Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 1. szám

68 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 1. sz. A SZERZŐK FEJÉR LÁSZLÓ okleveles mérnök, technikatörténész, címzetes főiskolai docens. 1974-től 1990-ig a Ma­gyar Vízügyi Múzeum gyűjteménykezelő muzeológusa, majd vezetője. 1990-1993 között az OVF főosztályve­zető-helyettese, 1993-tól a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény igazgatója. 2010-től nyugdíjas. Kutatási területei: a vízgazdálkodási társulatok története, vízgazdálkodási politika, a vízügy és a társadalom kapcsolata a történelemben, kiemelkedő vízügyi személyiségek életrajza stb. Jelentős publikációs tevékenysé­get folytat: 6 könyv szerzője, 19 könyv társszerzője, szerkesztője, csaknem 140 cikket, tanulmányt írt a magyar vízgazdálkodás történetének szakterületéről. Tagja az OVF Vízügyi Tudományos Tanácsának. 2000 óta részt vesz a felsőfokú és szakmérnöki oktatásban. 1990-től az MHT Vízügyi Történeti Bizottságának elnöke, 2002- től a Magyar Mérnöki Kamara történeti bizottságának elnöke. Szerkesztőbizottsági tagja az MHT folyóiratainak, valamint szerkesztője a Vízügyi Történeti Füzetek című kiadvány-sorozatnak. KISS JÓZSEF MIHÁLY tanulmányait az ELTE BTK levéltár-történelem szakán végezte és szerzett dip­lomát 1985-ben. 1985-86-ban a Magyar Országos Levéltárban dolgozott, majd az ELTE Levéltárának munka­társa volt. 2004-2006 között a KSH Levéltárosa, ezt követően a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár igazga­tója. Részt vett több hazai felsőoktatási intézmény iratainak rendezésében, és az ezeket a forrásokat feltáró számos repertórium szerzője, társszerzője. A külföldi magyar egyetemjárás forrásait feltáró munkaközösség tagjaként szintén több kötet, publikáció fűződik nevéhez. Ezután helytörténeti kiadványok társszerzője, majd tájtörténeti, ill. vízügyi szervezettörténeti kutatásokat folytatott, melyek eredményeiről a MHT Vándorgyűlésén és a Tájtörténeti konferencián adott számot. Nekrológ 2018. december 18-án, életének 82. évében elhunyt Vörös Ferenc, a Fővá­rosi Csatornázási Művek nyugalma­zott vezérigazgatója. Szakmai munkássága végig a Fővárosi Csatornázási Művekhez (FCsM) kap­csolódik, ahol 1956-tól 1997-ig dolgo­zott, mint gépkezelő technikus, gya­kornok, csoportvezető, 1966-tól osztály-, 1972-től főosz­tályvezető, 1975-től 1997-ig az FCsM (1993-tól FCsM Rt.) igazgatója, vezérigazgatója, majd nyugdíjasként a vál­lalat műszaki szaktanácsadója. Szakmai tevékenysége nemcsak a csatornaművek üze­meltetésére és a szükséges rekonstrukciókra szorítkozott (ezen belül is nem csupán a szivattyú- és tisztítótelepek üzemeltetésére, a hálózati üzemeltetésre és rekonstrukci­ókra terjedt ki), hanem vezetése alatt több mint 100 kilo­méternyi főgyűjtő és több száz kilométernyi mellékhálózat épült a fővárosban. Az egyik legnagyobb fejlesztés az An­gyalföldi Szivattyútelepen és az Észak-pesti Szennyvíz­­tisztító Telepen történt, melynek köszönhetően nemcsak biztonságosabb lett a főváros szennyvízének elvezetése, hanem jelentősen meg is emelkedett a tisztított víz meny­­nyisége Budapesten. Az 1970-es években kiteljesedő nagy lakótelep építési program kapcsán munkatársaival együtt sikeresen oldotta meg azok szennyvizének elvezetését és tisztítását. Számos szakmai szabadalom szerzője és kidolgozója, melyek közül nem egyet jelenleg is alkalmaznak. Fontos Vörös Ferenc Barabásszeg, 1937. X. 1. - Budapest, 2018. XII. 18. szerepet vállalt a fiatal pályakezdő mérnökök oktatásában és nevelésében. A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség alapító tagja és első elnöke volt. Szakmai tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el. Hatszor kapott Kiváló Dolgozó és egyszer Kiváló Szol­gálat elismerést. 1981 -ben az Országos Vízügyi Hivatal dí­jazta kiváló munkáját, 1986-ban Eötvös Loránd-díjban ré­szesült. 1994-ben elnyerte az Év igazgatója címet a Víz­ügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsé­gétől (VKDSZ). Az 1997-es lengyelországi súlyos árvízi helyzetben nyújtott társasági helytállásért elnyerte a Bel­ügyminisztérium Aranygyűrűjét. 1997-ben nyugdíjba vo­nulását megelőzően pedig a Főpolgármesteri Hivatal Pro Űrbe elismeréssel díjazta munkásságát. 1999-ben Víz Vi­lágnapi Emlékéremmel is elismerték tevékenységét, majd 2013-ban neki ítélték oda a víziközmű szakma legrango­sabb kitüntetését, a Magyar Viziközmű Szövetség (MaVíz) Reitter Ferenc díját. Aktív támogatója volt a Magyar Hidrológiai Társaság­nak, tevékenyen részt vett a Csatornázási és Szennyvíztisz­títási Szakosztály tudományos bizottságának munkájában. 1988-ban Pro Aqua kitüntetésben részesült. Emlékét kegyelettel megőrizzük! Fejér László Dr. Szlávik Lajos MHT Vízügyi Történeti az MHTársaság elnöke Bizottság elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom