Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 2. szám

Miklós R. és társai: A Bükk hegység karsztvízkészleteinek feltárása és hasznosítása 43 Schmieder A. (1975) in Martos F. (szerk.). Vízveszély és vízgazdálkodás a bányászatban. Schréter Z. (1954). A Bükk hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny 34 (7-8), 287-294. Segura, M. (2019). Investigation of tidal effects on the karst water level in the Bükk Mountains, Hungary. Diplo­mamunka, Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási In­tézet, Miskolc. Seymour, G. (2012). A meredek dőlésű mészkőkarszt felszínalatti vízrendszere. Consulting Exploration and Economic Geologist, Hydrogeologist, kézirat. Szegediné Darabos E., Tóth M.. Lénárt L. (2014). Karsztvízkészlet-meghatározás módszertani fejlesztése a Bükk példáján. XVI. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia, Székelyudvarhely, Románia, 248-252. Szegediné Darabos E., Lénárt L., Tóth M., Miklós R., Hernádi B., Czesznak L. (2015). A Bükk karsztvizei. Mér­nökújság 22 (7-8), 7-19. Szilágyi G., Böcker T, Schmieder A. (1980). A Bükk hegység regionális hidrodinamikai képe és karsztvízforgalma. Hidrológiai Közlöny 60. évf. 2. szám, pp. 50-55. Szlabóczky P. (1988). Miskolc térsége karsztvízkészletének háttér hidrogeológiai vizsgálata a térségi vízműkapacitások növelése céljából. Mélyépítési tervező vállalat. Jelentés kézirat, 1988. Teslér J., Piukovics J. (1963). A Miskolci Vízművek és Fürdők 50 éves története, 1913-1963, p. 68 Miskolci Vízművek és Fürdők Vállalat. A SZERZŐK MIKLÓS RITA 2016-ban a Miskolci Egyetemen szerzett kitüntetéses hidrogeológus mérnöki diplomát. Jelenleg a Miskolci Egye­tem Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola PhD hallgatója. Kutatási területe a bükki termálkarszt. LÉNÁRT LÁSZLÓ 1974-ben geológus mérnöki, 1990-ben környezetmérnöki diplomát szerzett. 3 év szén-geológiai, ill. talajme­chanikai-hidrogeológiai ipari munkák után került a Miskolci Egyetemre, innen 2016-ban ment nyugdíjba. Címzetes egyetemi tanár­ként ma is ott oktat, ipari munkákat végez, publikál, szerteágazó szakmai-társadalmi munkát végez. Publikációi száma meghaladja a 300-at, kéziratos jelentései száma hasonló nagyságú. A diplomatervei, a doktori és a PhD értekezése a karszt-és barlangkutatás, főleg a karszthidrogeológia témakörében születtek. Kutatási területei a radonkutatás barlangokban, forrásokban, lakóépületekben, barlangi denevérvédelem, barlangklimatológia- és terápia, karszthidrogeológia- és hidrológia, víz- és vízbázisvédelem, vízkutatás, vízbeszerzés (termálkarsztkút tervezés). Fő szakmai tevékenységének az 1992-ben indított Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR) létre­hozását, mai napig tartó folyamatos működtetését, a több, mint 100 mérőhelyen megszerzett mintegy 17.000.000 karsztvízszint/nyo­­másszint, vízhőmérséklet és vízvezetőképesség adat gyűjtését, rendszerezését, felhasználását, szakmai közkinccsé tételét tartja. DARABOS ENIKŐ A Miskolci Egyetemen szerzett környezetmérnöki diplomát 2009-ben. Oktatói, kutatói pályája során a Mis­kolci Egyetem Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Tanszékén dolgozik. 2017-ben PhD doktori címet szerzett, kutatási területe a Bükk hegység hidegkarszt rendszere. KOVÁCS ATTILA nemzetközileg elismert és idézett geológus és hidrogeológus, aki mind az alapkutatásban, mind pedig az ipar­ban kiterjedt tapasztalatokkal rendelkezik. Több tucat nemzetközi publikáció szerzője, egyetemi óraadó. Fő kutatási területe a karszthidrogeológia és numerikus modellezés, valamint geotermia és a klímaváltozás vizsgálata. Emellett széleskörű tapasztalatokat szerzett a hidraulikai és transzportmodellezés, ivóvízbázis védelem, kármentesítés, bányászati hidrogeológia, geotechnika, radioaktív és kommunális hulladéklerakók hidrogeológiai vizsgálata terén. 1998-ban végzett az ELTE geológus szakán, majd 2003-ban doktorált aNeuchateli Egyetemen, Svájcban. Több országban dolgozott (Magyarország, USA, Svájc, Uj-Zéland, Ausztrália), és mint fohidro­­geológus mintegy félszáz ipari és kutatási projektben vett részt. CZESZNAK LÁSZLÓ 1987-ben bányamémöki diplomát, 1991-ben okleveles mélyfúrási geofizikus szakmérnöki, 2001-ben kör­nyezetvédelmi szakmérnöki képesítést szerzett. 1987-1997 között az Észak-magyarországi Regionális Vízműveknél, majd 2003 vé­géig az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon dolgozott. 2004-től az Észak-magyarországi Vízügyi Felügyelet osztályvezetője, 2005-től különböző szervezeti formációkban vezető-főtanácsosként vízügyi hatósági feladatokat látott el. 2018-tól a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási referense. A vízgazdálkodás szinte valamennyi területén szerzett tapaszta­latokat, fő szakterülete a felszín alatti vizekkel történő gazdálkodás, illetve a felszín alatti vizek, vízbázisok védelme. PELCZÉDER ÁGNES 2000-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett kémiai mérnök diplomát. 2011 óta a PannErgy Nyrt-nél dolgozik vízbiztonsági és környezetbiztonsági menedzserként. Részt vesz a geotermikus rendszerek üzemel­tetési folyamataiban, vízkezelésben, termálkutak tesztelésében és üzemeltetésében. SZŰCS PÉTER a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamémöki Karán szerzett kitüntetéses geofizikus-mérnöki oklevelet 1988- ban. Oktatói és kutatói pályájának elején először a Geofizikai Tanszéken, majd az MTA Bányászati Kémiai Kutatólaboratóriumában dolgozott. 1993-ban Dr. Univ. címet, majd 1996-ban PhD doktori oklevelet szerzett. 2009-ben megszerzi az MTA doktora tudományos címet, illetve sikeresen habilitált a Miskolci Egyetemen. 1998 óta a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Tanszékén dolgozik. 2010-től a tanszék vezetője. 2010-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Az MTA-ME Műszaki Földtudományi Kutatócso­port vezetője 2012-től. Publikációinak száma több mint 500. 1998-tól a Magyar Hidrológiai Társaság tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom