Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
19 Szlávik Lajos: Vízminőségi kárelhárítási munkák a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa következményeinek elhárítására szakembereinek műszaki irányítása mellett - a helyi vállalkozók 2010. október 10-én a kezdték meg. A védmű 620 m hosszú, 6,8 m koronaszélességű földgát, a vízoldalon geotextília terítésen kő rézsűvédelemmel. A gát legnagyobb magassága 2,5 m, maximális talpszélessége 28 m. Építéséhez 25 000 m3 földet és 3 500 m3 követhasználtak fel. (9. ábra). A védőgát 2010. október 24-re teljes egészében elkészült. alapbiztorsc s V. o.l ^<-“7 ...... .... földtakarás /edett terület / L 1 2.79 1. ír kőszórásos rézsűvédelem fq,s% o^s^f • y°\ / geotextília terítésen g Minije —jAfViAT/ S || \ 1,50 [ \ változó, maximum 28,00 m T ’L — \ ' tervezett töltés kötött anyagból ' iszapkotrás, humuszleszedés 40 cm vastag rétegben 9. ábra. Kolontár 1. védőgátjának mintakeresztszelvénye Figure 9. Sample cross section of the Kolontár 1 protective levee 2. számú biztonsági gát Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely biztonsága érdekében 2011. j anuár 10-én megkezdték egy 1290 m hoszszú völgyzáró gát építését. A gát maximális magassága 4,8 m, átlagos magassága 3,5 m. A szivárgó csatorna hossza 770 m. Építéséhez 99 000 m3 szemcsés, 20 000 m3 kötött talajt és 6 000 m3 dolomitot használtak fel. A 2. számú biztonsági gát 2011. február 28-ára készült el. A vízzáró technológiával megépült 2. biztonsági gát a teljes Torna-völgy védelmét biztosítja, megvédi a településeket, összefogja, és szabályozott mederben engedi ki a semlegesített csurgalékvizeket. A védőgát 2011. február végére készült el teljes egészében. A védmühöz - kiegészítő létesítményként - 180 nr3/s kapacitású vasbeton zsilipes műtárgyat és automata semlegesítő rendszert is építettek. A GÁTSZAKADÁS HELYREÁLLÍTÁSA 2010. október 4-től november 30-ig a KÖDUKÖVIZIG irányította és koordinálta a Torna-patak mentén végzett vízminőségi kárelhárítási tevékenység mellett a MAL Zrt. műveleti területén lévő összes védművel kapcsolatos munkát. 2010. november 30-tól 2011. június 30-ig a vízügyi igazgatóság vezetője dr. Csonki István, mint a kormánybiztosság állami felügyelője irányította a MAL Zrt. műveleti területén belül folyó összes vízelvezetési és gátépítési munkát. A X. vörösiszap-kazetta október 4-i gátszakadását követően, a megnyílt gáttesten keresztül folyamatosan - változó mértékben - érte szennyezőanyag-terhelés a Torna-patakot, ezért a vízminőségvédelmi beavatkozásokat kellett végezni, mindaddig, amíg a gátszakadás végleges bezárása nem készült el. A vízminőségvédelmi munkák tervezését és kivitelezését a MAL Zrt. rendelte meg, az állami felügyelet kontrolja és a védelmi bizottság jóváhagyása mellett. 2011. január-július között zárták be a gátszakadás nyílását, illetve új védelmi létesítményeket építettek, telepítettek: • X. zagykazetta (a gátszakadás) folyamatos, majd végleges bezárása • X. zagykazetta északi falának megtámasztása • IX. zagykazetta DNY-i sarkának megerősítése • X/A zagykazetta talpszivárgó és monitoring rendszer kiépítése • Új 1. és 2. sz. semlegesítő kialakítása. A X. zagykazetta (a gátszakadás) végleges bezárásánál eltávolítottak 120 000 m3 humuszt, feltöltést, törmeléket, iszapot; 190 000 m3 anyagot építettek be töltéstestbe. Elkészült 1 500 m2 0,8 m vastag vasbeton résfal. 5 db talajvízfigyelő kutat telepítettek a mentett oldali töltéstestbe. A víztelenítéshez elhelyeztek 2 db Flygt 5150 típusú zagyszivattyút. A X. zagykazetta végleges bezárását 2010. decemberében kezdték el és 2011. március 28-án fejezték be. A X. zagykazetta északi falának megtámasztására 41 000 m3 anyagot építettek be, csurgalékvíz árkokat, szivárgó bordákat alakítottak ki. ÖSSZEFOGLALÁS 2010. október 4-én bekövetkezett ipari katasztrófa következményeinek elhárítása hatalmas feladat elé állította a vízügyi szolgálatot. Az OMIT irányításával, a három érintett környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság olyan méretű, összetettségű és időtartamú munkát végzett 2010. október 4-től 2011. decemberig, amely példátlan a hazai vízminőségi kárelhárítások történetében. A védekezés során az alapvető célkitűzés az volt, hogy a Dunát, mint nemzetközi folyamot, valamint a szennyezéssel érintett területen lévő ivóvízbázisokat megvédjék az erősen lúgos, maró anyag hatásától, a szennyezés következményeitől. Biztosítani kellett a szennyezett medrek, hullámterek, területek megtisztítását, a sérült vízügyi létesítmények helyreállítását. A vízügyi szervezetek és vezetőik feladata volt a teljes kárelhárítás műszaki műveleteinek az irányítása, koordinációja, beleértve a szennyező üzem, a MAL Zrt. műveleti területén lévő összes vízelvezetési és gátépítési munkát is. További feladat volt a saját erőforrásokkal folytatott beavatkozások mellett a védekező szervezetek közötti kommunikáció megszervezése, tevékenységük összehangolása, tájékoztatás a felettes szervek és a nyilvánosság felé. Ilyen nagyságrendű kémiai vízminőségvédelmi beavatkozásra Magyarországon, élővíz esetén még nem volt példa. Az érintett KÖVIZIG-eknek a kémiai közömbösítésen alapuló vízminőségi kárelhárításban nem, vagy alig volt tapasztalata. A vegyszerszállítmányok (gipsz és ecetsav) fogadása és deponálása után a vegyszer vízbejuttatását a helyi körülmények, a kárelhárításhoz megfelelő felszereléssel rendelkező társ szervezetek (katasztrófavédelem) közreműködése és a rendelkezésre álló gépi eszközök határozták meg. A beavatkozási pontokon - a fentiek figyelembevételével - az igazgatóságok alakították ki a vízminőségvédelmi beavatkozások operatív technológiáját. Munkavédelmi szempontból is fel kellett készülni a maró szennyeződés ellen, illetve a közömbösítő sav és gipsz adagolásánál fokozottan ügyelni kellett a védekező személyzet biztonságára. A védekezés időtartamát alapvetően a hidrometeorológiai viszonyok és a vízminőségi adatok határozták meg.
