Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
82 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. 2. Az árvizek elleni küzdelemben a Kormány által elfogadott Nemzeti Vízstratégia szerint a védekezési feladatokról a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, amihez több tározó kell, és a lefolyási viszonyokat az árvízvédelmi töltések között javítani kell. Vagyis a nagyvízi kezelési tervek alkalmazását jogilag kell kötelezővé tenni. Ennek feltétele, hogy a hullámtéri NATURA 2000-es területek kijelölésének létjogosultságát felül kell vizsgálni és azt a lefolyási viszonyok javításának kell alárendelni. Biztosítani kell, hogy a hullámtereken az árvízlevezetési feladatkörökben a vízügyi hatóság kizárólagos hatáskörben járjon el. 3. A tározók létesítése kapcsán szembe kell nézni a tározóterek létrehozásának, a meder duzzasztásának mind ez ideig elodázott kérdéskörével és meg kell szüntetni az e kérdésben még mindig meglévő érzelmeken alapuló tilalmakat. Folytatni kell a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének programját, el kell érni, hogy a tározók területén a mezőgazdasági érdekeltség legyen felelős partnere a tározók igénybevételének és a védekezési költségeket ne növelje a kártérítés. 4. A fejlesztéssel közel egyenértékű, nemzetközileg is elismert hazai árvízvédekezési képességet meg kell őrizni, aminek letéteményesei vízügyi szakemberek, akiknek kinevelése és megtartása a ma nem versenyképes bérezés és előmeneteli gondok miatt lehetetlen. Ezt alkalmi szervezeti átvezényléssel (mint tettük azt 2010-ben és 2013- ban) véglegesen nem lehet megoldani. Minden szervezetnek meg van a kijelölt és begyakorlott árvízvédekezési feladata. Az ország egyik része sem maradhat védelem nélkül. 5. Az árvizek előrejelzése, levonulásuk ismerete, az árvízi fejlesztések megalapozása és optimalizálása, a veszély közérthető érzékeltetése is megköveteli az új módszerekkel és eszközökkel végzett szervezett és államilag irányított, kutatási és fejlesztési munkát. Ez annál inkább indokolt, mert a kormányzati szinten érzékelhetően elvárt innováció is csak ezen a bázison építkezhet. Szükség van egységes vízügyi kutatási központra, aminek legyen kiemelt feladata a hullámterek alkalmazkodási feltételeinek kutatása. 6. A konferencián egyértelműen megfogalmazódott az egységes vízügyi szolgálat megteremtésének igénye. Hazánkban a vízgazdálkodás a biztonságpolitika része, garancia az állampolgárok életének megóvására és a nemzetgazdaság folyamatos működésének feltétele. A fenyegető vízválság kezelésének alapvető gátja a szervezeti széttagoltság. Ez a vízgazdálkodás minden területére igaz. Jószerével felsorolhatatlan, hogy hány állami szervezet érintett a vízgazdálkodás valamely részproblémájában, és hány helyen gyűjtenek vízzel kapcsolatos adatokat. Az egységes vízügy nem a döntések meghozataláért, hanem azok átfogó, minden szempontú előkészítéséért felel, vagyis integrált vízgazdálkodást végez. Javítaná a hatékonyságot a számunkra stratégiai jelentőségű határvízi együttműködésben is az egységes vízügyi irányítás. Budapest, 2019. november 25. Lovas Attila elnök Global Water Partnership Magyarország Alapítvány Dr. Szlávik Lajos elnök Magyar Hidrológiai Társaság Reich Gyula elnökségi tag Magyar Mérnöki Kamara Dr. Váradi József elnök OVF Vízügyi Tudományos Tanács
