Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
24 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 2. sz. 2. ábra. A modell rácshálójának felülnézete (Csillaghegyi-öblözet térsége) Figure 2. Model-grid plan view (Csillaghegy bay area) A legfontosabb paraméter, a szivárgási tényező (szabatosan áteresztőképességi együttható) előzetes becslése a Duna mentén korábban sok helyen meghatározott értékek alapján történt. Megállapítható volt, hogy Rajkától Mohácsig 800-1000 m/d-től 20-30 m/d-ig változnak ezek az értékek annak megfelelően, hogy a Duna milyen távolságig milyen durva, vagy éppen már csak tlnomabb szemű hordalékot volt képes szállítani, illetve lerakni. Ennek alapján a Csillaghegyi-öblözet szelvényére kb. 150 m/d volt interpolálható, aminek nem mond ellent a terület néhány próbaszivattyúzásból kapott 85-250 m/d-os eredmény. 3. ábra. Modell keresztszelvény Figure 3. Model cross section A modell kalibrálásra két lehetőség volt. Elsősorban permanens állapotra kalibráltunk. Közepes dunai vízállásokhoz tartozó átlagos talajvízszintet 23 db. kútban tudtunk meghatározni, ezeket felhasználva pontosítottuk a szivárgási paramétereket, majd előállítottuk az öblözet átlagos nyugalmi talajvízszintjét. Ennek kutankénti átlagos hibája 0,33 m, ami a teljes modellezett vízszintváltozás (103,8-tól 98,7-ig 5,1 m) 6,5%-a. Mindazonáltal helyenként méteres hibák is adódtak, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a mért értékek időben egymástól nagyon távol esnek (egyes kutak adatai 35-40 évvel ezelőttiek), továbbá a belterületi talajvízszintek mozaikos változékonysága nem a regionális
