Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
16 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 4. sz. 2. ábra. Talajrétegződés a Hosszúfoki gátszakadásnál Figure 2. Subsoil layers at the Hosszúfok dike breach Szepessy (1983) szerint: „Nagyon fontos, hogy ebben a folyamatban a víz mennyisége, mely a finom homokot szállítja, a szivárgási folyamatból származik. Másrészt a finomhomok kritikus gradiense Terzaghi szerint i = 0,7- 0,8. Azonban ennél a gátnál is az i = AH/AL értéke 1/8- 1/12 volt. Ha a szivárgási jelenség kezdeti gradiensét csak a mentett oldali fedőrétegre kell tekinteni (/. ábra), akkor az mondható, hogy az értéke elérte, vagy meg is haladja a kritikus gradienst, így az eróziós folyamat el tudott indulni.” A buzgár kialakulását a 4. ábra mutatja. 100 50 g. s 0.01 0.1 1.0 Szemcseméret, log d (mm) 3. ábra. A 2. ábrán bemutatott talajrétegződésben az iszapos homok és iszapos finomhomok szemcse eloszlási görbéje Figure 3. The grain size distribution curves of the silty sand and silty fine sand in the soil layer shown in Figure 2 4. ábra. A buzgár elleni védekezés sematikus ábrája kétrétegű altalaj esetén (Megjegyzés: Az altalajban lévő semleges feszültség nyomásvonalát mutatja a szaggatott vonal a buzgár kitörése előtt.) Figure 4. Schematic representation of sand boiling control in double-layer subsoil (Note: The pressure line of the water pressure in the subsoil is indicated by a dashed line before the outburst of the sand boil.) Az állandó gátméretek mellett a folyók tetőző vízszintjének emelkedése maga után vonja, hogy megnő a buzgárképződés lehetősége, vagyis hosszabb távon az árvízvédelem hatékony fejlesztése nélkül a csúcsdöntő árvizeknél egyre több buzgár megjelenésével kell számolni. Egy nagy árvízkor kialakult buzgár egy kisebb árvízkor is tovább növekedhet, ugyanis a folyamat már korábban beindult, a lassú buzgárnál egy alacsonyabb hidraulikus gradiensnél is van lehetőség a már megrövidült szivárgási út miatt a buzgár újbóli kialakulására. Háromrétegű altalajnál kialakuló buzgár A háromrétegű altalajnál kialakult buzgárok vizsgálata már az 1980-as években hidraulikai lag kompetens, geometriailag helyes megoldást adott a buzgár kialakulására. A külföldi irodalomban kevés információ van az ilyen altalaj rétegződésről. A veszélyes buzgár kifejlődésének egyik legvalószínűbb helye Magyarországon a háromrétegű altalaj, ahol a vizet rosszul vezető fedőréteg és a vizet jól vezető alsó réteg között egy erózió veszélyes, finomszemcséjű, többnyire iszapmentes szemcsés talaj is van, amit a buzgár kimos. A vizet jól vezető réteg - rendszerint homokos kavics, kavicsos homok, apró kavics - biztosítja a folyamatos és egyenletes víznyomást és vízhozamot. A kohézió mentes finomhomok réteg a viz által könnyen elsodorható, elmosható, ha megfelelő mennyiségű víz áll rendelkezésre. A vizet rosszul vezető fedőréteg visszatartja, visszaduzzasztja a víznyomást, egészen addig, amíg valamilyen járaton koncentráltan meg nem indul egy csurgás. A jó vízvezető, alsó rétegben nyomás alatt áramló víz a fedőréteg folytonossági hiányain át utat talál a felszínre. Erre a járatra koncentrálódik a víznyomás, mely lehetővé teszi a finom homok megbontását. Egy háromrétegű altalaj esetén a buzgár egy valószínű rétegrendjét és kialakulását mutatja a 3. és az 5. ábra. Ha a gátat egy viszonylag vékony, vizet át nem eresztő fedőrétegre építették, mely alatt a fenti háromrétegű altalajnak megfelelő két réteg helyezkedik el, a fedőrétegben vagy akár a gát mentett oldali rézsűjének alsó részén keresztül a szivárgó víz koncentráltan a felszínre tud tömi. Nem lehet tudni, hogy a kiáramló víz az erózióveszélyes talajnak a felszínét bontja-e meg a lokálisan kialakult hidraulikus gradiens megnövekedése (és a kritikus gradienst túlhaladó
