Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 1. szám
Kovács András és társai: Árvízvédelmi gát repedésének vizsgálata multielektródás geoelektromos módszerrel 59 \ Az ellenállás eloszlás csökkenése százalékban ' az áztatás kezdete utáni 0,5. órában k x Az ellenállás eloszlás csökkenése százalékban az áztatás kezdete utáni 8,5. órában MENTETT OLDAL 18+835 VÍZOLDAL MENTETT OLDAL 18+835 VÍZOLDAL 2 m Nv 2 m 1 mj 1 mi 0 m Om :-1 m j -2 m-1 m -2 m -lm 2m 4m 6m 8m 10m 12 m 14m 16m 18+839 2m 4m 6m 8m 10 m 12m 14 m 16 m 18+844 lm 2m 4m 6m 8m 10 m 12 m 14 m 16m 18+849 T I l l. LSI 0m 2m 4m 6m 8 m 10 m 18+839 12 m 14 m 16m Om 2m 4m 6m 8m 10m 12 m 14m 16m 18+844 Om 2m 4m 6m 8m 10m 12m 14 m 16 m 18+849 4 m 6 m 8 m 10 m 12 m 14 m 16 m Óm 2 m 4 m 6 m 8 m 10 m 12 m 14 m 16 m-15-20-25-30-35-40-45-50-60-70-80-90 o o o in o o V V-25-30-35-40-45-50-60-70-80-90 o o Ellenállás csökkenés %-ban 6. ábra. Figure Ellenállás csökkenés %-ban Az ellenállás eloszlás csökkenése százalékban a gátra merőleges keresztszelvények mentén az áztatás kezdete utáni 0,5. órában (a.) és 8,5. órában (b.) (KBFI-Triász Kft 1999) 6. Percentage reduction in resistance distribution in a cross section 0,5 (a) and 8,5 (b) hours after soaking (KBFI-Triász Kft 1999) MEGÁLLAPÍTÁSOK A Tama bal parti töltés 13+100 és 19+400 töltéskilométere között a repedezettség fúrások közötti vizsgálatára roncsolásmentes felszíni geoelektromos mérést alkalmaztunk. A mérések alapján a kevésbé és jelentősen repedezett szakaszok jól elkülöníthetőek voltak, az ellenállás értékek jó korrelációt mutattak az ellenőrző fúrások adataival. 18+830 és 18+860 tkm között - a legnagyobb ellenállás értékeket mutató szakaszon - a repedezettség rendszerének pontos megismerésének céljából nyeletéses kísérletet végeztünk. A gátkoronán létesített nyelető furatokon keresztül sós vizet jutattunk a gáttestbe, és folyamatos, automata üzemmódba állított geoelektromos méréseket végeztünk a gátkoronát és a gát mentett- és vízoldalát lefedő mérési pontokon. Az eredményeket összevetettük a nyeletés megkezdése előtt felvett bázis ellenállás értékekkel. A sós víz okozta ellenállás csökkenést százalékban kifejezve ábrázoltuk a gáttesttel párhuzamos hossz- és keresztszelvények mentén. Az eltérések térbeli és időbeli változása alapján arra következtettünk, hogy a repedésrendszerek a rendszertelen vonalak mentén összefüggenek és közel 10 000 liter víz hatására sem záródtak. Összegezve a kísérleti eredményeket azt lehet megállapítani, hogy az alkalmazott geoelektromos háló mind a töltés hosszában, mind keresztirányában szemléletesen mutatta az a töltésben lejátszódó vízmozgás hatására kialakult az elektromos ellenállás változást. Ez a vizsgálat ráirányította a figyelmet arra, hogy a töltésben összefüggő repedés hálózat van, alapos gyanú ébredt azzal kapcsolatban, hogy a töltés vízoldala és mentett oldala között hidraulikai kapcsolat van, vagyis árvíz esetén nem szabad csodálkozni a repedéseken keresztül kialakuló csurgások megjelenésén. A nyeletéses kísérletek eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a repedések nagysága és a mért ellenállás között szoros korreláció vonható. Bár a repedés tágasságát nem sikerült diagnosztizálni, de az a félóránkénti mérésekből pontosan látható, hogy a repedést a víz megtalálta, amiben csaknem akadálytalanul áramlott. Ugyanakkor a vizsgálat azt is egyértelműen kimutatta, hogy a töltés mely részeiben vannak a repedések. IRODALOM KBFI-Triász Kft. (1999). Összefoglaló szakvélemény, A 08.12. Jászjákóhalma-Kál árvízvédelmi szakasz TÁRNÁ bal parti védvonal 13+800 - 18+200 tkm között 1996., 1997., 1999. években végzett geoelektromos vizsgálatokról. Nagy L. (1994a). A töltésrepedések feltárásának módszeréhez geofizikai mérések szűrővizsgálata. Vízügyi alap terhére végzett alkalmazott kutatás. Kutatási jelentés, kézirat.
