Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
6 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 2. sz. A tó vízmérlegének bevételi oldalán a tóra hulló csapadék és a tóhoz történő hozzáfolyás arányának időbeli alakulása A Balaton vízháztartási mérlegének bevételi oldalát két vízháztartási tényező, a tó felületére hulló csapadék és a tóhoz történő hozzáfolyás összege alkotja. A vízmérleg bevételi oldalán ezen két vízháztartási tényező arányának időbeli alakulását már korábban is vizsgálták (.Burányi 1975, KDT VÍZIG 1993...2017). Az 1980-as évek elejéig-viszonylag jelentős szórás mellett - a tóra hulló csapadék, az évi változékonyságot kiegyenlítve mintegy 40%-os, a tóhoz történő hozzáfolyás az évi változékonyságot kiegyenlítve mintegy 60%-os arányban szerepelt a vízmérleg bevételi oldalán (K+F Consulting Kft. 2015, VITUKI2002, 2003). Ezt követően ezek az arányok megváltoztak, időként helyet cseréltek, kiegyenlített értékük egymáshoz közelebb került (4. ábra). A jelenség magyarázatára tudományos igényű, okfeltáró vizsgálat ez idáig nem készült. 4. ábra. A csapadék és a hozzáfolyás arányának időbeli alakulása a Balaton-vízmérleg bevételi oldalán, 1921-2017 Figure 4. The evolution ofprecipitation and flow rates over time on the income side of the Balaton water balance, 1921-2017 Valószínűsíthető, hogy a tapasztalt változások lehetséges okai között a csapadékviszonyok változása és az emelkedő hőmérséklet következtében a vízgyűjtőről történő növekvő területi párolgás miatt (is) adódó lefolyás-csökkenés (a Balaton vízforgalma szempontjából hozzáfolyás-csökkenés) szerepet kaphat. A lefolyási tényező alakulása a Balaton vízgyűjtő területén A tó vízgyűjtő területéről történő évi lefolyás és az ugyanerre a területre érkező évi csapadék hányadosaként értelmezett évi lefolyási tényező 97 éves idősorát is vizsgáltuk. Megállapítható, hogy a lefolyási tényező időbeli változását a csökkenő irányultság jellemzi (5. ábra). Ennek az okairól sem készült még részletes, tudományos igényű és részletességű elemzés. Valószínűsíthető, hogy a lefolyás szignifikáns csökkenésének, a tó vízmérlegét ismertető alfejezetben megjelölt okoknak, és a vízgyűjtőn bekövetkezett területhasználat tér-és időbeli változásainak (pl. az erdősültség változása, újonnan létrehozott szabad vízfelületek növekedése) együttes hatása érvényesülhet {VITUKI2002, Varga 2005, K+F Consulting Kft. 2015). A Balaton természetes vízkészlet-változása (a csapadék, a hozzáfolyás és a párolgás előjelhelyes összege) Egy tó vízháztartásában természetes vízkészlet-változásként a természeti tényezők által meghatározott vízháztartási tényezők (a Balaton esetében a tóra hulló csapadék, a tóhoz történő hozzáfolyás, valamint a vízfelületről történő párolgás) algebrai összegét értjük. Ez a számított mutatószám integráltan jellemzi a tó vízháztartásának alakulását. Vizsgáltuk a Balaton évi természetes vízkészlet-változásának idősorát is. Szembetűnő az 1970-es évek közepétől jellemző erőteljes csökkenő irányultság, amely feltűnő hasonlóságot mutat a hozzáfolyás ugyanezen időszakban bekövetkezett változásával (6. ábra). További kiemelésre méltó tény az, hogy az 1921 és az 1999 közötti időszakban a természetes vízkészlet-változás évi összegének minden évben pozitív
