Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
46 csolat meghatározható, akkor a későbbiekben a folyamatos part közeli hordaléktöménység és a mindenkori vízhozam alapján megbízható becslés adható a hordalékhozamra. Az időben folyamatosan változó hordalékhozam értékeket a part menti zavarosságmérés és a vízhozam adatok időbeli felbontása szerint állíthatjuk elő. ÖSSZEGZÉS A fentiekben bemutatott új, integrált vizsgálati módszer tehát egy part menti zavarosságmérő telepítését szorgalmazza, amely kalibrálása (és a kalibráció időnkénti felülvizsgálása) kiegészítő expediciós mérésekkel történne. Az expediciós mérések során a szelvény menti hordaléktöménység eloszlásának, s annak változásainak minél pontosabb, részletesebb lekövetésére a többpontos mintavételi módszer ajánlott. Nagy folyók esetében a fizikai mintavételre a bemutatott, hazai gyakorlatban is alkalmazott eljárások és műszerek közül a US-P61-A1 izokinetikus mintavevő műszer alkalmazása a legindokoltabb, tekintettel arra, hogy a hordalékjárásban meghatározó, nagyvízi időszakokban is alkalmas megbízható mérések elvégzésére. A hordaléktöménység meghatározására több lehetőség is adott. Kalibrálás céljára jelenleg a hagyományos filtrációs módszer tekinthető a legmegbízhatóbbnak, azonban egy megfelelően kalibrált lézerdiffrakciós eszköz a felülvizsgálati méréseknél már alkalmazható lehet, jelentősen csökkentve ezzel a hordalékmérés időigényét. Az ADCP visszavert jelerősség kalibrálásával pedig bármikor részletgazdag kép kapható a szelvény menti hordaléktöménység eloszlásáról is, ami további pontosításra ad lehetőséget. Ezzel az új vizsgálati módszerrel a nagy folyók lebegtetett hordalékvándorlásának tér- és időbeli felbontása jelentősen növelhető, a monitoring rendszer részletgazdag információkkal szolgálhatna a folyók hordalékjárásához kapcsolódó feladatok kiszolgálására. A folyamatos mérés lényeges előrelépést jelentene ajelenleg alkalmazott hazai előírással szemben, amely során évente öt, előre meghatározott alkalommal történik lebegtetett hordalékmérés. Az automatizált mérőrendszer telepítésével azonban a hordalékmérések időigénye (terepi mérések, laboratóriumi elemzés stb.) végeredményben jelentősen csökkenne. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A cikkben bemutatott kutatás kapcsolódik a SEDDON II elnevezésű Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési programban megvalósított projekthez és a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott 2018-1.2.1 -NKP-2018-00011 számú, „Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig” projekthez. A második szerző köszönetét fejezi ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium UNKP-19-4 Kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásáért és az MTA Bolyai János ösztöndíjért. A tanulmány kapcsolódik továbbá az NKFIH támogatásával megvalósuló FK128429 számú kutatási projekthez és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott FIKPVÍZ Programhoz. Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 2. sz. IRODALOMJEGYZÉK Agrawal, Y.C., Slade, W., Pottsmith, H.C., Dana, D. (2016). Technologies and experience with monitoring sediments for protecting turbines from abrasion. IOP Conf. Ser.: Earth Environ. Sei., 49, 122005. Agrawal, Y.C., Hanes, D.M. (2015). The implications of laser-diffraction measurements of sediment size distributions in a river to the potential use of acoustic backscatter for sediment measurements. Water Resour. Res., 51, 8854-8867. Agrawal, Y.C., Whitmire, A., Mikkelsen, O.A., Pottsmith, H.C. (2008). Light scattering by random shaped particles and consequences on measuring suspended sediments by laser diffraction J. Geophys. Res., 113. Baranya S., Csiti B., Fleit G., Kutai R.D., Lit kő G., Rüther, N, Szabó-Mészáros M., Tímár G., Tóth T, Török G.T. (2017). Hidromorfológiai mérések. Folyami hidromorfológiai mérőgyakorlat vízmémök és geofizikus MSc hallgatók számára. Egyetemi jegyzet, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Baranya S., JózsaJ. (2010). ADCP alkalmazása lebegtetett hordalék-koncentráció becslésére. Hidrológiai Közlöny, 90. évf. 3. szám. pp. 17-22. BMFLUW (2017). Schwebstoffe im Fließgewässer - Leitfaden zur Erfassung des Schwebstofftransports. Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft, 2. Auflage, Vienna, Austria. Boss, E., Sherwood, C.R., Hill, P., Milligan, T. (2018). Advantages and Limitations to the Use of Optical Measurements to Study Sediment Properties. Appl. Sei., 8(12), 2692. Czuba, J.A., Straub, T.D., Curran, C.A., Landers, M.N., Domanski, M.M. (2015). Comparison of fluvial suspended-sediment concentrations and particle-size distributions measured with in-stream laser diffraction and in physical samples. Water Resour. Res., 51, 320-340. DanubeSediment (2019). Handbook on Good Practices in Sediment Monitoring. Projekt jelentés. Budapest. Downing, J. (2006). Twenty-five years with OBS sensors: The good, the bad, and the ugly. Cont. Shelf Res., 26, 2299-2318. Gartner, J.W. (2004). Estimating suspended solids concentrations from backscatter intensity measured by acoustic Doppler current profiler in San Francisco Bay, California. Mar. Geol., 211(3-4), 169-187. Gray, J.R., Gartner, J.W. (2009). Technological advances in suspended-sediment surrogate monitoring. Water Resour. Res., 45(4). Gray, J.R., Glysson, G.D., Edwards, T.E. (2008). Suspended sediment samplers and sampling methods. In Sedimentation Engineering - Processes, Measurements, Modeling, and Practice, M. Garcia (ed.), American Society of Civil Engineers Manual 110, ch. 5.3., American Society of Civil Engineers, Reston, Virginia, pp. 318-337. Guerrero, M., Rüther, N., Szupiany, R., Haun, S., Baranya, S., Latosinski, F. (2016). The acoustic properties
