Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
31 Gondolatok a síkvidéki vízgyűjtők összegyülekezési folyamatairól I. - Belvízelvezetési elméletek fejlődése a gyakorlati tapasztalatok tükrében Kozák Péter Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa. (kozakp@ativizig.hu) Kivonat Magyarország területének mintegy 50%-a síkvidéki vízgyűjtő. A síkvidéki vízgyűjtők jellemzője, hogy a természetes összegyülekezési folyamatok speciális körülmények között valósulnak meg. A vízgyűjtő természeti adottságai révén az összegyülekezés folyamata általában zavart, hiszen a csekély terepesés által biztosított helyzeti energia különbség, már a lokális terepegyenetlenségek révén felemésztődik. Az összegyülekezést továbbá nehezítik olyan hatások, melyek egyrészt a vízgyűjtő átalakításával kapcsolatos emberi beavatkozások eredménye, másrészt akár a vízelvezető rendszer működése következtében állnak elő és akadályozzák a vizek elvonulását. Hazánk kiváló vízügyi mérnökei átfogóan közelítették meg a kérdéskört és adtak javaslatok a síkvidéki összegyülekezés vizsgálati eljárásaira. Ezen eljárások megalkotása óta, azonban a síkvidéki vízgyűjtők jelentős mértékben megváltoztak. A változások következtében egyrészt megváltozott a területhasználat jellege, másrészt a számos jelentős antropogén hatás következtében új terhelések léptek fel az összegyülekezés folyamatában. Elérkezett az idő, hogy a korábbi összegyülekezési elméletek felülvizsgálat alá kerüljenek a síkvidéki összegyülekezési tapasztalatok, a síkvidéki belvizek tükrében. A vizsgálat aktualitását támasztja alá, hogy a belvízi elöntések (mint terhelések) megszűnésében, a gyakorlati tapasztalatok alapján az antropogén hatásoknál (pl.: elvezető rendszer működtetése) általában nagyobb mértékűek a természeti tényezők (pl.: párolgás, beszivárgás) hatásai. Ezek a jelenség leírásával foglalkozó korábbi elméletekben és a tervezési irányelvekben nem voltak hangsúlyosak. A belvízi tapasztalatok, mintegy 30 éves időtávlatra visszatekintőén nem támasztották alá az elvezető rendszer hatékonyságát. A belvíz jövőbeni hatékony kezelésének érdekében nélkülözhetetlen, hogy belvíz keletkezésének, mint a síkvidéki összegyülekezési folyamatok különleges fajtájának leíró elméleti háttere felülvizsgálat alá kerüljön. Jelen dolgozat keretein belül a vízelvezetési elméletek áttekintésére és a belvízi eseményekre alapuló felülvizsgálatára nyílik lehetőség. Kulcsszavak Síkvidéki összegyülekezés, belvízképződés, vízelvezető rendszer, vízelvezetési potenciál, gátolt összegyülekezés. Thoughts on run-off processes of lowland river basins I. - Development of excess surface water drainage theories in the light of practical experiences Abstract Almost 50% of Hungary’s territory is fiatland river basin. The characteristic of fiatland river basins is that the natural accumulation processes take place under special conditions. Due to the natural qualities of the river basin, the process of accumulation is usually disturbed, as the difference in potential energy provided by the low gradient is consumed by local terrain irregularities. Accumulation is further aggravated by impacts that, on the one hand, are the results of human interventions related to the transformation of the river basin, and on the other hand, occur during the operation of the drainage system and hamper the drainage of waters. The excellent water engineers of our country comprehensively approached the issues and gave suggestions on the examination procedures of flatland accumulation. However, flatland river basins changed significantly since the preparation of these procedures. As a result of the changes, the character of land use changed and, due to a number of significant anthropogenic impacts, new impulses occurred in the process of accumulation. The time has come for previous accumulation theories to be reviewed in light of flatland accumulation experience and flatland inland excess waters. The actuality of the examination is supported by the fact that, based on practical experience, the effects of natural factors (e.g. evaporation, infiltration) are generally greater than anthropogenic effects (e.g. operation of drainage systems) in the termination of inland excess inundation (as impulses). These were not emphasized in previous theories describing the phenomenon, and in the design guidelines. Inland excess water experiences, over a period of about 30 years, did not support the effectiveness of the drainage system. In order to ensure the effective management of inland excess water in the future, it is essential that the theoretical background describing the formation of inland excess water as a special type of lowland accumulation process be reviewed. Within the framework of this publication, it becomes possible to review drainage theories and review them based on inland excess water events. Keywords Flatland accumulation, inland excess water formation, drainage system, drainage potential, inhibited accumulation. BEVEZETÉS A belvizek komplex folyamatok eredményeként keletkeznek a síkvidéki vízgyűjtőkön. A szakirodalmi megközelítés és a vízügyi gyakorlat a jelenséget a síkvidéki vízgyűjtőkkel kapcsolja össze, azonban a "vízbő" időszakok, a "fölös vizek" a dombvidéki vízgyűjtők esetében is jelentős gondokat okozhatnak. Ezen területeken jellemzően azonban a lefolyási szempontból kedvezőbb felszíni lejtések következtében az összegyülekezett vízmennyiségek gyorsabban levonulnak, mint a kisebb esésekkel rendelkező területeken. Az összegyülekezés következtében a dombvidéki vízgyűjtőkön nem tartózkodik hosszabb ideig az összegyülekezett vízmennyiség. Fontos megjegyezni, hogy ilyen adottságú területeken épp a kialakuló nagy levonulási sebességek és az azok következtében a befogadókba bekövetkező intenzív vízszintemelkedések okoznak problémákat.
