Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 4. szám

15 Szlávik Lajos: Vízminőségi kárelhárítási munkák a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa következményeinek elhárítására 4. táblázat. Vízminőségvédelmi beavatkozási helyek a Torna-patakon és a Marcalon Table 4. Water quality intervention sites on Torna Creek and Marcal River Vízfo­lyás Szelvény Fenék­küszöb Gipsze­zés Sava­zás Levegőz­tetés Közép-dunántúli KÖVIZIG Toma Csótapuszta + Kolontári híd + 23+220 Szentkúti híd + + Devecser (Szent Imre utca) + 16+337 Somlóvásárhelyi híd + 14+040 Somlójenői híd + Nyugat-dunántúli KÖVIZIG Marcal 60+860 Nemeskocs + + + 51+104 Mersevát közúti híd 44+580 Szergény közúti híd + + + 38+840 Kemeneshőgyész + + + 27+960 Marcaltő + + + Észak-dunántúli KÖVIZIG Marcal 26+242 Malomsok + + 20+145 Szentéi híd + + 18+082 Mórichida + + 15+256 Rábaszentmiklós + + 10+386 Maiorházi híd + 3+317 Koroncó (Fövenyesi híd) + 0+612 Marcal duzzasztó + + + Fenékküszöbök (mederduzzasztók, ülepítőterek) építése, kialakítása Október 6-9. között összesen 8 helyen építettek ki kő­szórásos fenékküszöböt (mederduzzasztót) a vízáramlás lelassítására és ezáltal a lebegő anyagok kiülepítésére. A kialakított műtárgyak egyben gipszadagolási pontként is szolgáltak. Az adagolas ezeken a helyeken gipsz depóni­­ákból történt. A KÖDUKÖV1ZIG a Torna-patakon végzett víz­minőségi kárelhárítás keretében november 6-án két helyszínen épített kőszórásos fenékküszöböket (ülepítőtereket), amelyek a duzzasztott szakaszokon a vízfolyás sodorvonali felszíni sebességét 1,5 m/s-ról harmadára csökkentették: • a Torna-patak 23+220 fkm szelvényében, Kolon­­tár térségében • a Torna-patak 14+040 fkm szelvényében, Somló­­vásárhely (Somlójenő) térségében Az első fenékküszöb felett a Csótapusztára vezető út melletti depónia közelében történt a gipszadagolás a Ko­­lontár és Ajka közötti út hídjáról; a második fenékküszöb esetében a gipszadagolás helyszíne a somlóvásárhelyi híd szelvénye (16+337 km) melletti gipszdepónia volt. Sava­­zást ezeken a helyeken nem végeztek. A NYUDUKÖVIZIG az operatív védekezés első sza­kaszában a víz pH értékének csökkentésére és a vizuálisan tapasztalható erős elszíneződés megszüntetésére töreke­dett. A védekezési tevékenység során, a vízminőségi kár­­elhárítás érdekében október 7-9. között a Marcalon, három helyen épített kisvízi mederelzárásokat, kőszórásos meder­duzzasztó műtárgyakat a vízáramlás lelassítására és ezáltal a lebegő anyagok kiülepítésére. A kialakított műtárgyak egyben gipsz adagolási pontként is szolgáltak. Az adagolás gipsz depóniákból történt. Az EDUKOVIZIG működési területén október 6-7-én 3 helyen alakított ki mederduzzasztókat. Az ÉDUKÖVIZ1G a szennyezőanyag-hullám hígítási feltét­eleinek javítására a Mosoni-Duna vízhozamát (15 m3/s-ról 40 m3/s-ra) emelte. Gipszezés, savazás, levegőztetés Miért alkalmas a gipsz az erősen lúgos vörösiszap semlegesítésére? A gipsz (CaS04) es a levegő széndioxid (C02) tartalma semlegesíti a lúgos oldatot. A reakcióban kalcium-karbonát (CaC03) és nátrium­szulfát (Na2S04) keletkezik. CaS04 + 2 NaOH + C02 CaC03 + Na2S04 + H20 A Mátrai Erőmű Zrt. a fustgázkéntelenítő-rendszerének működ­tetése során melléktermékként gipsz képződik. A Mátrai Erőmű Zrt. térítésmentesen 23 500 tonna gipszet biztosított a védekezési munkákhoz. A gipsz adagolását a Tornába és a Marcalba a KÖVIZIG-ek a vízfolyásokat keresztező közúti hidakról, a vízfolyások partjáról és az ideiglenesen kiépített kőszó­rásos mederduzzasztó műtárgyaknál végeztek, általában kotrógépek alkalmazásával, részben saját, részben idegen munkagépekkel (7. kép). 7. kép. Gipsz bejuttatása a Marcalba Malomsoknál Photo 7. Delivery of gypsum to Marcal River at Malomsok

Next

/
Oldalképek
Tartalom