Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. tözéshez kapcsolódó fenntartási forrásból kerültek beszerzésre traktorok, kotrók, szivattyúk, nádvágók, univerzális fenntartógépek. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Éghajlat A Dél-Dunántúl éghajlatában mind az óceáni, mind a mediterrán klíma jellemzői előfordulnak. Az éves átlagos középhőmérséklet a magyarországi átlagnak megfelelő, 10-11 °C. Somogy megye bizonyos részein ennél kicsit alacsonyabb, illetve a Mecsek magasabb részein mindössze 7-8 °C. Az évi csapadékeloszlás már változatosabb képet mutat, mind térben mind időben, nyugatról keleti irányban haladva az éves csapadékmennyiség általában csökken. Nyugaton körülbelül 700-750 mm, míg keletebbre ennél kevesebb, mintegy 600-650 mm csapadék hullik le egy átlagos csapadékú év során. A Mecsek bizonyos részein az éves átlagcsapadék meghaladja a 800 mm-t (2. ábra). I I 550 - 600 600 - 650 650 - 700 700 - 750 750 - 800 800 - 850 > 850 mm 2. ábra. Átlagos éves csapadékösszeg Figure 2. Average annual precipitation Domborzat A Dél-Dunántúl területe túlnyomórészt dombvidéki, kisebb mértékben hegyvidéki és síkvidéki részekből áll. Kiemelhető tájegységei a Dunántúli-dombság (Balatonimedence egy része, Belső-Somogy, Külső-Somogy egy része, Baranyai-dombság) a Drávamenti-síkság, a Mecsek és a Villányi-hegység. A Dunántúli-dombság része a Somogyi- és a Baranyaidombság, amely változékony adottságú területekből, 110- 150 mBf közötti magasságú medencékből és 180-200 mBf magasságú csúcsokból áll. A Drávamenti-síkság 96 és 110 mBf magasságú tökéletes síkság (Dövényi 2010). Az ártéri síkságot fútóhomokkal fedett enyhén hullámos síksági részekkel tagolt, alacsony, ármentes síkság övezi. Jellemző formák az elhagyott meanderek. A Mecsek-hegység gyűrve-tört röghegység, melynek legmagasabb pontja a Zengő, amely Pécstől északkeleti irányban található és 682 mBf a magassága. A Villányihegység két legmagasabb csúcsa a 442 mBf magasságú Szársomlyó és a Tenkes (400 mBf). A Dráva menti síkságból kiemelkedő karsztosodott mészkő és dolomit tömbök a tektonikai mozgások miatt összetöredezettek. Földtani adottságok A DDVIZIG működési területének mélyszerkezeti képét igen változatos, nagy magasságkülönbségű térszínek jellemzik. Területén halad keresztül a közép-magyarországi főszerkezeti vonal, mely két nagyobb, különböző történetű, genetikájú és felépítésű lemeztömböt választ el egymástól {Budai és Konrád 2011). Somogy és Baranya megye legidősebb képződményei a kristályos szilur palasorozat (agyagpala, kvarcfillit, csillámpala), granodiorit és egyéb gránitos kőzettípusok. Eocén korú képződmények szórványosan fordulnak elő, jellemző képviselői a mészkő, márga, agyag, andezittufa és egyéb tufás rétegek. A legidősebb korú paleozoikumi magmás, metamorf és üledékes kőzetek, illetve mezozóos üledékes kőzetek után a miocén és pannóniai korú, tengeri üledékek következnek, melyet jelentős vastagságú, pleisztocén kori üledéktakaró fed. A Dél-Dunántúl hidrogeológiai szempontból jelentős felszín alatti vízkészletek tárolására tökéletesen alkalmas rétegek (pannon korú homok rétegek) képződését a Kárpátok hegyláncának miocén során kezdődött kiemelkedése és a lepusztulási területekről lehordódott finomszemcsés törmelék medencébe való beszállítódása és lerakódása eredményezte. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KÖRNYEZET Településszerkezet A DDVIZIG működési területén az aprófalvak és kistelepülések nagy aránya jellemző. A működési területen található 529 településből két település megyeszékhely, megyei jogú város és további 28 helyiség jogállása város. A régió városai között a 25 000 lakos szám alatti kisvárosok dominálnak, jellemző a középvárosok hiánya. A működési területen mindössze 73 kis- és nagyfalu található, melyek lakosszáma 1 000 fő feletti. A lakosság 80,5 %-a (426 település) 1 000 lakosszám alatti aprófalvakban él. Az apró falvak közül 142 település 200 főnél kisebb lakosszámú. Területhasználat A DDVIZIG működési területe mintegy 9 590 km2. A működési terület legnagyobb részét agrárterületek alkotják, ezután következnek a különféle erdők által borított területek, majd a mesterséges felszínek, a gyepterületek és egyéb lágyszárú növényzettel borított területek, végül a vizes élőhelyek és a felszíni vizek. Gazdaság A Dél-dunántúli Régióban a gyártó-, illetve feldolgozóipari tevékenységet folytató üzemek közül a legnagyobb vízfelhasználó az élelmiszeripar, kb. 80 %-os arányban. Az élelmiszeripari feldolgozó üzemek között szerepel cukor- és konzervgyár, húsfeldolgozó és tejipari üzem. Legnagyobb vízhasználók (sorrendben) a Kaposvári Cukorgyár, a Szigetvári Konzervgyár, a Kométa 99 Kft. Kaposvári Húsüzeme, a Mohács MCS Vágóhíd, a Kaposvári Tejüzem és a Pécsi Sörgyár. A legnagyobb vízfelhasználókat tekintve a nem élelmiszeripari tevékenységet folytatók, a könnyűiparon belül a textilipar (nagyatádi cémagyár), a nehéziparon belül az építőanyag-ipar, a mohácsi farostlemez gyár, a cementgyártás, valamint a pécsi hőerőmű.
