Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 4. szám
5 A vízerőművek hatása a Dráva vízjárására Burián Alajos* és Domány András* * Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály, 7623 Pécs, Köztársaság tér 7. (E-mail: burian.alajos@ddvizig.hu; domany.andras@ddvizig.hu) Kivonat A mintegy 710 km hosszú, öt országot érintő Dráva mai vízjárása a legalsó, horvát Dubravai vízerőmű (254,0 fkm) alatti szakaszán az erőmű megépítése előtti vízjárástól eltérő napi vízszint ingadozást mutat. Az Őrtilosi vízmércén (235,9 fkm) napi 80-120 cm-es vízállás változás, míg még lejjebb, a barcsin (154,1 fkm) 40-50 cm és a drávaszabolcsin (77,7 fkm) 10-20 cm változás is érzékelhető. Antropogén hatásoknak köszönhető ezen változások a természetes vízjárástól eltérő hatást gyakorolnak mind a mederre, mind a folyó környezeti és természeti állapotára. A korábbi és jelenlegi vízállás észlelések adatait elemezve meghatároztuk az egyes vízmérce szelvényekre (Őrtilos, Barcs és Drávaszabolcs) az erőmű megépítése előtti vízjárás változások értékeit annak tudatában, hogy egy statisztikai elemzésen alapuló ilyen számítás igazából a trendekre hívja fel a figyelmet, és alkalmazása ennek figyelembevételével történhet. Ennek ellenére, a mai műszaki lehetőségek figyelembevételével, a szerzők bizakodnak abban, hogy az emberi hatások következményeként kialakult és a természetestől eltérő drávai vízjárás valamikor, ha nem is elérni, de megközelíteni tudja majd a természetes vízjárást. Kulcsszavak Dráva, vízszint ingadozás, mederállapot, vízerőmű, vízjárás változás intenzitás, folyó szabályozás, vízrajzi állomás, referencia időszak, kisvíz, középvíz, nagyvíz. Impact of hydroelectric power stations on the flow regime of the Dráva River Abstract The current flow regime of the approximately 710 km long Drava, which situated in five countries shows daily water level fluctuation that is different from the flow regime before the construction of the Dubrava Hydroelectric Power Plant in Croatia on the lower section of the river. (254.000 rkm). The 80-120 cm daily water level fluctuation, which is observed at the water gauge of Őrtilos (235.9 rkm) is even detectable at the lower sections of the river at water gauge of Bares (154.1 rkm, 40-50 cm) and at water gauge of Drávaszabolcs (77.7 rkm, 10-20 cm). Changes in the river’s natural flow regime due to these anthropogenic interferences and effects have different impacts on the river bed, the environmental and natural state of the river. Analysing data from past and current water level observations, we determined the values of the water flow changes for each gauge section (Őrtilos, Barcs and Drávaszabolcs), knowing that such a calculation based on statistical analysis actually draws attention to trends and applies it accordingly. However, based on current technical possibilities and opportunities, the authors are confident that the flow regime of human-induced Drava will be able to approach its natural flow regime sometime in the future even if the original natural flow regime cannot be achieved completely. Keywords Drava, water level fluctuation, river bed condition, hydro-power station, water regime intensity change, river regulation, hydrographic station, reference period, low-water, middle-water, high-water. BEVEZETÉS A Dráva, mint Európa egyik folyója, az elmúlt 100-200 évben számos antropogén hatás következményeként mai állapotában az eredeti természetes vízjárását már meg sem közelíti. A folyószabályozás, a mederanyag eltávolítás, a vízi erőmüvek megléte kisebb-nagyobb mértékben bizony „igazítottak”, „igazítanak” a folyó vízjárásán, a meder állapotán. A vízrajzi adatok rögzítése és elemzése markánsan mutatják a folyamatot, melynek mind vízgazdálkodási, mind környezet- és természetvédelmi vonatkozásai kedvezőtlenek. De tehetünk-e ennek érdekében, változtathatunk-e ezen kedvezőtlen folyamatokon? Ennek első lépése, hogy egyáltalán megpróbáljuk meghatározni az emberi hatások nélküli állapotot, vízjárást vagy legalábbis azt a vízjárást, amely ha teljesen nem is, de legalább megközelíti az antropogén hatások nélküli állapotot a folyó 236,000 fkm alatti magyarországi szakaszán. A DRÁVÁRÓL RÖVIDEN A Dráva a Duna negyedik legnagyobb hozamú és negyedik leghosszabb mellékfolyója. A Déli Alpokban ered Olaszország területén, majd Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon, Magyarországon és ismét Horvátországon keresztül éri el dunai torkolatát Eszék alatt, Aljmás település közelében. Az egyes országok hossz szerinti megoszlása: Olaszország 10,6 km, Ausztria 254,8 km, Ausztria-Szlovénia határfolyó 4,2 km, Szlovénia 117,7 km, Szlovénia-Horvátország határfolyó 23,3 km, Horvátország 166,4 km, Horvátország-Magyarország 133 km (forrás: see-river.net). A Dráva főbb mellékvízfolyásai a Mura, a Gurk, az lsei és a Moll. Teljes vízgyűjtő területének nagysága 43 238 km2, melyből Magyarország 8 431,4 km2-el részesül. Teljes hossza 710 km, vízgyűjtő területén mért éves átlagos csapadék mennyisége 990 mm (7. ábra). A Dráva vízgyűjtő területe megközelítőleg Ny — K-i irányban elnyúlt, északi vízválasztó vonala a Magas- Tauemen, az Alacsony-Tauemen, a Hochschwabon és a Schneealpén húzódik. Ezt követően az Alpok előterében a Zalai-dombság K-i pereméig halad, majd a Rinyák vízgyűjtő területe után csatlakozik a Zselic dombsághoz, a Mecsek vonulatához, és a Dél-baranyai-dombságot követően ér véget a torkolatnál. A déli vízválasztó a Ma
