Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
40 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 2. sz. A mérőállomás létesítése és fenntartása, üzemeltetése további szempontokat vet fel úgy, mint: a vagyonvédelem, a műszer tisztítása (pl. algásodás kezelése vagy fennakadt uszadék eltávolítása), az áramellátás biztosítása (pl. napelem vagy akkumulátor), az adatrögzítés és -továbbítás megoldása (pl. adatkábel vagy wifi), a rögzített adatok feldolgozásának időigénye, az adatok integrálása - és egyéb gyakorlati megfontolások. Ezeket a kérdéseket jelen cikk nem tárgyalja, de fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a hazai vízrajzi monitoring állomások felszereltsége a hordalékmérők telepítéséhez szükséges feltételek jelentős részét már kielégítik, így a lebegtetett hordalék folyamatos mérésére szolgáló mérőrendszer meglévő mérőállomásokon alacsonyabb költséggel kiépíthető, mint újonnan kialakítandó állomások esetén. Érdemesnek tartjuk azt is megemlíteni, hogy egy, a cikkben ismertetett monitoring eljárás szerinti mérőállomás kialakítása zajlik jelenleg a Duna gönyűi szelvényében a SEDDON II elnevezésű Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési program keretében (több információ: https://www.interreg-athu.eu/hu/seddon2/). 4500 4000 3500 3000 „ jn CO 2500 — E 03 2000 o "N 1500 > 1000 500 0 0 5 10 15 20 25 30 Idő [nap] 2. ábra. Hosszú idejű, folytonos zavarosságmérés összehasonlítása hagyományos elemzésből származó, pontbeli értékekkel (Kutai 2014 alapján saját szerkesztés) Figure 2. Comparison of continuous turbidity measurement and direct point-measurements (based on Kutai 2014) Expedíciós kiegészítő mérések Ahhoz, hogy a parti műszer által mért és rögzített adatok a teljes szelvényre kiterjeszthetők legyenek, kiegészítő expedíciós szelvény menti méréseket kell végezni. A két mérés eredményeit összekapcsolva a monitoring rendszer kalibrálható, amit a működése során ismételt mérésekkel szükséges felülvizsgálni. A szelvény menti mérésekre a többpontos mintavételi módszert javasoljuk, amit a hazai gyakorlatban már alkalmaznak. A szelvény menti mérések során a mintavételi pontokat mindig úgy kell megválasztani, hogy a kiosztással megfelelően le lehessen írni a hordaléktöménység térbeli (függély illetve szelvény menti) változását. Ez biztosítja a szelvény menti hordalékhozam minél pontosabb meghatározását. A nedvesített szelvény szélességét 5-10 egyenlő részre kell osztani, a mérési függélyeket ezen szakaszok középpontjában kell kijelölni. A függélyek mintavételi pontjainak számát (általában 3-5 pont függélyenként) a vízmélység, ill. a hordaléktöménység függély menti eloszlása alapján érdemes megválasztani. A vízmélység ismeretében a mintavételi pontok vízfelszíntől való távolsága előre meghatározott arányok alapján számítható (pl. ötpontos módszer esetén a mintavételi pontok mélysége rendre 0.05 H, 0.2 H, 0.6 H, 0.8 H, 0.95 H; ahol H a teljes vízmélység a függélyben; 3. ábra). (Haimann és társai 2014b; BMFLUW2017) 3. ábra. A függély menti mintavételi pontok kiosztása a többponti mintavételi módszer alapján, 5 pont esetén (Haimann és társai, 2014b alapján) Figure 3. Scheme of the 5-point method (based on Haimann et al„ 2014b) TEREPI MÉRÉSI ÉS VÍZMINTAELEMZÉSI MÓDSZEREK A hazai gyakorlatban több terepi adatgyűjtési és elemzési módszer is elterjedt. Tapasztalataink szerint a különböző eljárásokkal kapott eredmények értékelésénél nélkülözhetetlen az eljárások működési elvének, alkalmazási protokolljának, valamint előnyeinek és hátrányainak ismerete. Erre vonatkozóan a hazai szakirodalomban nem található kielégítő részletességű magyar nyelvű publikáció. Ezért a következőkben ismertetjük azokat a mérési eljárásokat, amelyek a javasolt monitoringrendszer elemeiként használhatók. Külön tárgyaljuk a terepi adatgyűjtési módszereket és a laboratóriumi vizsgálati eljárásokat. Ahogy a későbbiekben látható lesz, mindkét mérési csoport esetén beszélhetünk közvetlen és közvetett eljárásokról, amelyek célirányosan kombinálhatok. Terepi adatgyűjtési eljárások A lebegtetett hordalékmonitoring rendszer folyamatos és alkalomszerű terepi mérésekre épül. A fentiekből látható volt, hogy a rendszer egyik lényegi eleme a folyamatos part menti hordaléktöménység mérés, ami egy telepített zavarosságmérővel valósítható meg. A közvetett vagy indirekt módon működő zavarosságmérő megfelelő használatához azonban szükséges felállítani a mért zavarosság és a műszerfejnél jellemző hordaléktöménység közötti kapcsolatot, amihez a műszerfejnél végrehajtott direkt, közvetlen vízmintavételek szükségesek. A kiegészítő, szelvény mentén végrehajtott méréseknél is megkülönböztetünk közvetlen, fizikai mintavételezést és közvetett, akusztikus vagy optikai elven működő eljárásokat. Ezeket az eljárásokat tárgyaljuk a következőkben. Közvetlen mintavételi eljárások A legegyszerűbb közvetlen mintavételi módszer a merítéses technika, amikor is a vízfelszínről egy egyszerű edénnyel (jellemzően vödörrel) merítve történik a mintavétel. Ez nem (magyar) szabványos eljárás, sőt a mintavétel során zavart mintát kapunk. Csak akkor ajánlatos ezt a módszert alkalmazni, ha semmilyen egyéb eljárás nem jö-
