Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
40 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. Nagy csapadék érte a Kurd-Bátaszék vonalat, minek következtében több vízfolyás, patak megáradt. Legkritikusabb helyzet Bátaszéknél alakult ki, a települést a Lajvérpatak és a Kövesdi-viz is fenyegette, jelentős védekezésre volt szükség. A Lajvér-patak árvize a város felett mezőgazdasági területen betározódott, így árhulláma ellapult. Végeredményben a várost sikerült megvédeni a patakok árhullámaitól. Veszprém megyében a heves esőzés következtében megduzzadt Séd patak 12 települést veszélyeztetett; ezeket töltésmagasítással és szivattyúzással védték. Tüskevár határában, a Torna-patak településsel ellentétes oldalán a gátat átvágták és a vizet szántóföldre vezették. Villám-árvizek a budapesti agglomerációban Budapest 90 km-nyi árvízvédelmi fővédvonalán túlmenően 168 km hosszúságú kisvízfolyás van a főváros megbízása alapján a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) üzemeltetésében. Feladatuk a kiöntésmentes vízelvezetés biztosítása a medrek és - ahol van ilyen - a védművek kiépítettségének mértékéig. A Hosszúréti-patak árvize 2010. május 30-án A Hosszúréti-patak (másik nevén Kő-ér) a Budapesttől nyugatra eső területek csapadékainak elvezetését biztosítja. A patak forrása a torbágyi erdőben található, és többek között Biatorbágy, Budakeszi, Budaörs, Törökbálint, Diósd területét érintve torkollik a Dunába a Csepel-sziget északi részénél. Vízgyűjtő területe 114 km2. A kis vízgyűjtő terület miatt a rövid idejű, nagy intenzitású csapadékok komoly terhelést okoznak a patak vízhálózatának, de ettől eltekintve a vízgyűjtő alapvetően vízhiányosnak számít. Május közepétől több hullámbanjelentős csapadékot kapott a fővárosi agglomeráció térsége is. Ennek csúcspontja az a katasztrofális, eddig soha nem tapasztalt árvíz volt, amely a budafoki Hosszúréti-patakot érte május 30-án. A május 30-i árvíz közvetlen oka a vízgyűjtőterületre hullott rövididejű nagycsapadék volt. A csapadékra jellemző volt, hogy az M7 autópályán is olyan átfolyást és vízborítást okozott, amelyre eddig nem volt példa. A vízgyűjtőn hullott csapadék ebből a zivatarból 3 óra alatt meghaladhatta a 85 mm-t, 28 mm/h átlagos intenzitással, de voltak a csapadékhullásnak olyan időszakai, amikor egy-egy negyedóra alatt a csapadékintenzitás meghaladta a 43 mm/h értéket is. Az ilyen időtartamú és intenzitású csapadékesemény ritkán, becslésünk szerint kb. 50- 100 évente fordul elő. A nagycsapadék lokális jellegét mutatja az, hogy Budapesten a kora délután során csak kisebb zápor hullott. A rendkívüli intenzitás miatt fordulhatott elő az, hogy a patak hirtelen vízszintemelkedése mögött többen valamelyik tározó gátjának sérülését tételezték fel. Kedvezőtlen körülmény volt a megelőző napok csapadékos jellege, amely miatt a talaj már kevés vizet tudott csak magába fogadni, így a lefolyási tényező értéke a szokásos értéknél lényegesen magasabb lehetett. A patak több szakaszán kilépett medréből, átjutott a patak menti kertekbe, s végül a Kártya utca környezetébe, amely a völgy legmélyebb területe. A patak a Kártya utcai szakaszán a partéit meghaladva medréből kilépett és elöntötte a területet (10. kép). A vízkilépés a vízszintek kiegyenlítődéséig folytatódott és helyenként 1,2 m-es, sőt ezt meghaladó mélységű vízborítás is kialakult. 10. kép. A Hosszúréti-patak (Budapest) által elöntött Kártya utca (2010.05.30.) Photo 10. The Kártya Street in Budapest flooded by the Hosszúréti stream (30.05.2010) Külön nehézséget okozott, és az árvízi katasztrófánál is súlyosabb helyzetet teremtett az, hogy a terület legmélyebb részén egy gépműhelyből fáradt olaj került a vízbe. Az olaj mennyiségéről pontos információk nem álltak rendelkezésre, de a több száz liternyi anyag minden, az elöntött területen található tárgyat, lakást, növényt, objektumot tönkretett, a Kártya utcai térség teljesen elszennyeződött, beleértve a csatornarendszert is. A katasztrófa ebben csúcsosodott ki igazán és felhívta a figyelmet arra, hogy a telephelyek, tevékenységek engedélyezése során a vízminőségi káresemény lehetőségét is fokozottan kell figyelembe venni a továbbiakban. A védekező szervezet, az FCSM erőfeszítéseinek köszönhetően az olajszennyeződés nem jutott el a központi szennyvíztisztítóba, ahol beláthatatlan károkat okozott volna, és a csatornarendszerbe került szénhidrogénből a Dunába sem jutott szennyezés. A Szilas-patak árvize június 14-én A Szilas-patak a Gödöllői-dombságban két forrásból ered. Kerepesen leginkább Malom-pataknak nevezik, míg Újpalotán Palotai-pataknak. Útja során Kerepes Szilasliget nevű részéből kiindulva keresztülhalad Kistarcsa, majd Nagytarcsa belterületén, ahonnan egy éles kanyarral Cinkota felé veszi az irányt. Az M0 gyorsforgalmi út alatt áthaladva éri el Budapest XVI. kerületét, ahol az 1978- ban, mesterségesen kialakított Naplás-tóba torkollik. A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. kerületben, Cinkota mellett. 1978-ban a Szilas-patak visszaduzzasztása révén alakult ki, hogy így vegyék elejét a patak áradásainak. Területe eredetileg a Szilas-patak árterületének széles, lapos völgyében elhelyezkedő, időszakosan vízzel borított láprét volt. Területe 1,5 km2, vízmélysége 2-6 m. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe, gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté.
