Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
83 Tamás J. és társai: A magyarországi és németországi kommunális szennyvíztisztító telepek energiahatékonyságának összehasonlítása szerepet, de a 2021-től várható tervezési időszakban a tervek szerint a rekonstrukciós projektek is támogatást kaphatnak. Az energia-felhasználási racionalizálás csakis a szennyvíztisztító telepekről elfolyó vízminőségi követelmények egyidejű biztosítása mellett lehetséges. Uniformizált hatékonysági célértékek a helyi sajátosságok miatt nincsenek, ezek csakis egyedileg határozhatóak meg, de az értékeléseket a benchmarking adatelemzésen alapulva lehet vizsgálni. A német Fél szándéka szerint nemcsak Magyarország részére kívánta a módszertant átadni, hanem a projekt-tapasztalatok alapján a jövőben további Duna-menti országokra is tervezi kiterjeszteni a tudást. A projekt a szennyvíztisztító telepekre fókuszált. A helyi, vagy regionális hálózatokon további energetikai hatékonyság-javító célterület azonosítható. Az adatok ismerete, az alapos adatelemzés és az innovatív megoldások e területen is jelentős hatékonyság-bővülést eredményezhetnek. Az Európai Bizottság a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv átfogó értékelését 2019- ben végezte el, amelynek a keretében kijelölte a jövőben vizsgálandó feladatokat. Célkitűzésként a meglévő művek megfelelő üzemeltetése mellett a társ-irányelvek előírásai felé történő általános nyitás szakaszát határozták meg a jövőre nézve. A gazdasági hatásokra tekintettel kiemelten vizsgálják az energetikai kérdéseket, mivel az energia-hatékonyság javítását az automatizálásból és a folyamatos üzemirányításból adódó többlet-ismeretekkel kívánják összehangolni. Mivel a szennyvíztisztító telepek az önkormányzati szektor legnagyobb energia-fogyasztói, emiatt az energetikai kérdéskörben elérhető eredmény-potenciál a szennyvíz irányelvvel összefüggésben nagy. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS „A magyarországi kommunális szennyvíztisztító telepek energiahatékonysági vizsgálatának módszertani megalapozásához” című kutatás a Duna Régió Stratégia keretében Németország Baden-Württemberg tartománya Környezetvédelmi, Klíma és Energiaügyi Minisztériumának megbízásából készült a tartomány és a Magyar Kormány közötti Gazdasági Vegyesbizottság együttműködése keretében. A magyarországi koordinátor feladatokat a Belügyminisztérium látta el. A tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program NKFIH-1150- 6/2019 számon támogatta, a Debreceni Egyetem 4. tématerületi programja keretében. IRODALOM DWA (2015). Arbeitsblatt DWA-A 216. Energiecheck und Energieanalyse - Instrumente zur Energieoptimierung von Abwasseranlagen. Hennef. Ligetvári F., Zsabokorszky F., Kovács K., Zsirai I. (2015). Wastewater Treatment and Sludge Utilisation in Hungary, ln: JESE-B 4 (3). DOI: 10.17265/2162- 5263/2015.03.005. Steinmetz H., Reinhardt T., Gasse./., Meyer C., Maier W., Poppe, B. (2015). Leitfaden Energieeffizienz auf Kläranlagen. Hg. v. Ministerium für Umwelt, Klima und Energiewirtschaft Baden-Württemberg. Stuttgart. Tamás J, Fehér J. (2009). Solution for urban and regional water resources management conflicts - a Hungarian case, Singapore International Water Week 2009, Water Convention 2009. Planning for Sustainable Water Solutions, 1-12. Umweltbundesamt (2009). Energieeffizienz kommunaler Kläranlagen. TAMÁS JÁNOS a Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója; agrármérnök, agro-kémiai, vízgazdálkodási és térinformatikai szakmérnök. 2007-ben megkapta Magyar Tudományos Akadémia Doktora címet. Elismerései: Az év publikációja díj, Környezetért díj, Sajó Elemér vízgazdálkodásért díj, Hatvani professzori kutatási díj, Magyar Köztársaság Lovagkeresztje. Publikációinak száma közel 500, tankönyvek száma 16. Több szakkönyvet jegyzett a precíziós mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén. Szűkebb szakterülete a talaj és a környezet állapotának modellezése térinformatikai és távérzékelési eszközökkel. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja, a Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottságának 2015 óta tagja. HARALD SCHÖNBERGER a Stuttgarti Egyetem, Sanitary Engineering and Water Recycling tanszékének professzora. Jelenleg a Tartományi Környezetvédelmi Minisztérium ipari környezetvédelemért felelős szakértője. CARSTEN MEYER Dipl.-Ing., Regierungsbaumeister. Szennyvíztechnológiai Tanszék vezetője, Institut für Siedlungswasserbau, Wassergüte- und Abfallwirtschaft (ISWA), Stuttgarti Egyetem, Németország. Carsten Meyer vezette a német kutatási munkacsoportot. Szennyvíztechnológiai területen az elmúlt 8 évben 43 tudományos és szakmai publikációt jegyzett. Az Institute for Sanitary Engineering, Water Quality and Solid Waste Management honlapja: https://www.iswa.uni-stuttgart.de/ PETER BAUMANN Prof. Dr.-Ing. a Siedlungswasserwirtschaft Hochschule für Technik Stuttgart professzora. Az elmúlt évtizedben 38 publikációt jelentetett meg szennyvíztechnológia területén. A projektben többek között a Debreceni Szennyvíztelep felülvizsgálatát végezte. Honlapja: www.dr-peter-baumann.de. WERNER MAIER Dr.-Ing. az IÁT -Ingenieurberatung GmbH mérnöki intézet ügyvezetője. Doktori dolgozatát a biológiai szennyvíztisztítás területén: A biológiai foszfor-eltávolítás témájában szerezte. A projektben elsősorban a nyíregyházi és karcagi telephelyek átvilágításában vett részt. Honlapja: https://www.iat-stuttgart.de/ueber-uns/ A SZERZŐK
