Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
66 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám meliorációs beruházás lefolyásának minden engedélyes lépését (elvi-, létesítési- és üzemeltetési engedélyek, átadásátvételi jegyzőkönyvek). Az adatgyűjtést követően a részletes és átnézetes helyszínrajzok térinformatikai feldolgozásával (georeferálás) beazonosításra kerültek azon mezőgazdaságilag művelt táblák, táblacsoportok, amelyek meliorációval, azon belül is talaj csövezéssel érintettek Békés megyében (lásd 2. ábra). A vizsgálatokhoz tartozott a távérzékelt adatok (FÖMI ortofotók a 2000, 2005 és 2007 évekből; Google Earth felvételek) vizuális interpretációval történő kiértékelése, illetve a területekre vonatkozó aktuális egyéb térbeli információk összegyűjtése. Ezek mellett feldolgoztam a mezőtúri mintaterületre vonatkozó Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (DKTIR) labor-, valamint terepi eredményeinek adatait, amelyet az ATK Talajtani és Agrokémiai Intézete (TAKI) biztosított. Terepi adatgyűjtés a kiválasztott mintaterületen Csőkamerás felvételezések A mintaterületen talált ép talajcső kifolyók torkolati szakaszának csőkamerás felvételezését végeztük el annak érdekében, hogy megállapítsuk, gátolva van-e az esetlegesen keletkező drénvizek távozása a rendszeren keresztül. Fontos szempont volt Sojak és Ivarson (1980) nyomán a különféle üledékek, valamint kiválások megfigyelése a csövek falán (pl. a vas- vagy a mangán-oxid). A csőkamerás felvételezést vízálló csőkamera (állítható fényerejű LED-es világítás, 5 m hatótávolság, 800x600 pixel felbontás) segítségével hajtottuk végre. A dréncsövek szűrőzésének ellenőrzéséhez az egyik működő drén felett talaj szelvényt is feltártunk. Víz mintavételek A mintaterületen a téli-tavaszi időszakban megfigyelhető néhány dréncső működése, így víz mintavételezés történt annak érdekében, hogy megfigyeljük a téli időszakban távozik-e többlet só, tápanyag, vagy lebegő anyag a drénvizekkel, amely a drének kilúgozási szerepét bizonyítaná. Célunk volt a mintázott vizek kategorizálása öntözővízként való alkalmasság szempontjából (Filep 1999) is, ami a őréneken keresztüli vízvisszapótlás egyik legfőbb kritériuma. A mintavételezés során a befogadó csatornából, a drén csurgalékvizekből, valamint a felszíni belvízlevezető vápákból gyűjtöttünk vízmintákat, melyek elemzése a NAIK ÖVKI akkreditált Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratóriumában történt a vonatkozó magyar szabványok szerint. A vizsgált paraméterek: pH, EC, hidrogén-karbonát, karbonát, ammónium-ion, ammónium-nitrogén, nitrátion, nitrát-nitrogén, nitrition, nitrit nitrogén, összes nitrogén, ortofoszfát-ion, ortofoszfát-foszfor, összes foszfor, összes száraz-anyag, összes oldott-anyag, összes lebegő-anyag, klorid, szulfát, Ca, Mg, K, Na. A drének vízhozama a mintavételkor igen változó volt, a legnagyobb 18-22 1/óra, de voltak kisebb vízhozamú (6,5-7,5 1/óra) dréncsövek is. Az alacsonyabb értékek szinte a mintázhatóság határát jelentették. Összehasonlításként említhetjük Lendvai és Avas (1983) kísérleteit, akik 1800 1/órás vízhozamú őréneket mintáztak. A vízhozam meghatározást a mintavételi edény egységnyi térfogatának megtöltésével eltelt idő alapján végeztük el. Talajmintavételek A mintavételezések során a dréncső felett nyitott talajszelvény falából (7 mélységből, 0-130 cm) 2 ismétlésben bolygatatlan talajmintákat vettünk a szivárgási tényező laboratóriumi meghatározásához. 3 drén feletti, 3 drén közötti, valamint 3 kontroll pontból fúrt talaj mintavételezés történt (10 centiméterenként 0-100 cm mélységből) a talaj kötöttségének, illetve sóviszonyainak meghatározása céljából. A talajmintavételek 2019 augusztusában vételeztük, amely nyári időszakban a felfelé mozgó párologtató vízforgalom lehetett jellemző. Az Arany féle kötöttség (Ka szám), az összes oldott sótartalom és a talajkolloidok felületén adszorbeált Ca, K, Mg, Na ionok vizsgálatát a vonatkozó magyar szabványok szerint végeztük el (rendre MSZ- 08-0205:1978, MSZ-08-0206:1978, MSZ-08-0214-2:1978 (AAS-lángfotometria)). Távérzékeléses adatgyűjtés Drónos felvételezések A távérzékelt adatok szélesebb körű alkalmazásához légi felvételezéseket hajtottunk végre egy merevszárnyú Trimble UX5 HP, valamint egy forgószárnyas DJI Phantom 4 drónnal, amelyek közül az előbbi 36 megapixeles felvételek készítésére képes (RGB+NIR) Sony Alpha 7-es kamerát hordozott, utóbbi pedig 12 megapixeles RGB+NGB felvételek készítésére alkalmas. A mintaterület légifelvételezése 8 időpontban történt, amely során azt vizsgáltuk, hogy láthatóak-e olyan talajnedvességbeli különbségek a felszínen, amelyek a dréncsövek nyomvonalát kirajzolhatják, azok megfelelő működése esetén. így egy csapadékeseményhez kötött felvételezési protokollt felállítva lehetőség nyílik légifelvételek alapján lehatárolni a (működő) talajcsövezett területeket, illetve a vegetációbeli fejlettségi különbségeket. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Az előzetes adatgyűjtés eredményei A Vízikönyvi Okirattárból származó talaj csövezési helyszínrajzok alaptérképre történő georeferálásával 53 000 ha komplexen meliorált területet válogattam le Békés megyében (lásd. 2. ábra), amelyből 14 300 ha talajcsövezett. Az elérhető adatok alapján elmondható, hogy a talaj csövezett területek elsősorban a Körösökközére koncentrálódnak. A térképi dokumentációk ortofotóra történt georeferálása során azt tapasztaltam, hogy a talajcsövezési helyszínrajzokon látható talajcsövek nyomvonalát, azzal megegyező mintázatban több területen is kimutatja a vegetáció (3. ábra). A DKTIR adatbázis feldolgozása során bizonyossá vált, hogy a mintaterület talaja hidromorf jellegű, szikesedésre hajlamos réti talajtípus.
