Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
Varga Gy., Jakus Á., Kravinszkaja G: A közelmúltban előfordult hidrometeorológiai szélsőségek hatása a Balaton vízjárására 13 Tekintettel arra, hogy a Balaton természetes tó, de egyúttal hazai és nemzetközi értelemben is széles körben hasznosított üdülőtó, a fenntarthatóság érdekében, valamint a természeti tényezők szélsőségei mérséklésére a megoldási lehetőségek egyik lépése a mederbeli tározás. Ezen célkitűzés eléréséhez szükséges a döntés-előkészítési folyamathoz folytatni, illetve újraindítani azokat a tudományos igényű és megalapozottságú kutatási programokat, amelyek a vízháztartási folyamatok pontosabb és megbízhatóbb értékelését és - tekintettel az éghajlatváltozásra - előrejelzését szolgálják. Értékelve és összefoglalva a 2017. őszi-téli, valamint a 2018 tavaszán tapasztalt hidrológiai és hidrometeorológiai tényezőket, elmondható, hogy a vízháztartási elemek és a vízforgalom alakulásában tapasztalható anomáliák nem tekinthetők példa nélkül álló kirívó szélsőségeknek. Rugalmas, hidrológiai alapokat alkalmazó és szakértői véleményeket figyelembe vevő vízszint-szabályozással, az ehhez szükséges feltételek átgondolt, teljes körű megteremtésével a szélsőségesnek tekinthető helyzetek kezelési lehetősége jelentősen javítható. IRODALOMJEGYZÉK Baranyi S. (1975a). A Balaton hidrológiai jellemzői 1921-1970, VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények 45. szám, Budapest. Baranyi S. (szerk.) (1975b). A Balaton kutatási eredményeinek összefoglalása. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 112.sz., Budapest. Bendefy L. (1968). A Balaton vízszintjének változásai a neolitikumtól napjainkig, Hidrológiai Közlöny 48. évfolyam 6. szám. p 257-263. KDT VÍZIG (1993...2017). A Balaton vízháztartási mérlegei. Témajelentés, Siófok. KDT VÍZIG BVK (2006). A balatoni vízeresztés vízrajzi tapasztalatai. Témajelentés, Siófok, 2006. február. K+F CONSULTING KFT. (2015). A Balaton vízgyűjtő területének átfogó hidrológiai vizsgálata, különös tekintettel a lefolyási viszonyok drasztikus változására és a hozzáfolyás csökkenésére; Tervtanulmány, Veszprém, 2015. november. Magyar Tudománytár (2002). 1. kötet. Föld, víz levegő. p. 550. Kossuth’Kiadó. ISBN 978-963-09-4357-4 Pálfai I. (2004). Belvizek és aszályok Magyarország. Közlekedési Dokumentációs Kft. ISBN 963 552 382 3 Varga Gy. (2005). A Balaton vízháztartási viszonyainak vizsgálata. In: Vízügyi Közlemények: A Balaton. Különszám. (szerk. Dr. Szlávik Lajos), pp. 93-104. Virág A. (1997). A Balaton múltja és jelene, p. 904, Egri Nyomda Kft., ISBN: 9639060216 Virág A. (2005). A Sió és a Balaton közös története (1055- 2005). Közlekedési és Dokumentációs Kft., Budapest. VITUKI (1980). A Balaton kutatása és szabályozása, VITUKI Közlemények 27. Budapest. VITUKI (2002). A Balaton ideiglenes vízszint-szabályozási rendjével kapcsolatos hatások és tapasztalatok elemzése II. ütem. Témajelentés, tsz.: 714/1/5371-01, Budapest. VITUKI (2003). A Balaton vízpótlásának szükségessége: hidrológiai elemzések végzése. Témajelentés, tsz.: 721/1/6131-01. Témafelelős: Varga György, Budapest. WMO (2018): Guide to Climatological Practices, WMO-No. 100, p. 153, ISBN 978-92-63-10100-6 https://library.yvmo.int/doc_num.php7explnum_id=5 5 http://www. wmo. int/pages/prog/wcp/ccl/guide/guide_ climat_practices.php SZERZŐK VARGA GYÖRGY 1982-ben oki. hidrológusként végzett az ELTE TTK-n. 1982-2012 között a VITUKI Vízrajzi Intézetében dolgozott, munkáját 2012 augusztusa óta az Országos Vízügyi Főigazgatóságon folytatta. Az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet címzetes egyetemi docense. Szakterületei: tóhidrológia, vízrajzi szakfelügyeleti tevékenység a hidrometeorológia területén, vízrajzi monitoring tervezés, vízkészletek mennyiségi állapotértékelése, részvétel vízrajzi kiadványok (pl. Vízrajzi Évkönyv) szerkesztésében. JAKUS ÁDÁM 2016-ban okleveles környezetkutatóként, 2018-ban okleveles hidrológusként végzett az SZTE-en és az ELTE TTK-n. Szakterületei: a Balaton hidrológiai vizsgálata, hidrometeorológia, vízkészlet-gazdálkodás. Jelenleg az Országos Vízügyi Főigazgatóság kiemelt műszaki referense. KRAVINSZKAJA GABRIELLA 1985-ben végzett a Leningrádi Hidrometeorológiai Egyetemen oki. hidrológus mérnökként, majd 2001-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen oki. építőmérnökként. 1985 óta folyamatosan a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, jelenleg a Vízrajzi Osztály osztályvezetőjeként. Szakterületei: felszíni hidrológia, hidrometeorológia, tóhidrológiai, balatoni vízkészlet-gazdálkodás, vízrajzi monitoring tervezés.
