Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
40 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám nagyságrendnyi különbség az áramlás léptékének (lokálisból regionálisba történő) megváltozását igazolták a kiürülési folyamat során. Az alaphozamhoz tartozó kiürülési együttható kiterjedt (kb. 20 km) áramlási zónára utal, ami megegyezik a Bükk vízadó kőzeteinek kiterjedésével. A közbülső és az árvízi kiürülési együtthatók a kis permeabilitású kőzetblokkok kiürülését jelzik, amelyek a vízadó felső, karsztosodott zónájában helyezkednek el. mBf- maBSI mBf- maBSI 1. Beszivárgás a függőleges járatokon és a telítetlen zónán keresztül Infiltration through vertical conduits and unsaturated zone 2. Akis permeabilitású kőzetblokkok leürülése a karsztjáratokon keresztül Low permeability rocks running dry through karst conduits mBf - maBSI 3. A nem karsztosodott kőzettérfogat regionális léptékű leürülése Non-karstified rock units running dry in regional scale 6. ábra. A Bükk Fennsík koncepcionális hidrogeológiai modellje a hidrogram elemzések alapján Figure 6. Conceptual hydrogeological model of the Bükk Plateau based on the results of the hydrograph analysis A hidrogram elemzés eredményei azt mutatják, hogy a karsztosodás és az aktív vízmozgás a karsztvíz tükör zónájában történik. Hosszabb aszályos időszakok során azonban a karsztvíz-szint a karsztosodott zóna alá süllyedhet, ilyenkor a blokk-léptékű áramlás megszűnik, és sokkal lassabb, regionális léptékű vízszint-süllyedés zajlik, ami öszszefüggő vízadó rendszer jelenlétére utal (6. ábra). Ez alól csak a vízrekesztő képződmények által izolált vízgyűjtők képeznek kivételt. Ilyen hidraulikai működést mutat a Garadna vízgyűjtő, amelyik a Bükk-fennsík fő tömegétől hidraulikailag izoláltként viselkedik. A hidrogram elemzés során Kovács és társai (2015) 300-700 méteres blokkméretet határoztak meg. A blokkok asszimetrikusak, és a karsztj áratok távolsága a két vizsgált irány között 0,5-0,8-szoros különbséget mutat. A felszíni karsztjelenségek valamint a víznyelők elhelyezkedésének vizsgálata, valamint Hernádi és társai (2012) vertikális karsztosodottsági vizsgálatai is egyértelműen alátámasztják a hidrogram elemzés eredményeit. A kiürülési együtthatók több nagyságrendnyi csökkenése a kései kiürülés során arra utal, hogy az aktív karsztosodási szint a jelenlegi víztükörhöz köthető, és egyben a hidraulikailag aktív mély-freatikus karsztjáratok hiányára utal (Kovács és társai 2015). KÖVETKEZTETÉSEK A tanulmány keretében a Bükk hegység regionális hidrogeológiai viszonyai kerültek bemutatása. Ilyen átfogó és részletes hidrogeológiai áttekintő leírás a Bükk hegység esetében eddig nem került publikálásra. A Bükk hegység értékes vízkészleteivel igen jelentős karszt területnek számít Magyarországon. A jelen tanulmány elsőként ad öszszefoglaló áttekintést az elmúlt évek, évtized főként monitoring adatokon alapuló komplex vízföldtani vizsgálatainak főbb eredményeiről, beintegrálva azokat Bükk-hegység igen összetett hidrogeológiai viszonyairól alkotott korábbi ismeretanyagba. Az összes elérhető monitoring adatra és vízföldtani információra épülő hidrogeológiai értelmezés egy több elemű karsztvíz rendszert tárt fel. A monitoring adatok és a felszín alatti áramlási rendszerek vizsgálata egyértelműen bizonyította a hideg, a langyos és a termál karsztvíz készletek közötti szoros hidrodinamikai kapcsolatot. A vizsgált térség természetes utánpótlódási viszonyai egyértelműen meghatározzák a hasznosítható vízkészletek nagyságát. Az ivóvíz szolgáltatás biztosítása mellett egyre jelentősebb igény merül fel a bükki termálvízkészletek hasznosítása vonalán is. Egyre szigorúbb vízgazdálkodási intézkedések mellett biztosítható csak a térségben a fenntartható vízhasznosítás. Ma már a Bükkhegység karsztvíz készleteinél is egyértelműen kimutatható a szélsőséges időjárási viszonyok negatív hatása. A
