Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
62 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám Egy tiszántúli talajcsövezett mintaterület állapotfelmérési lehetőségeinek, valamint működési hatékonyságának vizsgálata Túri Norbert Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Öntözési és Vízgazdálkodási Kutató Központ. 5540 Szarvas, Anna-liget u. 35. E-mail cím: turi.norbert@uni-mate.hu Kivonat A napjainkban tapasztalható időjárási szélsőségek egyre inkább rávilágítanak arra, hogy a termelésbiztonság jövőbeli fenntartásához intézkedési koncepciók (cselekvési tervek) kidolgozására van szükség. Ennek igen fontos eleme lehet a hazánkban egykor kiterjedten alkalmazott melioráció új perspektívából való megközelítése, újszerű alkalmazási lehetőségeinek meghatározása. Korábban a kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságú mezőgazdasági területek termőképességének javítását célozta a komplex melioráció, ezen belül a talajcsövezés. A kiépült hálózatok jelenlegi hatékonysága a talajvízszint és/vagy a talajnedvesség szabályozásban sok szempontból megkérdőjelezhető, de egyes drénhálózatok esetében ez már a telepítést követő években is elmondható volt. Az esetenkénti nem megfelelő tervezés-méretezés-kivitelezés, de főként a nem megfelelő üzemeltetési és karbantartási feladatok elmaradása generált közvetlen és közvetett problémákat. A gondokat súlyosbította, hogy a rendszerváltást követően megváltoztak a birtokméretek és az üzemeltetés struktúrája. A szövetkezeti és állami gazdaságok által művelt mezőgazdasági területek 85-90%-a földkárpótlással magánkézbe került, így a magántulajdonosoktól függött, hogy az általuk kezelt területen hogyan gazdálkodtak a meglévő infrastruktúrákkal. Tipikus lett a fenntartási és üzemeltetési feladatok elmaradása, amely máig aktuális probléma. Fontos feladat annak megállapítása, hogy van-e lehetőség a régi drénrendszerek hasznosítására vízelvezetési vagy vízpótlási célra, vagy egy teljesen új üzemeltetési és karbantartási megközelítés szükséges. Ehhez azonban ismernünk kell az egykor kezelt területek helyeit, jelenlegi állapotát, működési hatékonyságát. Elmondható, hogy a talaj csövezett területek pontos elhelyezkedését tartalmazó országos kataszter jelenleg nem áll rendelkezésre, a szükséges adatok is csak korlátozottan érhetőek el a meliorációs tervdokumentációk között. Jelen tanulmányban - egy Hármas-Köröshöz közeli terület példáján - bemutatom az egykor talajcsövezett területek lehatárolásának lehetőségeit; állapotfelmérésének módszereit; valamint szemléltetem a gyűjtött adatok térinformatikai adatbázisba rendezését, amely alapul szolgálhat egy térségi szemléleten alapuló talajcsövezési kataszter kialakításának. Kulcsszavak Melioráció, talajcsövezés, állapotértékelés, GIS. Investigation of the status assessment possibilities and operational efficiency of a Trans-Tisza tile-drained sample area Abstract Extreme weather events are highlighting the need of action concepts and plans in order to maintain production security in the near future. Land amelioration serves this purpose by improving areas with unfavorable production conditions and preserving the conditions of productive areas but nowadays novel applications and approaches are required. The extensive application of these interventions took place before 1990. The current efficiency of the drain networks in the regulation of groundwater level and soil moisture control is questionable in many aspects but in the case of some drainage networks this could already be said in the following years of their installation. Inadequate design and construction, but especially lack of inadequate operation and maintenance tasks generated direct and indirect problems. However, after the change of regime in 1990, due to the changed size of the estates and connecting administrative changes, the previous system-level thinking and practice could no longer prevail. 85-90% of the agricultural land cultivated by cooperatives and state farms went into private hands through land indemnification. Accordingly, instead of the planned land management of former farms, it became private owners tasks to manage the existing infrastructures in the area they managed (it became typical to neglect to perform maintenance and operation tasks). It can be said that there is currently no amelioration cadastre containing the specific location of the tile drained areas in Hungary, meanwhile the necessary data are also partially available in the pages of the former amelioration plan documentations. Besides the lack of exact knowledge of previous interventions, our knowledge of the current condition of the drained agricultural areas is also very limited - but in general land owners can neither provide information. In the present study - on the example of an area close to the river Hármas-Körös - the possibilities of delimiting the tile drained areas, and the methods of surveying the condition will be demonstrated, and the arrangement of the collected data into a GIS database as a new cadastre of the drained areas based on regional approach will be illustrated. Keywords land amelioration, subsurface tile drainage, field survey, GIS. BEVEZETÉS A rendszerváltás előtt, a III—VII. ötéves tervidőszakok alatt megvalósult meliorációs beruházások során körülbelül 150 ezer hektár mezőgazdasági területet dréneztek hazánkban a vízgazdálkodási szempontból problémás, vagy káros sókat tartalmazó talajok javítása érdekében (Babies 1989). Talajtani felmérések alapján azonban elmondható, hogy ennek a területnek tízszerese (1,3 millió hektár) igényelt volna felszín alatti vízrendezést (Hornyik 1984). Hazánkkal párhozamot vonva, a felszín alatti vízrendezés majd minden európai országban kiemelt jelentőségű volt. 1980-ban Svédország 1 millió ha, Finnország 2,5 millió ha, az Egyesült Királyság 3,8 millió ha, Franciaország 4 millió ha, az NSZK 4,4 millió ha, az NDK 2,4 millió ha,
