Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
94 Közösségi médiafelületeken keresztül értékes adatok nyerhetők olyan vízgyűjtőkön lezajló hidrológiai helyzetekről, amelyek mérésére más módon nem nyílna lehetőség. Napjainkban óriási népszerűségnek örvendenek a közösségi hálózati (social networking) weboldalak, amelynek erejét az információáramlás azonnalisága és közvetlensége adja. A közösségi tartalommegosztással, a YouTube, Facebook, Twitter stb. csatornákon gyakorlatilag az eseményekkel egyidőben értesülhetünk azok megtörténtéről. Amennyiben bizonyos események (villámárvizek, haváriák stb.) megtörténtéről irányított csatornákon keresztül tudnánk információt nyerni, az LSPIV metódus alkalmazásával rögtön számszerű sebesség-információk állnának rendelkezésünkre egy eleddig nem mért eseményről. Rendkívül sikeresek azok a kezdeményezések, amelyek nem feltétlenül analitikus módszerekkel meghatározott, ellenben azonnal rendelkezésre bocsátott, nagytömegű információ alapján tájékoztatnak bizonyos eseményekről. Elég csak a Waze néven elérhető közösségi közlekedési információs portálra, vagy az Időkép nevű közösségi meteorológiai észlelő és előrejelző weboldalra gondolni. A közösségi alkalmazhatóságon kívül a vízügyi igazgatóságok vízkár-elhárítási védelmi szervezeteinek munkájába is beilleszthető a módszer. Itt a hazai kapacitáshiányra kell utalni, amelyet többnyire egyes hidrológiai események nagyságrendjéből és rendkívüliségéből fakadó többlet információigény generál. Az elmúlt években több ízben fordultak elő olyan események, melyek meghaladták az erre a célra (vízhozammérés) bevethető erőforrások mértékét. Az LSPIV-alapú sebességmérés felhasználhatóságának tudatában e módszer alkalmazása is reális lehetőségként adódik egy jövőbeni mértékadó hidrológiai esemény (pl. a 2010. május-júniusi ciklontevékenységből keletkezett árhullámok az észak-dunántúli kisvízfolyásokon) bekövetkezése esetén. A módszer sikeresen alkalmazható lehet olyan esetekben, amikor a műszeres mérés meghiúsul, vagy olyan mérési szelvényekben, ahova az adatigények prioritása miatt a műszeres mérőcsoportok nem jutnak el. Egy megfelelően szervezett mérési - adatgyűjtési kampány esetén, ahol a vízrajzi mérőcsoportokon kívül a védelmi szervezet több munkatársa is bevonásra kerül az adatgyűjtésbe, a hagyományos mérési eljárásokkal meghatározhatóhoz képest számottevően több számszerű vízrajzi információ állhat rendelkezésünkre egy-egy mértékadó meteorológiai esemény hidrológiai értékeléséhez. Természetesen az árhullámok levonulását követően valamennyi keresztszelvény és tetőző vízszint utólagos felmérését szükséges elvégezni a vízhozamok meghatározhatósága érdekében. A módszer előnye, hogy a mérés elvégzése tulajdonképpen egy rögzített helyzetű videófelvétel elkészítését jelenti, ennek megfelelően bárki által elvégezhető feladat. IRODALOMJEGYZÉK Fujita, L, Musté, M., Kruger, A. (1998). Large-scale particle image velocimetry for flow analysis in hydraulic applications, / Hydraul. Res., 36(3), 397 -414. Ghitescu, M.A., Constatin, A.T. (2018). Studying the Influence of River Works on River Flow Regime with 1-D Hydraulic Modelling. HIDRAULICA Magazine of Hydraulics, Pneumatics, Tribology, Ecology, Sensorics, Mechatronics (No3/2018) 33-38, 21 p. Huang H. (2014). River Discharge Monitoring Using Horizontal Acoustic Doppler Current Profiler (H-ADCP). Teledyne RD Instruments, Inc., 14020 Stowe Drive, Poway, CA. 92064, USA. Józsa, J. (2011). Hidromorfológia. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemi jegyzet, Budapest. Jodeau, M., Hauet, A.Le Coz, J. (2013). FUDAALSPIV 1.3.2 User Guide. Kerék, G. (2015). Videó alapú vízhozammérések alkalmazhatósága kisvízfolyásokon MSc Thesis, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Keve, G. (2002). A jégmegfigyelések korszerűsítési lehetőségei. Vízügyi Közlemények 84. 3. pp. 358-378. Keve, G. (2017). Space-time ice monitoring of the Hungarian Lower-Danube. PERIODICA POLYTECHNICA-CIVIL ENGINEERING 61. 1. pp. 27- 38. Lükő, G. (2015). Analysis of video-based discharge measurement method for streams. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Mikhail, E. M., Ackermann (1976). F. Observation and Least Squares, Dun-Donnelley, New York. Musté, M., Fujita, I, Hauet, A. (2008). Large-scale particle image velocimetry for measurements in riverine environments. Water Resources Research, VOL. 44, WOOD 19, doi: 10.1029/2008WR006950. Prandtl, L. (1925). Über die ausgebildete Turbulenz, Z. angew. Math. Mech., Vol. 5, pp. 136-139. Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. A SZERZŐ KERÉK GÁBOR Okleveles építőmérnök (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008.), Hidroinformatikai és Vízgazdálkodási Szakmérnök (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2016), az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási osztályának helyettes vezetője, hidrológiai szakértője. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájának doktorandusza. Kutatási területe: árvízi előrejelzések fejlesztési lehetőségei a Rába vízgyűjtőjén. 2006 óta a Magyar Hidrológiai Társaság tagja, jelenleg a Győri területi szervezet elnökségi tagja.
