Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
22 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 2. sz. "ás 1 29 1 30 ' 31 1 1 1 2 1 3 V (napi t980.július j eugusnu* 7. ábra. A töltésszakadáson kifolyt vízmennyiség; az elöntött terület, a kifolyás időtartama és a Kettős-Körös apadása közötti összefüggés (Szlávik 1982b) Figure 7. Correlation between the amount of water discharged during the dyke breach, the flooded area, the duration of the outflow and the recession of the Kettős-Körös River (Szlávik 1982b) Július 28-án 9:34-kor és 11:30-kor robbantással megnyitották a mérgesi árvízi szükségtározó töltését a Sebes- Körös és a Kettős-Körös felől (4. ábra). Ez annak érdekében történt, hogy a Kettős-Körösön az apadás meggyorsuljon, és ezáltal Hosszúfoknál minél kevesebb víz jusson ki az elöntésre kerülő területre. Az 18,23 km2-es mérgesi szükségtározóba 8 nap alatt 50 Mm3 víz folyt ki. A hosszúfoki töltésszakadás ideiglenes elzárását július 31-augusztus 4. között hat árvízvédelmi osztag készítette el vízről, pontonokról, kétsoros acéllemez szádfallal. Az elzárási munkák rendkívül nehéz körülmények között folytak, a 200-300 m3/s víz nagy sebességgel ömlött ki a területre. Az elzárást a hullámtér felé végrehajtani nem lehetett, a teljes kopolyát körül kellett zárni 8 és 12 m hosszú CS-1 és CS-2 típusú széles acéllemezekkel (3. kép). A két lemezsor közé homok és homokzsák kitöltés, mögé homokzsák megtámasztás került. A 78 m hosszú töltésszakadást 300 m hosszú szádlemez-építménnyel lehetett elzárni; a két sor lemez közé és a megtámasztására közel 1 millió homokzsákot használtak fel. 3. kép. A hosszúfoki töltésszakadás elzárása, a víz visszavezetése. (Fotó: Vizy Zsigmond) Photo 3. Closing the long-term dyke breach, returning the water. (Photo: Zsigmond Vizy) A védelmi és ideiglenes elzárási munkákat rendkívül megnehezítette a július 29-31. közötti csapadékból kialakult újabb árhullám. Az előrejelzések és a hidrológiai számítások szerint a Fekete-Körös második árhulláma miatt a hosszúfoki töltésszakadás helyén legalább 110-140 cm-es vízszintemelkedés következett volna be, ami lehetetlenné tette volna az elzárási munka befejezését. További 60—80 Mm3 víz kiömlésére kellett számítani, amely miatt a lokalizációs vonalak tarthatatlanok lettek volna - újabb 200 km2 elöntése, a tarhosi körtöltés tönkremenetele, Bélmegyer és Újladány elöntése is fenyegetett. Ezekre a körülményekre tekintettel - megelőző védelmi intézkedésként - augusztus 1-én 20:55-kor 77 m hosszon robbantással megnyitották a mályvádi árvízi szükségtározó töltését (4. ábra). A 33,10 km2 területű tározóból 25 km2 került víz alá, és mindössze 19 Mm3 víz kivezetésével biztosítható volt, hogy a Kettős-Körös menti elöntésnél a vízszintemelkedés csak 65 cm lett, további elöntés nem következett be, az elzárási munkák nem szüneteltek és augusztus 4-én 22:20-kor, 108 órás folyamatos megfeszített munka után eredményesen befejeződtek. Az ideiglenes elzárás utolsó szakaszában a Kettős-Körös és az elöntött terület között a vízszintkülönbség az addigi kb. 30 cm-ről - a szűkülő kifolyási nyílás visszaduzzasztó hatása miatt -47 cm-re nőtt. Az ilyen körülmények között végrehajtott elzárás a hazai árvízvédekezés történetében jelentős teljesítmény volt. Ez az ideiglenes elzárás az árvízvédelmi töltés végleges helyreállításáig fővédvonalként szolgált. A Kettős-Körösön a második árhullám és a Tisza áradása miatt az apadás rendkívül lassú volt. A töltésszakadástól a Hármas-Körös torkolatáig, 100 km hosszon a vízszint abszolút esése tartósan mindössze 2 m körüli volt. A folyó és az elöntött terület vízszintjének kiegyenlítődése ezért csak ez ideiglenes elzárás után 66 órával, augusztus 7-én 16 órakor következett be és csak ezután lehetett kapukat nyitni az ideiglenes elzárásban a víz gravitációs viszszavezetésére. A Kettős-Körös jobb parti elöntött területről a víz viszszavezetése az ideiglenes elzárásba nyitott 15 és 20 m-es (a későbbiekben tovább bővített) kapukon (3. kép) keresztül gravitációsan, valamint szivattyúsán (a szivattyútelepek üzembe helyezésével és szivattyú-provizóriumok telepítésével) történt. A magasabban fekvő Hosszúfok IV. szivattyútelep nem került víz alá, ezért már augusztus 4-től üzemelt. A Hosszúfok II. és III. szivattyútelepeket a víz elöntötte, de a megrongálódott körtöltésük helyreállításával és megerősítésével lehetővé vált - a környezet teljes elöntése mellett is - a telepek víztelenítése, tisztítása, fertőtlenítése és szerelése; augusztus 15-16-tól pedig üzembe helyezésük is. A három szivattyútelepen 20,5 m3/s kapacitással folyt a víz visszaemelése a Kettő-Körösbe. A vargahosszai szivattyútelep nyomócsöve - ideiglenes megoldással - augusztus 15-től szeptember 9-ig gravitációs, majd szeptember 10- től - a telep helyreállítását követően - szivattyús visszavezetésre (6 m3/s) szolgált. A Kettős-Körös jobb partján 7 helyen, és a Gyepes-csatorna felé üzemeltek szivattyú provizóriumok. Az ezzel
