Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
74 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 2. sz. is igen nagy, az árhullámot kiváltó csapadék az előrejelzésből szinte teljesen hiányzik. Az eredményekből alapvetően az látszik, hogy az előrejelzett csapadék nagyságrendi megfelelősége esetén a tározó vízállás kellő pontossággal előrejelezhető. Biztató eredmény azonban, hogy a vizsgált 5 esemény közül mindössze egyetlen eseménynél nem volt kielégitő az előrejelzett csapadék. Ennek oka lehet, hogy az adott csapadékot olyan mezo-skálájú jelenség okozta, mely az előrejelző modell térbeli és/vagy időbeli felbontásával azonos nagyságrendű. Ezen események előrejelzése nem, vagy csak részben lehetséges (Bonta és Takács 1989). ül- 1.1,___ÜL___Lk___i.il. .1 lit ■Mért ■Mode» —Előrejelzés ideje • Hiba_________ Sep 19 Sep 21 Sep 23 2017 Sep 19 Sep 21 Sep 23 2017 Sep 19 Sep 21 Sep 23 2017 Sep 19 Sep 21 Sep 23 2017 Sep 19 Sep 21 Sep 23 2017 Sep 19 Sep 21 Sep 23 2017 6. ábra. Előrejelzés eredménye a legrosszabb esetben Figure 6. Worst results of the forecast * ■Mért R ■Modell CL —Előrejelzés ideje < * Hiba uT40 £ 0 20 I t 150 * • Mért 100 £ —Modell f. / — Előrejelzés ideje 50 < * Hiba ^ ___ _á J___________ Sep 23 Sep 26 2014 Sep 23 Sep 26 2014 7. ábra. Előrejelzés eredménye a legjobb esetben Figure 7. Best results of the forecast ÖSSZEFOGLALÁS A kutatás során sikeresen modellezésre és előrejelzésre került a Kebele-patakon található zöldtározó vízállása. A modellezés során alkalmazhatónak bizonyultak az ECMWF adatbázisból származó re-analízis és előrejelzett csapadékmezők. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a vízállás deciméteres pontossággal, 2 nappal előre történő előrejelzése megvalósítható célkitűzés. Egyértelmű azonban, hogy a modell több szempontból is fejleszthető. Jelen állapotában a modell futtatása nehézkes, kalibrációja tovább pontosítható. A modell javításának kijelölt főbb lépései prioritási sorrendben a) a számítási lépések (csapadék-lefolyás modellezés és tározás számítás) megvalósítása azonos (MATLAB) környezetben, b) modellparaméterek pontosabb meghatározása/kalibrálása, c) determinisztikus megközelítés helyett sztochasztikus megközelítés alkalmazása. Az első lépés lényegesen rugalmasabbá teszi a csapadék-lefolyás modell kezelését és könnyíti, gyorsítja a futtatások végzését. MATLAB környezetben a paraméterek könnyebb, részletesebb kalibrálása és egyéb, a HMS- ből hiányzó módszerek bevonása is lehetséges (például neurális háló alkalmazása). A kalibráció pontosításának részeként a Kebele-patak és a Szentgyörgyvölgyi-patak alsó vízgyűjtője részben kalibrálható volna a tározóba érkező visszaszámított idősorok felhasználásával. Emellett lehetőség van bizonyos paramétereket (összegyülekezési időt, mederérdességet) konstans érték helyett változó értékkel figyelembe venni. Ehhez azonban szükséges vizsgálni további, modellezhető események bevonásának lehetőségét. Célszerű felülbírálni a műtárgyhidraulikai számításokat is,
