Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
Szlávik Lajos: A Körösök 1980. évi rendkívüli árvize - töltésszakadások, szükségtározások 25 —■(T) 1S74. hi Q-H görbe (12 mtrib) WO. (S0 mirés)----------(?) iradi ág ----------(3) apadó ág a hosszú Foki töltésszakadásig-"—síd B töltésszakadás gyors vízhozamnöveló halasa -«• -» » (5) fordított hurokgörbe (leszívás)------—(Sj szakadós nélküli számított apadó ág ■---------(7) apadó ág töltésszakadás elzárása után 1981. (15 mérés) . j----------(D áradó ág és mályváéi tarozással befolyásolt apstfá'---------(?) mély vádi sziikségtározás nélküli számított 3 • •-}-+ fontosabb mérések I I I 1000 \VK.B2ítS] 1100 Q, m3fs 9. ábra. A Kettős-Körös árvíz vízhozam-hurokgörbéi a békési szelvényben (Szlávik 1982b) Figure 9. Hysteresis rating curves of the Kettős-Körös River flood discharge in the Békés section (Szlávik 1982b) A július 22-augusztus 31. közötti időszak alatt a Hármas-Körös gyomai szelvényében 1362 Mm3 víz folyt le és további 45 Mm3 volt még ekkor az elöntött területeken, tehát a teljes lefolyás itt 1407 Mm3. A sokévi átlagos lefolyás Gyománál 3150 Mm3 volt (1980-ban 42 nap alatt ennek csaknem fele lefolyt). A teljes lefolyás 19%-a a Fehér-, 36%-a a Fekete-, 28%-a a Sebes-Körösön és 17%-a a Berettyón érkezett, a Kettős- és a Sebes-Körös között a lefolyás megoszlása 55-45%-os volt. Az öt helyen kiömlött, összesen 340 Mm3-nyi víz az időszak teljes lefolyásának csaknem egynegyedét tette ki. Ez az arány időszakosan még nagyobb is volt: augusztus 1 -én az addig lefolyt 800 Mm3-es víztömegből 35% volt kinn a területen (4. ábra). A részletesebb csapadékadatok hiányában a lefolyási tényező értékét csak becsülni lehetett: megközelítőleg 0,4- re a Fehér-Körösre, 0,5-re a Fekete-Körösre és a Beretytyóra, 0,6-ra a Sebes-Körösre. AZ ÁRHULLÁMOK TÖLTÉSSZAKADÁSOK ÉS A SZÜKSÉGTÁROZÁSOK NÉLKÜLI PARAMÉTEREI Az árvíz során végzett mérések és részletes észlelések adatainak feldolgozása alapján valamennyi fontosabb szelvényre meghatározhatók voltak a töltésszakadások és a szükségtározások nélküli árhullámképek. A 10. ábra ezt a Kettős-Körös békési és mezőberényi szelvényére mutatja be. Az ábrán nyomon követhetők a hosszúfoki töltésszakadással és a mályvádi árvízi szükségtározó megnyitásával befolyásolt vízhozam-, illetve vízállás-változások. H, cm (?) Kettős-Körös jp. töltésszakadás nélküli számított árhullámkép (2) Kettos-Köros jp.-i töltésszakadással és a Mályvádi árvízi szükségtározó megnyitásával 'befolyásolt árhullámkép (D Tényleges árhullámkép (4) Tényleges vízhozam © Vi'zhozamnovekedés helyi leszívásból W-7,1 Mm* © Kettős - Körös jp. töltés szakadás nélküli számított vízhozam 10. ábra. Az 1980. évi árvíz hosszúfoki töltésszakadással és mályvádi szükségtározással befolyásolt és azok nélküli, rekonstruált árhullámképei a Kettős-Körösön (Szlávik 1982b) Figure 10. Reconstructed flood wave curves of the 1980 flood on the Kettős-Körös River, influenced by long-term dyke breach and emergency storage in Mályvád (Szlávik 1982b) A békési vízhozam-árhullámképen (10. ábra) jól megfigyelhető a helyi leszívásból származó vízhozamnövekedés, amely a mederben és hullámtéren tározódott vízmennyiség gyors kiürüléséből adódik. Ez a jelenség akkor áll elő, ha a víz kifolyása a folyóból a vizsgált vízmérce szelvény alatt bekövetkezett töltésszakadás miatt történik. A töltésszakadás következményeként a vízhozam ugrásszerűen megnőtt, ami W=7,l Mm3 vízmennyiségnek felelt meg. A békési szelvényben végzett szinte folyamatos vízhozammérések ezt az értéket alátámasztották. (Hasonló jelenséget az 1974. évi körösi árvíznél is megfigyeltünk és kimértünk.) (Szlávik 1976, 1998). A tényleges és számított vízállás és vízhozam tetőzések adatait a 3. táblázat foglalja össze. Az árhullám tetőzését a Fekete-Körösön némileg befolyásolta a Tőz töltésszakadása. A vízhozam azonban akkor már a torkolatig tetőzött, a vízállások további emelkedése e töltésszakadás nélkül pedig már csak néhány cm lett volna. A hosszúfoki töltésszakadás apadó ágon történt, az a tetőző vízhozamokat és vízállásokat már nem befolyásolta. A halaspusztai terület feltöltődésekor mind a Beretytyó, mind pedig a Sebes-Körös árhulláma még áradó volt. Mivel a két mérőszelvény a víznek a terepre való kifolyásának szelvénye fölött volt, a ténylegesen észlelt tetőző vízhozam itt - a leszívó hatás következtében - 70 és 18
