Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 1. szám
18 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 1. sz. ÖSSZEGZÉS Magyarország földrajzi fekvése és éghajlati adottságai következtében vízkár eseményeknek - árvizeknek és belvizeknek - erősen kitett országnak számít. Az ár- és belvizek elleni védekezés átszövi történelmünket. Az elmúlt évtizedek eseményei: az ezredforduló óta előfordult, egyre magasabb szinten levonult rendkívüli árvizek és jelentős elöntéseket okozó belvizek együtt a társadalomi változásokkal, a biztonság iránti igények növekedésével és nem utolsó sorban a klímaváltozás nem elhanyagolható hatásaival a korábbi, évszázadok során kialakult védelmi rendszerek és gyakorlat felülvizsgálatára késztették a vízkárelhárítással foglalkozó szakembereket és döntéshozókat. A paradigmaváltás és az Európai Unióhoz való csatlakozással együtt járó előírás és jogszabályváltozások eredményeként, az ökológiai szempontok felértékelődése oda vezetett, hogy a korábbi, az árvízvédelmi töltések szükség szerinti folyamatos emelésére alapozott fejlesztési koncepciót felváltotta az árvizekkel való „gazdálkodás” szemlélete. Az árvízszintek csökkentése került előtérbe a lefolyási viszonyok javításával és árvízi tározórendszer kiépítésével első sorban a Tisza-völgyben. A belvizek kezelése esetében is egyre inkább meghatározó szempont a gyors elvezetés helyett a belvizek helyben tartása, tározása a későbbi, vízszegény időszakban történő hasznosítás lehetőségének biztosítása érdekében. Ezt a szemléletet erősítették az EU Víz Keretirányelvében elfogadott jó vízállapotok elérését célzó szempontok figyelembevétele az árvízvédelmi és belvízvédelmi fejlesztési koncepciókban, összhangban EL' Árvízi Irányelvével és a Nemzeti Vízstratégiával. A fentiek szerint megváltozott szemlélettel indultak meg az utóbbi évtizedben az ár- és belvízvédelemi fejlesztések, a jövőbeni fejlesztések megalapozása és koncepciók kidolgozása. IRODALOMJEGYZÉK BencsikB. (1979). Az 1879. évi szegedi árvíz és az árvízvédelem fejlesztésének mértékadó előírásai. Vízügyi Közlemények 2. füzet. BM rendelet 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről. Dobó K. (2019). A hazai árvízvédelmi stratégia főbb irányai. Műszaki Katonai Közlöny, 29. évf. 2. szám, Budapest, 133-144p. Dunka S., Fejér L., Vágás 1. (1996). A verítékes honfoglalás - A Tisza-szabályozás története. Vízügyi Múzeum és Levéltár, Budapest. ISBN: 9630489902. Európai Parlament (2007). Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről. Fejér L. (1997). Árvizek és belvizek szorításában. Vízügyi Történet Füzetek 15. kötete. Budapest. Fejér L. (szerk.) (2001). Vizeink krónikája. Budapest. ISBN: 963-00-8967-x. Ihrig D. (szerk.) (1973). A magyar vízszabályozás története. Országos Vízügyi Hivatal, Budapest, p. 398. Internet 1: BME - Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék honlapja -https://epito.bme.hu/hirek/20140311/Ujjnertekadoarviz szintek a Dunanak Letöltés ideje: 2020. január 2. Korbély J. (1937). A Tisza szabályozása. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadó Vállalat, Debrecen, p. 257., ETO jelzet 627.42(282.243.742). Kormányrendelet (2014). A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. Lászlóffy W. (1982). A Tisza. Vízi munkálatok és vízgazdálkodás a Tisza vízrendszerében. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 609., ISBN: 963-05-2681-6. Mosonyi E. (1999). A mértékadó árvíz. Vízügyi Közlemények, 2. füzet. OVH(1976). Magyarország folyóinak mértékadó árvizei. Budapest, p. 204. OVIBER. VIZITERV Consult, VIZ1TERV Environ (2015). Tisza völgy árvízvédelmének fejlesztése, Stratégiai projekt-előkészítő dokumentáció, Budapest, 56 p. Országos Vízügyi Főigazgatóság (2015). Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése összefoglaló tanulmány, Budapest (ÁKK Konzorcium). Pálfai I. (2004). Belvizek és aszályok Magyarországon (Hidrológiai tanulmányok) KÜZDŐK, Budapest. ISBN 963-552-382-3. Pét ró T. (2017). A magyarországi árvízvédelmi fejlesztések, a kapcsolódó lakosságvédelmi feladatrendszer újszerű megközelítése. A magyarországi árvízvédelmi projektek, Doktori (PhD) értekezés, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest. Szlávik L. (2017). Vízkárelhárítási kézikönyv, Budapest - Ármentesítés - pp. 295-341. http://www.ovf.hu/hu/hirek-ovf/vizkarkonyv Letöltés ideje: 2020. január 2. SzlávikL. (2003). Az árvízvédelmi biztonság elemzése. (Az MTA Nemzeti Stratégiai Program Magyarország vízgazdálkodási stratégiája az ezredforduló után c. kutatási főirány keretében készült szintézis tanulmány) VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények 76. kötet. Szlávik L. (2007). A Duna és a Tisza szorításában. A. 2006. évi árvizek és belvizek krónikája. OVF, Budapest. Szlávik Lj 2013 a). Kisvizek nagy vizei. A 2010. évi árvizek és belvizek krónikája. OVF, Budapest. Szlávik L. (2013b). Szembenézünk az árvizekkel. A 2013. évi árvizek és belvizek krónikája. OVF, Budapest. Törvény: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény. Törvény: A vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvény. Törvény: A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény. Tory K. (1952). A Duna és szabályozása. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 454. Zorkóczy Z. (föszerk.) (1987). Árvízvédelem. Budapest, Országos Vízügyi Hivatal.
