Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 3. szám

Dr. Gayer József: Gondolatok a települési csapadékvízről 79 Természetesen a legjobb jogszabály sem ér semmit an­nak érvényre juttatása nélkül, és sajnos utóbbival kapcso­latban is van lemaradásunk. KÖVETKEZTETÉSEK A települési csapadékvíz gazdálkodással kapcsolatos problémakör ma már nem csupán a klasszikus urbanizá­ciós hatások kompenzálását jelenti, a klímaváltozás hatása mintegy szuperponálódik a korábban is meglévő kihívá­sokra. Az élhető városok kialakításához integrált szemlé­letre, a szürke és zöld infrastruktúra egyensúlyára, vala­mint megfelelő jogszabályi környezetre, illetve a jogsza­bályok végrehajtására van szükség. A kétféle infrastruktúra aránya egy adott városi víz­gyűjtőn a helyi körülményektől, adottságoktól, anyagi le­hetőségektől függ. A zöld rendszer megléte csökkenti a szürke költségeit és nagyobb biztonságot, rugalmasságot jelent. A nemzetközi tendenciákból az látszik, hogy a vá­roslakók érdekeit hosszú távon ez a komplex rendszer szolgálja és a Fenntartható Fejlődési Célok urbanizációs céljához (SDG 11) is ezjárul hozzá a legjobban. Nem kerülhető meg a felelősség, a lakosság környezet­­tudatosságának kérdése sem. Ehhez célzott tájékoztatás és olyan ösztönzők bevezetése szükséges, mely a fenntartha­tóság irányába „tereli” a szereplőket. A késlekedés a települési csapadékcsatornázás átfogó rendezésére további nettó veszteségeket okoz, melynek fe­lelősségét a döntéshozóknak kell viselni. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozom Reich Gyulának a „gondolkodás­ban” nyújtott segítségéért. MENTEGETŐZÉS Az én hibám, hogy csak a fenti írás szerkesztőségbe kül­dése után került a kezembe a Vízmű Panoráma 2019/3-as száma, mely négy cikkben is foglalkozik a témával, éppen az általam a Háttér részben igényelt sokszereplős párbe­széd szemléletével. Talán nem hiba, ha ez az ötödik véle­mény is napvilágot lát 2019-ben. IRODALOM ACTeon (2010). Economic instruments for mobilising financial resources for supporting IWRM Additional infor­mation and illustrations for the OECD initiative https://www.oecd.org/env/resources/46228724.pdf (meg­tekintve 2019.06.21.) Búzás Kálmán (2018). Hiányok és dilemmák a telepü­lési csapadékviz gazdálkodás tervezési feladatában, MTA KÖTEB Pódiumbeszélgetés a tervezési alapok megújítá­sának feladatairól a települési csapadékvíz-gazdálkodás­ban (2018. április 20.) Faith Ka Shun Chan, James A. Griffiths, David Higgitt, ShuyangXu, Fangfan, Zhu, Yu-TingTang, YuyaoXu, Colin R. Thorne (2018). “Sponge City” in China—A break­through of planning and flood risk management in the ur­ban context. Land Use Policy Volume 76, July 2018, Pages 772-778. Elsevier Gayer József {1989). A korszerű csapadékcsatomázás­­ról Hidrológiai Közlöny 69(3), 133-142. Gayer József (2004). A települési csapadékvíz-elhelye­zés az integrált vízgazdálkodás tükrében. PhD értekezés Budapesti Corvinus Egyetem GWP (2012). Integrated Urban Water Management by Aki£a Bahri, TEC Background Papers No. 16. Oszoly Tamás (2019). Csapadékvíz gazdálkodás, MHT előadás, 2019. április 9. OVF(2017). Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) URL1 https://vtk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyos­­elet/orszagos-telepulesi-csapadekviz-gazdalkodasi-kon­­ferencia/konferencia-szakmai-ajanlasai (megtekintve 2019. 06. 18.) Varga Laura, Búzás Kálmán, Honti Márk (2016). Új csapadékmaximum függvények, Hidrológiai Közlöny, 96(2), 64-69. Váradi József (2008). Magyarország Csapadékvíz-el­vezetésének Nemzeti Programja. Előadás az MTA Vízgaz­dálkodás-tudományi Bizottság Vízellátás-csatornázási Al­bizottságának szervezésében, MAVÍZ Székház, 2008. november 10. World Bank (2016). “High and Dry: Climate Change, Water, and the Economy” World Bank, Washington, DC. License: Creative Commons Attribution CC BY 3.0 IGO A SZERZŐ ■ GAYER JÓZSEF Gépészmérnök, PhD, nyugalmazott minisztériumi szakmai főtanácsadó, MTA köztestületi I tag. Pályáját 1972-ben tervezőként kezdte, majd 1976-ban a VITUKJ-hoz kerülve kutatási területe vízgépészet, t ► városi hidrológia, települési csapadékcsatornázás volt. Ugyanitt oktatója és igazgatója volt a Nemzetközi Hid­rológiai Továbbképző Tanfolyamnak, illetve számos nemzetközi tudományos konferenciát szervezett. 2005- től a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban az EU Víz Keretirányelvének hazai megvalósításán dol­gozott, részt vett a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés felügyeletében, jogszabályok előkészítésében, az Országos Vízgazdálkodási Tanács munkájában. 2011 -ben a magyar EU elnökség alatt tanácsi munkacso­port vezető volt környezetvédelmi területen. A 2000-es években a Global Water Partnership (GWP) közép­sők.' kelet-európai régiójának vezetője, illetve 2011-2018 között a GWP Magyarország Alapítvány elnöke. Utób­biak keretében az integrált vízgazdálkodás elvének és gyakorlatának támogatója országos és régiós szinten. Gayer József jelenleg tagja Nemzetközi Hidrológia Kutatási Szövetségnek (IAHS), az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottságá­nak, az OVF Vízügyi Tudományos Tanácsának és a GWP globális szintű Irányító Bizottságának, elnöke az MHT Oktatási Bizottsá­gának, tagja a Hidrológiai Közlöny szerkesztőségének. Mintegy 100 publikációt (cikk, előadásjegyzet, könyv, könyvrészlet) jegyez a vízgazdálkodás különböző területein. Főszerkesztője a GWP online magyar-angol vízügyi szótárának. Kitüntetései Pro Aqua és Kvassay Jenő Díj (MHT 2013, illetve 2019), Vásárhelyi Pál Díj (BM 2018).

Next

/
Oldalképek
Tartalom