Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
68 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 4. sz. Alijani 2011-ben (Alijani 2011) a Markov-láncok elméletéhez kapcsolódva egy egyszerű képletet alkalmazott a perzisztencia eldöntésére. Ha r — Ai ^01 pozitív, akkor perzisztens a folyamat, ha negatív, akkor a folyamat a perzisztencia hiányát mutatja. Esetünkben mivel valamennyi átmenet-valószínűségi mátrix elemei alapján az r > 0, így folyamatunkat perzisztensnek tekinthetjük, azaz az aszályossági kitettségünk növekszik. Ennek mértékét, azaz a perzisztencia erősségét itt most nem vizsgáljuk. KÖVETKEZTETÉSEK A kapott eredményeink is bizonyítják, hogy az utóbbi évtizedekben az aszály és a vízhiány jelentős kockázati tényezővé vált, melynek előfordulási gyakorisága, erőssége megnövekedett, így a jelenség kezelése a vízgazdálkodás számára is fokozottabb és egyre nehezebb feladatot jelent. Ezek a kedvezőtlen változások egyre nagyobb kihívás elé állítják a természeti és a gazdasági környezetet egyaránt. Az előrejelzési modellek és a megfigyelések tanulsága alapján is, várhatóan hazánk érintettsége fokozódni fog az aszály vonatkozásában, a vízkészletek mennyiségi és minőségi változásai az alkalmazkodáson túl a megelőzést, a tervszerű használatot fogják megkövetelni (Nemzeti Vízstratégia 2017). Az aszályok gyakoriságának növekedésével számolnunk kell az élelmiszer-ellátást biztosító mezőgazdasági területek csökkenésével (sivatagosodás), valamint a termésmennyiség csökkenésével és a termelési költségek növekedésével. Ez az élelmiszerárak növekedését eredményezheti. A megoldás értelemszerűen az, hogy Baja térségében is az öntözött területek növelésére van szükség. Ezt főként tározással lehetne megoldani. A tározás mértéke növelhető lehetne a térségi, az önkormányzati, az üzemi és a lakossági vízvisszatartás ösztönzésével. Elő kellene tehát mozdítani a települések és a lakosság helyi víztározását a nem ivóvíz célú vízszükségletek biztosítására. Megjegyzendő, hogy e gondolatok már közel 180 éve, Beszédes József (első mérnök volt akadémikusaink között) által is megfogalmazást nyertek: „Házad udvarából ne ereszd ki az eső vagy hó levét, míg nem használtad; úgy határodból, vármegyédből, országodból használatlanul a vizet ki ne bocsássad, mert az ingyen az Isten becses ajándéka.” Napjainkban az aszály elleni egyik legjelentősebb intézkedési program az öntözéses gazdálkodás fejlesztése lehet (Nemzeti Vízstratégia 2017). Jelentős igény mutatkozik a mezőgazdasági vízszolgáltatások, az öntözésfejlesztési beruházások bővítésére és a víztakarékos öntözési eljárások alkalmazására. ÖSSZEFOGLALÁS A Markov-láncok elméletét az utóbbi évtizedben széles körben alkalmazták hidrológiai folyamatok elemzésében. Ezen elméletet felhasználva becslést adtunk Baja térségére a csapadékösszegek várható jövőbeli alakulásáról. Az utóbbi három évtized bajai éves csapadékösszeg adatai alapján enyhe csökkenés érzékelhető. A csapadékösszegeket az 1971-től 2000-ig tartó bázisidőszak átlagától való eltérései alapján kategóriákba soroltuk. Az átmenet-gyakoriságok és átmenetmátrix meghatározásával az egyes kategóriákba eső csapadékösszegek határvalószínüsége hosszú távra kiszámítható egy ötismeretlenes egyenletrendszer megoldásával. Ez alapján kaptuk, hogy kb. 3,66 évente várható kisebb-nagyobb mértékben csapadékhiányos év. Megvizsgáltuk az utóbbi 30 év vegetációs időszakain belül az április 1-től szeptember 30-ig terjedő 6 hónapos időszakok csapadékösszegeit is. Itt a kategorizálást az SPI6 csapadékindex alapján végeztük. Ez talán kevésbé szigorú, mint az éves összegeknél alkalmazott csoportosítás, mivel több adat esik az átlagoshoz közeli kategóriába. A Markov-láncok alkalmazását hasonlóan elvégezve azt kaptuk, hogy kb. 4,78 évente várható kisebb-nagyobb mértékben száraz 6 hónapos időszak Baján a vegetációs időszakon belül. Ez a visszatérési idő az Alföld más részeihez képest talán nem tűnik veszélyesnek az SPI6 csapadékindexet tekintve. Azonban még ez a vizsgálat is félrevezető lehet az aszály részletesebb tanulmányozásában. Ugyanis ez alapján a vegetációs időszakban nem mutatható ki az utóbbi 30 év adatsora szerinti egyértelmű aszályra utaló csapadékhiány. Ennek oka, hogy a csapadék jellemzően egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik és ezzel párhuzamosan nő a csapadékmentes időszakok hossza. Ez a jelenség hosszabb időszakok csapadékösszegeiben már elmosódó információvá válik. A csapadékösszegek eddigi, aszályosságot nem kellően leíró tulajdonságai miatt áttértünk egy részletesebb megközelítésre. Az aszályos időszak definiálása után kiszámítottuk annak valószínűségét, hogy Baja térségében egy nap az április 1-től október 31-ig terjedő időszakban aszályos időszakba esik-e. Ehhez az utóbbi 10 év definíciónk szerinti aszályos időszakait gyűjtöttük ki és ezek ismeretében végeztük számításainkat. A 2010-2019 időszak minden egyes évéből kiindulva meghatároztuk az aszályos időszakba eső nap határvalószínűségét. Ezen határvalószínüségeket átlagolva kaptuk, hogy a vizsgált időszak alatt 35,75% valószínűséggel egyetlen tényészidőszaki nap az aszályos időszakhoz tartozik. A Markov-láncokat felhasználva a perzisztenciát is ki tudtuk mutatni az aszályos időszakok vizsgálatában, ami azt jelenti, hogy az aszályos időszakba eső napok száma várhatóan növekedni fog. Ez a cikk alapjául szolgálhat más térségekre vonatkozó hasonló számításoknak, kutatásoknak is. Érdemes lenne Magyarország területét lefedve több állomásra is elvégezni számításainkat, mely alapján a jövőre vonatkozó, országos aszályossági térkép szerkeszthető. IRODALOMJEGYZÉK Alijani, B. (2011). Evaluation of the Structure of Continuance of the Two Situations of Raining in South Iran by Means of Markov Hidden Status Model. Geography and Development Journal, 25, 1-20. Chin, E. H. (1977). Modelling daily precipitation occurrence process with Markov chain. Wat. Resour. Res. 13 (6), 949-956. Dunay S., Tölgyesi L. (1992). Aszály - agrometeorológus szemmel. „Az 1992 évi aszály értékelése” c. kiadvány Eds. Pálfai I., Vermes L., FM, MAE, MHT, Budapest, 17-24.
