Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
52 Hidrológiai Közlöny 2019.99. évf. 1. sz. és érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum), illetve a púpos békalencse és aprólevelű átokhínár (Elodea nuttallii) növények statikus tápoldaton, 2 literes akváriumokban lettek tenyésztve. A növényekkel kezelt tápoldatot leszűrtük, majd visszapótoltuk a szükséges tápelemeket a Barkó és Smart (1985) által meghatározott értékig egy adott tápelem kivételével, illetve voltak olyan kezelések, ahol minden tápelemet visszapótoltunk, de a víz pH-ját 10,2-es tartományban tartottuk. A kísérlet során a tenyészedényekben a kísérleti növények biomassza-változásait mértük. Bebizonyítottuk, hogy a púpos békalencse (Lenma gibba), mint vizsgált úszó vízinövény növekedését a szubmerz növények (Ceratophyllum demersum, Elodea nuttallii) erősen gátolták. A kísérletünk eredményei nagy hasonlóságot mutatnak a Szabó és társai (2010) által elvégzett alga-békalencse kompetíció eredményeivel. A vizsgálatunk során a két szubmerz növényfaj a közeg pH-ját ellúgosította (pH 10,2-10,5) és emellett a tápoldat nitrogén-, foszfor-, vas- és mangánkoncentrációját drasztikusan csökkentette. Ezt követően a vizsgált tápelemek visszapótlásával és a pH semlegesítéssel a békalencsék növekedése ismét helyre állt. Következésképpen a kompeticióban a szubmerz növényeknek a békalencsékre gyakorolt gátló hatása a pH emelés és a tápanyagok (N, P, Fe) elvonása révén jött létre. Egy pH grádiens mentén (pH 7-11) a békalencsék növekedési rátája, klorofillhozama pH 9,5 értéken több mint 50%-kal csökkent, pH 10,5 felett pedig teljesen megállt. Terepi körülmények között vizsgáltuk a szubmerz növények állományaiban a pH napszakos változásait. A mért vízkémiai eredmények azt erősítették meg, hogy a szubmerz növények által eredményezett lúgos pH -függetlenül a víz hipertróf voltától- önmagában elegendő ahhoz, hogy a felszínen az úszó emerz növények növekedése akár teljesen megálljon. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönet az Emberi Erőforrások Minisztériumának, amely a kutatáshoz szükséges anyagi támogatást az ÚNKP-18-2 kódszámmal biztosította az Új Nemzeti Kiválóság Program keretén belül. IRODALOMJEGYZÉK Barkó J. W., Smart R. M. (1985). Laboratory culture of submerged freshwater macrophytes on natural sediments. Aquatic Botany, 21., 251-263. Goulder R. (1969). Interaction between the rates of production of freshwater macrophyte and phytoplankton. Oikos, 20, 300-309. Koleszár G., Nagy Z, Vicéi T. T, Szabó S., (2017). Hogyan befolyásolják az epitifikus algák a hínámövények kompetícióját? Hidrológiai Közlöny, 97. évf., Különszám, 5-8. Nagy Z, Lengyel A., Vicéi T. T, CsabaiSzabó S. (2015). Ki mikor győz a békalencse tócsagaz versenyben? Hidrológiai Közlöny, 95. évf., Különszám (5-6), 64-67. Novacky A., Ullrich-Eberius C. I. (1982). Relationship between membrane potential and ATP level in Xanthomonas campestris pv. malvacearum infected cotton cotyledons. Physiological Plant Pathology, 237-249. Scheffer M. (1998). Ecology of Shallow Lakes. Chapman and Hall. London. Scheffer M., Szabó S., Gragnani A., Van Nes E. H., Rinaldi S., Kautsky N., Norberg J., Roijackers R. M. M., Franken R. J. M. (2003). Floating plant dominance as a stable state. National Academy of Sciences, 100, (7) 4040- 4045. Scheffer M., van Nes E.H. (2007). Shallow lakes theory revisited: various alternative regimes driven by climate, nutrients, depth and lake size. Hydrobiologia, 584, 455- 466. Smith S. D. D. (2014). The role of nitrogen and phosphorus in regulating the dominance of floating and submerged aquatic plants in field mesocosm experiment. Aquatic Botany, 112, 1-9. Szabó S., Kotroczó Zs., Vincze Gy., Hör esik Zs., János I. (2010). Kulcstényezők az alga-békalencse versenyben. Hidrológiai közlöny, 90. évf., 6. szám, 136-138. Szabó S., Scheffer M., Roijackers R., Waluto B., Braun M, Nagy P, Borics G. and Zambrano L. (2010). Strong growth limitation of a floating plant (Lemna gibba) by submerged macrophyte (Elodea nuttallii) under laboratory conditions. Freshwater Biology, 55, 681-690. Wetzel R. G. (1983). Biochemical cycling of essential micronutrients. Limnology (ed. R. G. Wetzel), 298-349. Saunders College Publishing, London. Zuidam J. P., Peeters E. T. H. M. (2013). Occurence of macrophyte monocultures in drainage ditches relates to phosphorus in both sediment and water. SpringerPlus, 2, 564. SZERZŐK B KOLESZÁR GERGŐ Tanulmányait a Nyíregyházi Egyetem Biológia BSC szakán 2016-ban fejezte be, jelenleg MSC hallgató az Eszterházy Károly Egyetem Biológia-Testnevelés szakán. Kutatási témája a vízi makrofitonok és algák közötti interakciók. Vizsgálataiban arra keresi a választ, hogy hogyan befolyásolják a perifiton algák a hínámövények közötti kompetíció kimenetelét. 1 FEDOR NOÉMI Jelenleg a Nyíregyházi Egyetem 3. éves Biológia- rajz és vizuális kultúra tanár szakos hallgatója. Kutatásaiban a lúgos pH-t, mint limitáló tényező hatását vizsgálja úszó növényeken. SZABÓ SÁNDOR A Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének oktatója. Kutatásaiban kísérleti módszerekkel arra keresi a választ, hogy milyen folyamatok okozzák, hogy a vízinövények közötti versenyben egyik növénycsoport akár teljesen kiszorítja a másikat. A vizsgálatokat kontrollált fény és hőmérséklet viszonyok között végzi úszó emerz és szubmerz hínárnövényeken.
