Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
33 Bolla Bence: Az erdei vízforgalom vizsgálata hagyományos és modem módszerek segítségével homokhátsági erdőkben A következő nyugalmi időszak során alakult ki a legnagyobb vízszintkülönbség (50 cm). Az erdeifenyves faállomány alatt a vegetációs időszaki talaj vízteknő nem volt észlelhető. Ezek alapján prognosztizálható, hogy a fenyőállomány közvetlenül a talajvizet nem vesz fel, talajvízszintre gyakorolt hatása inkább csak az intercepción keresztül érvényesül. A talajvízből történő közvetlen vízfelvételt a White-módszerrel sem tudtunk kimutatni (Bolla 2017, Bolla és társai 2018). A szürke nyáras faállomány (Bocsa 51 E) alatt a nyugalmi időszakban 50 cm-rel mélyebben húzódott a talajvíz, a parlagterülethez képest. Ezen különbség a vegetációs időszak során elérte az 1 m-t, majd a következő nyugalmi időszakra visszaállt a korábban mért 50 cm körüli értékre. Az 5. ábrán látható talajvízteknőből arra következtethetünk, hogy a nyáras állomány közvetlenül is vesz fel vizet a talajvízből. A vízfeltétel értékét a 2014-es vegetációs időszakban a White-módszerrel 1,5 mm/napra (230 mm/vegetációs időszak) becsültem (Bolla 2017, Bolla és társai 2018). 'Ili 0 10 20 30 6» Csapadék (mm) 51 I) talajví/s/int (m) 51 D Kézi mérés (m) 51 E talajvízszint (m) 51 E Kézi mérés (m) 51 Tll talajvízszint (m) 51 Tll Kézi mérés (m) 70 ^\s^ ^ ^ ^ já®^ ^^ ^ ^^^k>N^^^ ^ ^ ’ *'5® ^ *V® 'v‘'V5'V5,,^'V’'V5'V>v‘'V3'V''V3'Va'V5'V^'V3'Va'Va'Va Dátum 5. ábra. A talajvízszint alakulása Bócsán a napi csapadékok fiiggvényében Figure 5. Changes of groundwater level in relation to precipitation in Bocsa pilot area Figure 6. Changes of groundwater level in relation to precipitation in Pusztaszer pilot area