Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
42 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. gazdasági területek, hanem a települések védelme érdekében zajlott. Belvízvédekezés szempontjából nem vált szükségessé rendkívüli készültség elrendelése. (Összehasonlításul: az utóbbi 20 évben 1999-ben kellett rendkívüli készültséget kihirdetni, amikor is a 2010. évinek közel kétszerese, 440 ezer ha állt víz alatt.) 14. ábra. Az egyidejűleg üzemelő belvizes szivattyútelepek és szállítható szivattyúk száma (2010.01.01-07.30) Figure 14. Number of inland pumping stations and transportable pumps operating simultaneously (01.01.2010.) 15. ábra. A szivattyúkkal átemelt napi vízmennyiség és az átemelt víz integrált összege (2010.01.01-07.30) Figure 15. Daily amount of water pumped and integrated amount of water pumped (01.01.2010. - 07.30.2010.) Az országban 2010-ben 133 db belvíztározóban (állandó és ideiglenes tározók) 187 millió m3 belvíz fogadására volt lehetőség. A védekezés során a belvízzel érintett területeken 100 db tározóban 125 millió m3 belvíz tározására került sor. A belvíztározók szabad kapacitását a műszaki/fenntartási hiányosságok és jogi feltételek nem kellő tisztázása miatt nem lehetett kihasználni ki teljes mértékben, valamint a belvíz tározása során vízminőségi kérdések is felmerültek. Az intenzív üzemeltetés körülményei között kitűnt, hogy számos belvizes szivattyútelep elektromos rendszere elöregedett, sok volt a meghibásodás. A hosszantartó és nagy kapacitásokat igénylő védekezés során 17 szivattyútelepen jeleztek olyan meghibásodást, ami azonnalijavítást igényelt; a védekezés befejezése után, a helyreállítás keretében további szivattyútelepi javításokat is kellett elvégezni. Július 31 -ig mintegy 1,7 milliárd m3 belvizet (csaknem egy Balatonnak megfelelő vízmennyiséget) emeltek át a befogadókba. Augusztustól novemberig a belvízelöntés minimális volt, de 2010. decemberében ismét gyorsan megnőtt az elöntött terület: 2010. december 28-ám borított legnagyobb területet a belvíz, ekkor 355 ezer ha került víz alá, ebből több mint 200 ezer ha volt vetés és szántó. Ez (1999 és 1966 után) az előző 70 év 3. legnagyobb belvízelöntése volt az országban. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, túlnedvesedett terület 2010 végén több mint 1 millió ha-t tett ki. AZ ÁRVÍZ ÉS BELVÍZ ELLENI VÉDEKEZÉS ORSZÁGOS IRÁNYÍTÁSA ÉS LOGISZTIKAI BIZTOSÍTÁSA Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) főbb intézkedései A miniszter vagy kormánybiztos a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatainak országos irányítását a készültség minden fokozatában az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) útján látja el. Az OMIT törzsvezetőből, helyetteseiből, műszaki és ellátó szakcsoportokból, tájékoztató szolgálatból áll. Felügyeli a 12 igazgatóság (2010-ben környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, KÖVIZIG) és Budapest főváros védelmi szervezetének működését. A védekezés irányítását a műszaki ügyelet útján látja el. 2010. május 14. 12:00-kor az Országos Műszaki Irányító Törzs felállt alapszervezete és a hidrológiai helyzet függvényében megkezdte működését. Tájékoztatást kapott a várható LNV körüli vizekről az Ipoly on, Bódván, Hernádon, Sajón. Készültséget rendelt el a KÖVIZIG-ek védelmi osztagainál; az Országos Vízjelző Szolgálatnál (ÓVSZ) rendkívüli ügyeletet rendelt el. Összehívta a Tudományos Tanács ülését a kialakult helyzet kezelése és a lehetséges megoldások feltárása érdekében. Május 17-én az OMIT kiadta a Jászteleki és a Borsóhalmi szükségtározók megnyitásának engedélyét. A Sajóra, a Bódvára és a Hernádra rendkívüli védekezést rendel el a Kormány veszélyhelyzetről szóló rendelete alapján. Május 21-én az OMIT kirendelte a Töltésfeltáró Szakcsoportot a Sajón és a Hemádon kialakult árvíz okozta jelenségek vizsgálatára. Június 2-án ismételten engedélyezte a Jászteleki és Borsóhalmi szükségtározók megnyitását. Rendkívüli védekezést rendelt el a Kormány határozata alapján. Június 5- 6-án anyag, gép és munkaerő átcsoportosításokat hajtott végre a rendkívüli védekezések helyszínére, amely a különleges szervezési feladatot rótt az OMIT-ra. Elrendelte és irányította a Tiszaroffi árvízi tározó feltöltését és üzemeltetését. 41 nap után, június 25-én fejezte be működését. Az árvíz és belvíz elleni védekezés logisztikai biztosítása A védekezésben résztvevő erők létszáma csúcsidőszakban (június 5-én) megközelítette a 25 000 főt, ebből 21 156 fő volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (vízügyi szervek, katasztrófavédelem és speciális mentők, tűzoltók, rendőrség, honvédség, pénzügyőrség, büntetés-végrehajtás, megalakított polgári védelmi szervezet, lakosság - köztük társadalmi szervezetek, szövetségek, önkéntesek). Kiemelkedő részvétele volt a védekezési munkákban a honvédségnek és a rendőrségnek. A honvédségi erők május 17-23. között max. 450 fővel segítették a védekezési munkákat. Június 1-11. között a kirendelt erők létszáma a védekezési helyszíneken az igénybevételi maximumot jelentő június 6-án 3071 fő volt és további 2136 fő volt I. fokú katasztrófavédelmi készenlétben. A rendőrség-sokrétű közreműködői tevékenysége mellett - jelentős védekezésben közreműködő létszámot is biztosi-
