Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
16 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. lón 53 és 39 %-ra bővült, napjainkban pedig 68, illetve 52 %. Az aprófalvas településszerkezet miatt az ellátott településszám lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat, miszerint a két megyében csatornázott 210 település 39,8%-ot jelent. (4. táblázat). Baranya gyorsabb fejlődése elsősorban annak köszönhető, hogy a számos sérülékeny vízbázis védelme érdekében kedvezőbb elbírálás alá estek a pályázati feltételek kidolgozásánál. 4. táblázat. Víziközmű üzemeltetők a működési területen Table 4. Water utility suppliers in the operational area üzemeltető ivóvízzel ellátott települések száma (db) esatornával ellátott települések száma (db) BÁRÁNY A-VÍZ Zrt. 192 51 Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 232 108 TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. 15 13 Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft. 16 7 Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. 20 11 KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatomamű Kft. 53 20 A viziközmű szakterület feladatai között szerepelnek az Ivóvízminőség-javító Program és a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal (továbbiakban: Program) kapcsolatos műszaki feladatok, mint például műszaki dokumentáció véleményezése, felterjesztések megküldése stb. Az informatikai adatbázisban jelenleg 61 agglomeráció, valamint az azokhoz tartozó települési gyűjtőhálózatok, szennyvíztisztító telepek és kibocsátási pontok kerülnek éves szinten felülvizsgálatra. A szakterület fokozottan részt vesz a vízellátást és a szennyvízkezelést érintő szakmai pályázatok, projektek értékelésében. A Területi Vízgazdálkodási Tanács Szakmai Bizottságai által a 2014-2020. tervidőszakban megtárgyalt pályázatok száma eddig 57 db, ezek jelentős része a pályázati konstrukció keretén belül nyertes. Vízrajzi monitoring A vízrajzi monitoring alapjait a Duna és a Dráva vízmércéi jelentik, melyek közül a legrégebbi a Dunán, Mohácson, 1835-ben létesült. A folyamatos vízállás és jég észlelés 1852-től, míg a vízhozamok mérése 1884-től, a vízhőmérséklet mérése 1948-tól, a rendszeres hordalékmérés 1968-tól, a vízminőségi mintázások 1963-tól kezdődött. A Dráván, Barcson 1872-től van vízállás és jég észlelés, a vízhozamot 1960-tól, a lebegtetett hordalékot és vízminőségi paramétereket 1968-tól mérik a szakemberek. A monitoring jelentős részét az ötvenes évek elején a VITUKI által létesített, majd a nyolcvanas években átvett felszíni, meteorológiai és kút törzsállomások alkotják. Vízfolyásainkon, a később létesített állomásokat kivéve, gyakorlatilag 1950-től vannak folyamatos vízállás-vízhozam méréseink. Hordalékmérések napjainkban is csak a Dunán és a Dráván történnek. Az Igazgatóság saját forrásokból szintén jelentős számú üzemi állomást létesített az elmúlt évtizedekben. A megfigyelések a meteorológiai, a felszíni, felszín közeli, felszín alatti vizek jellemző mennyiségi paramétereire összpontosulnak. A működési területen 390 db állomáson történik adatgyűjtés, ebből 113 felszíni, 117 felszín közeli, 130 felszín alatti és 30 hidrometeorológiai. A működési terület felszíni vizeinek távmérőállomás sűrűsége 70 km/állomás. A távmérőhálózat alapjait 1969-ben a Dunán, Mohácson a VITUKI helyezte el. A jelenlegi hálózat kialakítása 1991 -ben szintén itt kezdődött a teljes felújítással. Az első fejlesztések a dunai és drávai állomásokat érintették. A bővítés során újabb elvárások jelentkeztek. A működési terület nagy része dombvidéki jellegű, így a villámárvizek, a gyors lefolyású árhullámok jellemzőek a kisvízfolyások nagy részén. A távmérőhálózat létesítése ezen szempontokat is figyelembe véve lett kialakítva. Jelenleg 72 db távmérőállomás üzemel a működési területen, ezek állomástípus szerint 49 felszíni, 14 felszín közeli és 9 meteorológiai. A vízrajzi szakterületen két jelentős fejlesztés történik, ami tovább növeli a szakágazat feladatait. Folyamatosan bővítésre kerül az Igazgatóság aszálymonitoring rendszere. A hat aszálykörzetből kettőben már kiépült és üzemelnek az állomások (Szederkény, Kálmáncsa). Ebben az évben további három állomás épül ki (Nagybajom, Berzence, Felsőszentmárton), és várhatóan az ezt követő évben Kapoly és Kórós térségében létesül monitoring. Szintén jelentős feladatot képez az Os-Dráva projekt üzemeltetési feladatait segítő vízrajzi monitoring tervezése és későbbi üzemeltetése. A rendszer tervezési fázisa most történik, a megvalósulása után tucatnyi vízállás-regisztrálót, ADCP elven működő ultrahangos vízhozammérő berendezést kell működtetni az osztálynak. A vízrajzi tevékenységbe szervesen illeszkedik a VKI monitoring számára szükséges vízhozammérések havi gyakorisággal történő elvégzése. Ezek a vízmintavételi helyekkel megegyező mérési pontok a vízgyűjtők kevésbé feltárt részein vannak. Az évente változó mintavételi helyek - szelvények száma 100-150 között mozog. IRODALOM Budai T, Konrád Gy. (2011). Magyarország földtana. Egyetemi jegyzet. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Pécs. Burián A., Domány A. (2019). A vízierőművek hatása a Dráva vízjárására. Hidrológiai Közlöny, 99. évf. 4. szám, pp. 5-12. Burián A., Horváth G., Márk L. (2019). The Drava River Environmental Problems and Solutions, Chapter 10 Channel Incision Along the Lower Drava. Editor: Dénes Lóczy. Springer Geography, Switzerland. ISBN: 978-3- 319-92815-9. Dövényi Z., szerk. (2010). Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. OVF - Országos Vízügyi Főigazgatóság (2015). A Duna-vízgyűjtő magyarországi része vízgyűjtő-gazdálkodási terv - 2015, Budapest. VITUKI (2003). A Dráva hordalékjárásának vizsgálata a legfrissebb adatok figyelembevételével. Témafelelős: Dr. Szekeres János, Budapest.
