Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
38 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. a szerző a Bakker és szerzőtársai által használt kúttípusokat alkalmazta ugyanazon földtani körülmények között (Székely 2015), egy másik modellezési eljárással (CW). Ez utóbbi, pontosabbnak tekintett fél-analitikus megoldás fejlesztője egy független analitikus módszer eredményeihez (Morozov, 2018 2a, 2b ábrák) történő illesztéssel is verifikálta. A két ábra a fajlagos beáramlás és a csápdepresszió arányának eloszlását dokumentálja a szűrők hossza mentén 4, illetve 8 csápos kutak esetében. Jelen cikkünkben a Bakker és szerzőtársai által elemzett modelleket vizsgáljuk. A modellek főbb paramétereit a 2. táblázat tartalmazza. Fontos körülmény az összehasonlítás szempontjából, hogy mindkét kúttípusnál körvonal menti utánpótlódással kell számolnunk, és a tápterület határa a kutak közepétől számított 100 m távolságban van. A szimuláció áramlástól mentes hidraulikai környezetben, vízszintes kezdeti nyomásszint mellett történik. Az MNW2 modul használatakor, annak érdekében, hogy a használt peremfeltételek hatása, valamint a csápok egyedi hatása ne legyen jelentős, megfelelő nagyságú modellméretet kellett alkalmaznunk. Van Tonder nyomán az utánpótlódási terület sugarát a csáphossz legalább ötszörösével kell felvenni ahhoz, hogy a csápok egyedi hatása ne jelentkezzen és körvonal menti utánpótlódással számolhassunk (Van Tonder és társai 2002). A modellezés során az MNW2 modul használatakor meg kell adnunk azt, hogy milyen szivárgási veszteséggel számoljon a program a kútnál levő beépített vízszinteknél. A veszteségeket többféleképpen tudjuk számolni, melyeket legördülő listából tudunk kiválasztani. A veszteségek számítására az alábbi opciók választhatók: • NONE: nincs veszteségi korrekció. A kútban lévő potenciálérték egyenlő a cellában lévő potenciálértékkel. • TH1EM: a kút-cella korrekciót a Thiem egyenlet alapján számolja a program (Thiem 1906). Ez esetben a kút sugarát kell megadnunk bemenő paraméternek. • SKIN: Azt a hatást veszi figyelembe, amikoris a szűrők körül egy megváltozott, általában csökkent szivárgási tényezőjű zóna jön létre. Ez esetben bemenő paraméterként a skin zóna sugarát, és szivárgási tényezőjét kell megadnunk. • GENERAL: az áramlási veszteség különböző együtthatókkal van figyelembe véve, melyeket a felhasználónak kell megadni input adatként. • SPECIFYcwc: ebben az esetben bemenő paraméterként a kútgeometria mellett a kút-cella konduktancia érték (cell-to-well conductance) kézi megadása szükséges, amely érték a kút (jelen esetünkben a csáp), és a cella közötti hidraulikus vezetőképességet adja meg (Konikow és társai 2009). Modellezésünk során két opciót választottunk annak érdekében, hogy az eredeti (Bakker és társai féle) modellezési körülményeknek megfeleljünk. Az egyik esetben a THIEM, másik esetben a SPECIFYcwc opciót alkalmaztuk. A többi veszteségi számítási módszert nem alkalmaztuk, mert vagy nem volt információnk az input adatokról (GENERAL) vagy pedig egyáltalán nem számolt veszteséggel az adott módszer (NONE). A SKIN opció alkalmazásának hiánya azzal magyarázható, hogy az összehasonlítás alapjául szolgáló módszerek nem számolnak skin hatással. A számítási módszerek összehasonlítási alapja két ponton (a legfelső rétegben, valamint a csáp mélységében, a csápok kútaknába való csatlakozásánál) kialakult nyomásérték. A két eredmény különbségeit a kúttípusok eredményeinél részletezzük. 5. ábra. Horizontális kút, és ötágú csáposkút Figure 5. Horizontal well, and radial collector well with five arms 2. táblázat. A modellekre vonatkozó fontosabb paraméterek ________Table 2. Main parameters of the model_________ Egyirányú vízszintes kút Ötágú csápos kút Szivárgási tényező (m/d) 150 150 Modell vastagsága (m) 24 24 Csápok mélysége (m) 21 21 Csápos kút hozama (m3/d) 12 000 60 000 Csáphossz (m) 30 60 Csápok belső sugara (m) 0,15 0,15 Egyirányú vízszintes kút Ezen kúttípus vizsgálata során két módszerrel számítottuk a kialakuló vízszinteket. Korábban egy fél analitikus módszerrel (CW) (Székely 2015), amely az összehasonlítási alapot erősíti, majd pedig a véges differencia módszerrel (MODFLOW MNW2). A vízszintes helyzetben lévő kút 12 000 m3/nap hozammal termel. A rétegek felső szintje rendre 24; 16; 11; 7; 5; 4,05; 3,45; 3,15; 2,85; 2,55; 1;95, és 1 m (Bakker és társai 2005). Az 500x500 m területű modell permanens áramlásra vonatkozik. A kezdeti
