Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
32 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám hidrogeológiai előmunkálatai 1884-ben kezdődtek. Több nem karsztos vízbeszerzés lehetőségét elvetették a kutatások alapján, s végül 1906-ban döntöttek a miskolctapolcai Hejő-források foglalásáról (Lénárt 2002). A 1950-es évektől Miskolc városának jelentősen megnőtt a vízigénye, melyet a lakosságszám növekedése és az intenzív ipari fejlesztések generáltak. Megkezdődött a nagy miskolci források foglalása (például Anna-barlang forrásai 1951-1955 között, Szinva-forrás feltárási munkálatai 1961-ben megkezdődtek, és néhány éven belül megtörtént a tényleges forrásfoglalás) és ivóvízhálózatba történő vezetése (Teslér és Piukovics 1963). Az ötvenes évek elejétől a hetvenes évek közepéig a VITUKI és Kessler Hubert munkájának köszönhetően az országos forrásvizsgálat keretében a bükki források rendszeres vízhozam mérése történt, mely adatok megtalálhatóak a korabeli vízrajzi évkönyvekben. Az 1980-as években aszályos, rendkívül csapadékszegény évek hatására jelentős vízhiány mutatkozott, melynek következtében Stéfán Márton szakmai irányításával megkezdődött a Bükk vízkészleteinek pontosabb felmérése. Ennek első lépéseként Böcker Tivadar vezetésével a nyolcvanas évek elején öt darab karsztvízszint megfigyelő kutat mélyítettek a hegységben (Nv-17 (eredetileg Nv-8), Tbp-1, M-6, Bk-1, K-16). Az első, Miskolc vízellátását szolgáló védőidom határozatát 1987-ben adta ki a vízügyi hatóság. A monitoring rendszer részei, felépítése Juhász 1989-es munkájában került megfogalmazásra, erőteljesen támaszkodva Böcker Tivadar korábbi munkásságára, eredményeire, majd ezek alapján került életre hívásra a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer. A rendszer azóta jelentősen kibővült, és a rendkívül hosszú és részletes adatsorok kiváló alapot biztosítanak számtalan kutatás, projekt alapjának. ANYAG ÉS MÓDSZER A Bükk hegység földtani és vízföldtani viszonyai A Bükk hegység Magyarország északkeleti régiójában helyezkedik el. Az ország második legmagasabb hegysége, legmagasabb csúcsai 900 m-es tengerszint feletti magasságban helyezkednek el. A hegység fő tömegét karsztos összletek építik fel. A vékony talajtakaróval és növényzettel borított nyílt karsztos terület körülbelül 207 km2-t ölel fel, és a hozzá tartozó vízgyűjtő terület nagysága 230 km2 (OVF 2015). A Bükk-térséghez köthető termálkarszt felszín alatti kiterjedését 1 000 km2-re becsüljük a 4 286 km2 nagyságú Bükki Termálkarsztos Víztesten belül, de a vízföldtani határai pontos geofizikai mérések, adatsorok hiányában nem határolhatóak le egyértelműen. Legegységesebb kistája a Bükk-fennsík, melyet a Garadna-völgy oszt két részre, Kis-fennsíkra és Nagy-fennsíkra (Dövényi 2010). A hegység e része jól karsztosodott mészkő formációkból épül fel, a területen számtalan karsztos felszínforma megjelenik (pl. töbrök, víznyelők), valamint jellemzőek a nagyméretű, jól fejlett barlangrendszerek is (Less és társai 2005). A Bükk erősen gyűrt szerkezetű, a korai kutatási eredmények alapján a legidősebb képződményei a felső karbonba tartoznak (Sehr ét er 1954). A hegység fő tömegét triász korú karsztos összletek építik fel, melynek összvastagságát mintegy 3500 méterre teszik (Balogh 1964), bár a fedett földtani térképet tekintve az látható, hogy a karbonátos formációk jó része nem karsztos rétegsorokkal fedett. A hegység kifejlődése a Belső Dinári Zónával mutat rokonságot, végső helyét a tektonikai mozgások révén csak a késő kainozoikumban foglalta el (Filipovic és társai 2003). A hegységet felépítő kőzetek alapvetően két nagy sorozatba különíthetőek, egyik kontinentális kérgen képződött, középső karbonperm-triász-jura korú összletek, melyek az ún. Bükki Autochtont építik fel. A másodikat az óceáni kérgen képződött, jura korú összletek alkotják, melyet Szarvaskői-Darnó takaróként ismerünk. A hegységet főként jól, valamint kiválóan karsztosodott, platform kifejlődésű triász korú mészkövek, valamint kevésbé, vagy kis mértékben karsztosodó mészkő, márga rétegek építik fel, agyagos közbetelepülésekkel. Jura palák és kréta vulkánitok (diabáz, gabbró, metabazalt) a hegység nyugati, délnyugati területein jelennek meg nagy felszíni kiterjedésben (Less és társai 2005, Schmidt 1962). A hegységet alkotó formációk vízföldtani szempontú kategorizálása (Darabos 2017) során készült vízföldtani térkép az /. ábrán látható. A jól karsztosodó kőzetek csoportját főként középső, felső triász jól, kiválóan karsztosodott platform fáciesű mészkövek alkotják (Fehérkői Mészkő Formáció, Bükkfennsíki Mészkő Formáció, Kisfennsíki Mészkő Formáció). Mind kutatási, mind vízáramlási, tározási, ivóvízcélú vízkivételek szempontjából vizsgálva ezen összletek a legfontosabb víztartó egységek a hegységben. Gyengén karsztosodó kőzetek csoportjába tartozik a felső perm korú Nagyvisnyói Mészkő Formáció, alsó triász kifej lődésű Gerennavári Mészkő Formáció, a középső triász Hámori Dolomit Formáció, felső triász Felsőtárkányi Mészkő Formáció, és a jura korú Bükkzsérci Mészkő Formáció, melyek szintén nagy tömegben jelennek meg a hegységet felépítő kőzetek sorában. A vízrekesztő kőzetek kategóriájába tartozik a karbon korú Szilvásváradi Formáció, perm Szentléleki Formáció és jura korú Lökvölgyi, Vaskapu és Rocskavölgyi Formációk. Továbbá ide kerültek besorolásra a szintén jura korú radiolaritok, mint a Bányahegyi Radiolarit, és Csipkéstetői Radiolarit Formáció, és a triász-jura kifej lődésű metamagmatitok is (Szentistvánhegyi Metaandezit, Bagolyhegyi Metariolit, Szinvai Metabazalt, Létrási Metabazalt, Szarvaskői Bazalt és Tardosi Gabbró Formációk). A hegységet alkotó alacsony vízvezető képességű összletek, palák helyenként kisebb-nagyobb vastagságban tartalmaznak karbonát-tartalmú közbetelepült rétegeket, melyek tározhatnak ugyan karsztvizet, de jelentéktelen mennyiségben (például Zobóhegyesi, Mályinkai, Ablakoskővölgyi, Vesszősi, Oldalvölgyi vagy Mónosbéli Formáció). A nem karsztosodó vulkáni eredetű rétegsorok (riolit-, és dácittufa) főként a hegységelőtéri területeken találhatóak nagy kiterjedésű felszíni előfordulásokban (1. ábra) (Kovács 2003, Less és társai 2005).
