Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
Kerék Gábor: A videó alapú vízsebességmérés alapjai, és annak alkalmazhatósága jégzaj lásos folyószakaszon 91 V ~ V!-SP!V (7=1.1 ... 1.3). (26) Az összefüggés egyes tényezőinek grafikus jelentéstartalma a 3. ábrán látható. 3. ábra. Függélymenti sebesség-eloszlás becslése Figure 3. Velocity estimation along vertical profile A numerikus módszert az LSPIV sebességmező egyegy kitüntetett keresztszelvényére alkalmazva, a szelvényterület ismeretében a vízhozam is számítható. Q = yn Y'n Lii-\ Lij=i As * Ah * Vi j (27) A ß és 7 paraméterek beállításával kalibrálható a sebességprofil alakja egy esetleges ADCP mérés sebességprofiljának alakjához. Az 1. számú táblázatban a vizsgált változatok összefoglalása látható az alkalmazott paraméterekkel. A ß hatványkitevő és a y együttható alkalmazott értékei, valamint a származtatott sebességprofil alakja az 1. táblázatban láthatók. 1. táblázat. Függélymenti sebesség-eloszlás paramétereinek becslése Table 1. Parameter-estimation onto velocity distribution in Ezeket az eljárásokat több ízben tesztelték (Lükő 2015, Kerék 2015) az LSPIV technika szükséges adat- és információigényének megfelelő körülmények között, és valamennyi esetben kielégítő pontossággal lehetett a szelvény vízhozamát meghatározni az ADCP-vel (Acoustic Doppler Current Profiler — Doppler-elvű áramlás- és vízhozammérő berendezés) elvégzett kontroll vízhozammérések eredményeihez képest. Joggal vetődhet fel azonban a kérdés, hogy amenynyiben nem kifejezetten az LSPIV szükséges információigényének (illesztőpontok elhelyezése és bemérése, kamera megfelelő elhelyezése, megfelelő felbontású videófelvétel és előkészített képsorozat, pontos medergeometria, kontroll vízhozammérések stb.) megfelelő képsorozatot kell értékelnünk, akkor is megfelelő eredményeket tudunk-e a módszerek alkalmazásával produkálni. Erre vonatkozóan elvégeztem egy tesztet egy, a Dunán Bajánál rögzített videófelvétel rövid értékelésével. JÉGZAJLÁSRÓL KÉSZÍTETT VIDEOFELVÉTEL ELEMZÉSE Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság többek között a magyarországi alsó-Duna szakasz jégviszonyainak vizsgálata céljából Baján egy Duna-parti gabonasiló tetején webkamerát üzemeltet (Keve 2002, 2017). Az Igazgatóság rendelkezésemre bocsátott egy teljes napot (2012. február 11.) felölelő, 30 s időközű képsorozatot, melyet egy intenzív dunai jégzajlás alkalmával rögzítettek. A rendelkezésemre bocsátott anyag tartalmazott még egy, más vízjárási állapotban felvett keresztszelvényt a folyó szóban forgó szakaszáról. A célom az volt, hogy a képsorozat, és a keresztszelvény felhasználásával meghatározzam a szállított vízhozamot. Az első nehézséget természetesen a képsorozat ortorektifikációja jelentette, hiszen a képsorozaton bemért illesztőpontok nem találhatók. A transzformációt a képeken látható bajai Duna-híd pilléreinek, valamint a partok mentén azonosítható két pont felhasználásával a Google Earth segítségével végeztem el. A képeken felhasznált pontokat, és azok Google Earth alatti megfeleltetését a 4. és 5. ábrák tartalmazzák. 4. ábra. A Duna Bajánál 2012. február 11-én; a transzformációhoz használt pontok Figure 4. The Danube at Baja on 11 February 2012; the points used for transformation
