Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 2. szám
14 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 2. sz. A Körösök 1980. évi rendkívüli árvize - töltésszakadások, szükségtározások Szlávik Lajos Professor Emeritus, egyetemi magántanár, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke Kivonat 1980. július-augusztusában az utóbbi évszázad legnagyobb árvízkatasztrófája szakadt a Körösök völgyére. A tanulmány a négy évtizede történt rendkívüli helyzet kialakulásának és lefolyásának eseményeit, valamint következményeit foglalja össze. 1980. július 22- 23-án jelentős mennyiségű, nagy intenzitású eső hullott a Körösök hegyvidéki vízgyűjtő területére. Gyors áradás indult el a folyókon, különösen a Fekete-Körösön. A rendkívüli hevességű árhullámok levonulása nem volt zavartalan. 3 és fél nap alatt három töltésszakadás következett be: román területen, a Fekete-Körös bal parti mellékvizén, a Tőzön; a Berettyó és a Sebes-Körös összefolyásánál, Halaspusztánál; és a Kettős-Körösön, a folyó jobb parti töltésén, Hosszúfoknál. Ez utóbbi következtében 183 óra alatt 200 Mm3 víz folyt ki a területre, 105 km2-t elöntve. A hosszúfoki töltésszakadás tehermentesítésére megnyitották a mérgesi és a mályváéi árvízi szükségtározókat. A Körösök árvizeinek és árvízvédelmének történetében kiemelkedő helyet foglal el az 1980. évi árvíz. A két hazai töltésszakadás jelentős tanulságokkal szolgált az árvízvédelmi fejlesztések szempontjából. Az 1980. (és a továbbiakban, az 1981.) évi Körös-völgyi árvizek nagyot lendítettek a szükségtározás módszerének üzemszerű alkalmazásán. A védekezési módszerek eszköztárában tulajdonképpen ekkor nyert polgárjogot az árvíz oldaltározóba történő szabályozott kivezetése és visszatartása. Ez pedig meszszire kihatott - tulajdonképpen a több mint 20 évvel később induló Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése (VTT) elnevezésű tiszai fejlesztési programig vezetett. Kulcsszavak Árvíz, Körösök, töltésszakadás, kitelepítés, lokalizálás, szükségtározás, ideiglenes elzárás, vízvisszavezetés, helyreállítás, lefolyt víztömeg, árbullámkép-rekonstrukció.________________________________________________________________________ The extraordinary flood of the Körös Rivers in 1980 - dyke breaches, emergency storages Abstract In July-August 1980, the greatest flood catastrophe of the last century broke out in the Körös Valley. This paper summarizes the events and consequences of the emergence and course of the emergency that happened in the last four decades. On 22-23 July 1980 a significant amount of high-intensity rain fell on the mountain part of the Körös Basin. Rapid flooding began on the rivers, especially in the Fekete-Körös. The retreat of extreme intensity floods was not undisturbed. In 3 and a half days, three dyke breaches occurred: in the Romanian territory: on the left bank tributary of the Fekete-Körös; on the Tőz River; at the confluence of the Berettyó and Sebes- Körös Rivers, at Halaspuszta; and in Kettős-Körös River, on the right bank of the river, at Hosszúfok. As a result of the latter, 200 Mm3 of water flowed into the area in 183 hours, flooding 105 km2. Flood emergency reservoirs in Mérges and Mályvád were opened to relieve the long-distance dyke breach. The 1980 flood occupies a prominent place in the history of floods and flood protection of the Körös Rivers. The two Hungarian dyke breaches provided significant lessons for flood defense developments. The floods in the Körös Valley in 1980 (and hereafter, 1981) provided a major impetus for the operational application of the emergency storage method. In fact, it was at this time when the controlled discharge and retention of floods into the side reservoir has been naturalized in the practice of flood protection. The impact of this had a far-reaching effect - in fact, it led to the Tisza development program called the Further Development of the Vásárhelyi Plan (VTT), which started more than 20 years later. Keywords Flood, Körös Rivers, dyke breach, evacuation, localization, emergency storage, temporary closure, water drainage, restoration, runoff, flood wave reconstruction._____________________________________________ BEVEZETÉS 1966-1980 között a Körösökön négy esetben is olyan árvízi események alakultak ki, amelyeknél az árhullám tetőző szintjei, vízhozamai, az áradás hevessége és más hidrológiai paraméterek újra meg újra meghaladták az addig észlelt maximális értékeket. A Fehér-Körös 1966 februárjában a romániai, jobb parti töltés szakadása nyomán elöntötte a Fehér- és Fekete- Körös közét {Ambrus 1967); a Berettyón levonuló jeges árvíz töltésszakadást okozott {Papp 1966). Az 1970. júniusi árvíz román területén a Fehér- és a Fekete-Körösön is töltésszakadást okozott, {Diaconu és társai 1970, Takács 1971); a Sebes-Körös fokihídi térségében fenyegető töltésszakadást a Kutas szükségtározó feltöltésével előzték meg {Papp 1971). 1974 júniusában a Fehér és a Fekete-Körös minden eddigit meghaladó tetőzési magasságú árhulláma ellen csak az jelentett védelmet, hogy a két folyó közét 71 km2 területen 118 Mm3 vízzel feltöltötték {Szlávik 1976). Ezeknek az árvizeknek a tapasztalatai alapján kezdődött meg - elsőként a Fehér- és Kettős-Körös bal partján - a Körösök árvízvédelmi műveinek rekonstrukciója az újonnan megállapított mértékadó árvízszintekre. Ilyen előzmények után 1980. július-augusztusában az utóbbi évszázad legnagyobb árvízkatasztrófája szakadt a Körösök völgyére. A KÖRÖS-VÖLGY TERMÉSZETFÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI A 27 537 km2 vízgyűjtő területű Hármas-Körös a Maros után a Tisza második legnagyobb vízgyűjtővel rendelkező mellékfolyója, amely terület a tiszai Alföld jelentős részére kiterjed. Ez a Kárpát-medence egyik legérdekesebb víz
