Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
66 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. NÖVI-adatokkal. Az összefüggésvizsgálat alapján mérsékelt szignifikáns korreláció (r2 = 0,62, p = 0,008) mutatható ki a talajnedvesség eltérés és az NÖVI értékek között. Az eredmény igazolja, hogy az NDVI adatok nemcsak a hozamadatokkal, de a növényi vízellátottság egyik fontos paraméterével, a talajnedvességgel is összefügg, megerősítve az NDVI adatok mezőgazdasági aszálymonitoringban való alkalmazhatóságát. AZ ASZÁLY KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE ÉS TÉRKÉPEZÉSE Az aszályhoz kapcsolódó terméscsökkenés jelzőszintjeinek azonosítása után a Mezőgazdasági Aszály Monitorozó és Hozamveszteség Előrejelzési Módszer kidolgozására került sor. A specifikus aszálykockázati területek termésveszteségének értékelése a MODIS NDVI képek osztályozásával, térképezésével és a különböző aszályossági kockázati szintek számításával történt a legszárazabb régió azonosítására. Az aszály kockázatértékelési és térképezési vizsgálatok során kapott eredmények alkalmasak az aszály által érintett területek azonosítására területek meghatározására. Az adatok hozzásegítenek az aszályos területeken a terméshozamok előrejelzésében és a lehetséges termésveszteség becslésének a számításában. Az aszálytérképeket az NDVI képekből az aszálykockázati szintekhez tarJász-Nagykun-Szolnok (JNSZ) és Hajdú-Bihar (HB) megyék kiválasztásának oka, hogy az aszályos években Hajdú-Bihar megyében volt a legjobb, míg jó csapadékellátotttságú években Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legrosszabb terméshozam. Ezt jól tükrözik a különböző aszálykockázatú területek közötti eltérések; 2003-ban JNSZ területének 60%-a katasztrofális búza terméshozamot mutatott, míg HB területeinek csak 35%-a volt katasztrofális besorolású. Kukorica esetén a különbség még egyértelműbb. A csapadékos 2008-as év adatai tozó NDVI küszöbértékek alapján lehet előállítani. A számításokhoz egy átlagos személyi számítógép (500 GB HDD, 4 GHz processzor, 8 GB memória) kapacitása elegendő, ugyanakkor speciális térinformatikai szoftver igénye van (pl ArcGIS), amellyel a projektranszformáció és képosztályozás elvégezhető, valamint a mintaterületünk megjeleníthető. Ha a fenti feltételek adottak és a legfrissebb, fentebb meghatározott időszakból származó MODIS NDVI adatok, valamint az búza vagy kukorica termőterület térhelyes adatai rendelkezésre állnak, gyors információt kaphatunk a várható termésveszteség mértékéről. Példaként az aszállyal érintett 2003-as és egy átlagos csapadékellátottságú 2008-as év aszálykockázati térképezését végeztük el a Tisza vízgyűjtőterületére, annak magyarországi területére és két megyére. A hozamveszteség előrejelzése a június 6-i NDVI felvétel alapján történt búza, míg július 1-i felvétel alapján valósult meg kukorica esetén. Az aszálykockázati térképek pixelről pixelre jelenítik meg a hozamveszteségeket. Az aszályos és az aszálymentes években bekövetkező terméscsökkenés között jelentős különbség tapasztalható. Az aszálykockázati térkép alapján az eltérő aszálykockázatú területek is lehatárolhatok, egymáshoz viszonyított arányuk könnyen számíthatók, eltérő területek, régiók, vagy vízgyűjtők, vagy az évek közötti eltérések egyszerűen számszerüsíthetőek (2. táblázat). alapján is HB megyében fele, harmada volt a katasztrofális területek aránya JNSz megyéhez képest. Az eltérés oka valószínű a talaj tulajdonságokra vezethető vissza: JNSZ-ban nagyobb a rossz vízgazdálkodású és rossz vízháztartással rendelkező homokos vagy gyakran sós agyagtalajok aránya, mint HB-ban. A talaj tulajdonságok hatással vannak a biomasszára, amely az NDVI értékekben is megmutatkozik. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a talajtulajdonságok befolyásolhatják az egyes területek, pl JNSz megye, aszályérzékenységét. 2. táblázat. A búza és a kukorica különböző aszálykockázatú területeinek aránya %-ban (100% az érintett vizsgált terület) _____Table 2. Percentage of different drought risk areas of wheat and maize in % (100% is the entire study area)_____ 2003 (aszályos év) 2008 (optimális év) Kockázati szint Tisza vízgyűjtő Tisza vízgy. magyar része Jász- Nagykun- Szolnok Hajdú-Bihar Tisza vízgyűjtő Tisza vízgy. magyar része Jász- Nagykun- Szolnok Hajdú-Bihar Búza (terület %) Katasztrofális 38,44 45,38 59,08 34,80 11,99 13,42 15,73 4,77 Riasztás 8,25 8,27 7,84 7,70 5,05 5,23 5,40 3,30 Figyelmeztetés 8,29 7,96 6,99 8,03 0,45 4,41 4,62 3,04 Korai 10,59 9,75 7,50 10,69 8,30 8,09 8,75 6,13 figyelmeztetés 7,18 6,42 4,51 7,82 10,14 9,69 10,57 9,06 Megfigyelés 27,25 22,22 14,07 30,96 64,07 59,15 54,92 73,70 Kukorica (terület %) Katasztrofális 51,77 51,86 66,06 20,92 24,54 19,85 21,24 10,74 Riasztás 2,94 8,06 2,11 1,80 2,78 1,90 2,15 1,27 Figyelmeztetés 8,93 8,11 6,62 7,03 9,92 6,87 6,92 4,97 Korai figyelmeztetés 8,93 7,83 6,46 8,92 11,90 8,83 9,73 6,77 Megfigyelés 8,38 2,51 5,99 10,18 12,46 10,61 11,52 9,54 Nincs 19,05 21,63 12,76 51,16 38,39 51,94 48,44 66,70
