Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
34 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám A Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer A Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer 1992-ben — Stéfán Márton vízügyi igazgatósági főmérnök kezdeményezésére - azért indult, mert az 1980-as évek legelejétől folyamatos volt a csapadékhiány, melynek hatását ő forrásokban, kutakban és barlangokban javasolta vizsgálni. A barlangok kétféleképpen segíthetnek a horizontális karsztvízmozgás és a vertikálisan mozgó karsztvizszint megállapításában. Elsősorban a függőleges kiterjedésével, amikor még az üregek akkora méretűek, ami ember által bejárható, lehetővé téve ezzel a speleolológiai kutatásokat. Egy barlangi végpont lehet száraz, vagy vízzel elárasztott. Első esetben az biztos, hogy az aktuális karsztvízszint felett tartózkodunk. A második esetben pedig az aktuális vízszint egy pillanatnyi karsztvízszintet jelölhet (figyelembe véve a lokális földtani, vízföldtani adottságokat is). Továbbá, a bükki nagy patakos barlangokban található vízszintek mindig egy pillanatnyi karsztvízszintet jelölnek (az árvízi vízszintek több tíz méterrel magasabban is kialakulhatnak). A karsztvízszint maximumainak pontosítására nagy segítséget jelentenek bükki "nagy vizes barlangok" pl. az István-lápai-barlang, a Szepesi-Láner-barlangrendszer, a létrási Vizes-barlang a Jávorkút-Bolhási-barlangrendszer, a Fekete-barlang, a Pénz-pataki-víznyelőbarlang, a Mexikó-völgyi-víznyelőbarlang, a Sebes-Szivárvány-barlangrendszer, a Szamentu-barlang (ezek közül többen volt projektszintű, több éves méréssorozatunk). A bükki nagy források csaknem kivétel nélkül ivóvízellátás céljára foglalva lettek, az ivóvízbiztonság miatt szükség volt/van a vízgyűjtő terület ismeretére is. Ez leginkább a víznyelőkbe juttatott és a forrásoknál megfigyelt nyomjelző anyagokkal (só, licopódium spóra, fluoreszcein stb.) történhet. Eddig a 100-at is jóval meghaladja a vizsgálatok száma (Sásdi 2002). A Bükk belsejében lejátszódó vízmozgásokra a víztermeléssel nem befolyásolt karsztvízfigyelő kutakból, forrásokból, barlangokból származó folyamatos adatok adnak legtöbb információt, de fontosak a termeléssel zavart adatok is. 1981-1995 között jelentős csapadékhiányos időszak volt, ennek hatását az 1978-1981 közötti években a Böcker Tivadar tervei (Bäcker 1969) alapján fürt öt karsztvízszint figyelő kúttal vizsgálták, időszakos mérésekkel. A víztermelés biztonságának fokozására a vízügyi hatóság (azon belül kiemelten Stéfán Márton ÉVIZ1G főmérnök) a termelés előrejelzését segítő monitoring létesítését tartotta szükségesnek. A folyamatosan mérő műszerek telepítését a karsztvízszint figyelő kutakba, forrásokba, termálkarsztkutakba, barlangokba a Nehézipari Műszaki Egyetemen 1992-ben kezdtük meg, a bükki karsztvíz termelésben érintett vízművek segítségével. (Ma ez a támogatás sajnos jelentősen lecsökkent, erősen veszélyeztetve a mérőrendszer működőképességét). Összesen több mint száz helyen történt rövidebb-hosszabb idejű saját mérés, kiegészítésként vagy adatcsereként legalább két tucatnyi helyről kaptunk rövidebb-hosszabb ideig adatokat. Pillanatnyilag 18 mérőhelyről van legalább 20 éves adatsorunk, ezek közül hat mai mérőhelyen a mérések 1992-ben kezdődtek meg. A mérési gyakoriság zömmel 15 perces, az adatok zöme vízszint (nyomásszint), jelentős számú vízhőmérséklet, kevesebb víz vezetőképességi, nagyon kevés radon adattal. A mérési pontok elhelyezkedése, valamint típusa a 2. ábrán látható. Miskolc Jelmagyarázat- Legend k.2.1 - Uilkk nyugati karszt - Bükk western karst k.2.3 - Bükk keleti karszt - Bükk eastern karst kt.2.1 - Bükki tcrmálkarszt - Bükk thermal karst • megfigyelőkul - monitoring well * forrás - spring ♦ barlang - cave a termálkút - thermal well ■ ivóviztcrmclő kút - drinking water well ▼ visszasajtoló kút - injection well * meteorológiai dll. - meteorological slat. P|hideg - cold (< 10 °C) ■hidcg-langyos - cold-tepid (10-16°C ) ■meleg-langyos - warm-tepid (16-25°C) ■ meleg - warm (25-37°C) 5 km ■ forró -Aor (>37°C) 2. ábra. A Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer mérőhelyeinek elhelyezkedése, típusai és vízhőmérséklet az adott pontokon Figure 2. Location, type and water temperature of the monitoring points of the Bükk Karst Water Level Monitoring System A legfontosabb mérőhely a karsztvíz-domborzat tetőhelyzetében lévő Nv-17 (1. ábra), mely a Nagyfennsíkon, Nagymező keleti peremén található. A bükki adatok (vízszint, vízhőmérséklet, víz vezetőképesség) száma kb. 16 800 000, ebből körülbelül 12 800 000 adatbázisba (Bállá és társai 2015) lett rögzítve. Az egyetemi oktatásban és kutatásban a BKÉR keretében született mérések feldolgozásának eredményei rendszeresen felhasználásra kerülnek. 1. táblázat. Az Nv-17 megfigyelőkét jellemző napi átlagvízszintjei Table I. Typical daily average water level data of monitoring well Nv-17 Adat típusa Adat Dimenzió Időszak Abszolút maximum 549,85 mBf 2010.06.08 Az összes mért adat átlaga 529,71 mBf 1992.11.01 -2020.04.29 Abszolút minimum 521,74 mBf 2012.03.10 Abszolút különbség 28,11 m 1992.11.01 -2020.04.29 Maximális évi ingadozás 25,88 m 2010-es hidrológiai év Minimális évi ingadozás 3,51 m 2012-es hidrológiai év A fúrási, barlangi és forrás adatok ismeretében a Bükk karsztvízdomborzatának tetőhelyzetben lévő karsztvíz szintjét nagy valószínűséggel az Nv-17 közelíti meg legjobban, ezért minden kutatás során ezt tekintjük etalonnak. A kút jellemző napi átlag vízszintjei az 1. táblázatban láthatók. Az év azonos napjain mért napi átlagértékeket, a teljes mérési időszak azonos napi maximális, átlagos és minimális értékeit, valamint a 2020-as hidrológiai év napi át-
