Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 3. szám

69 Fórum A 2006. augusztus 1-én közreadott „Bökényi Nyilatkozat”-ot az aláíró szervezetek vezetői az MHT XXXVII. Or­szágos Vándorgyűlésén, Pécsett, 2019. július 3-án megújították. EGYÜTT A VÍZBIZTONSÁGOS MAGYARORSZÁGÉRT! A „Bökényi Nyilatkozat” megújítása A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Hidrológiai Társa­ság, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a GWP (Víz Világ Partnerség) Magyarország, Bökényben, 2006. augusztus 1-én nyilatkozatot adtak közre „Együtt a vizeinkért/” cím­mel. A nyilatkozathoz később csatlakozott a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség is. A „Bökényi Nyilatkozat” bevezető gondolata a követ­kező volt: ,Az emberiség egy vízválság terhével lépett a XXL századba Ebből vezették le a nyilatkozat kiadói az EU víz­politikájával kapcsolatos időszerű, mégis jövőbe mutató fel­adatot, a Víz Keretirányelv végrehajtásának szükségességét, és fejezték ki ezirányú közös támogatási szándékukat, hatá­roztak meg konkrét együttműködési keretet. Az előbb idézett bevezető gondolat, nevezetesen a víz­válság, annak megelőzése ma is időszerű, olyannyira, hogy a 2017-ben széles körű szakmai konszenzussal megszülete­tett új magyar vízgazdálkodás politika, a Kvassay Jenő Terv kidolgozásának a céljai között első helyre került, hogy: • a világot fenyegető vízválságot hazánk elkerül­hesse, annak már mutatkozó jelei ellen időben megtehesse a szükséges intézkedéseket, majd • őrizzük meg a vizet a jövő nemzedékek számára, mert az élet mással nem pótolható feltétele, és a gazdaság erőforrása, • hatékonyan, a gazdaságot támogatóan éljünk a kí­nálkozó előnyeivel, • kellő biztonságban legyünk fenyegető káraitól. E célok elérése érdekében a 2030-ig terjedő időszak fő feladatcsoportjait, jelen közös Nyilatkozat aláírói a követ­kezőkben állapítják meg: • a vízvisszatartás fokozása és vizeink jobb hasz­nosítása, • a veszélyhelyzet-elhárítás orientált vízkárelhárí­tásról a megelőzés-központú vízgazdálkodásra történő áttérés, • a vizek állapotának fokozatos javítása és a jó álla­pot elérése, a vízfolyások természetes állapotának megtartása, • mindent meg kell tenni a minőségi víziközmű szolgáltatás fenntartása érdekében, az infrastruk­túra fenntartás és fejlesztés, valamint szolgáltatás­biztosítás költségeinek megtérülésével, • ki kell alakítani a csapadékvíz gazdálkodás rendszerét, • a társadalom és a víz viszonyának javítása, • a vízügyi tervezés és irányítás, valamint a vízgaz­dálkodás gazdaság-szabályozási rendszerének megújítása. Az előbbi célok érvényesítése érdekében az aláírók megerősítik a szándékukat egy vízgazdálkodási együttmű­ködés tovább folytatására, aminek a keretében: • támogatják a Kvassay Jenő Terv végrehajtását szolgáló fejlesztési tervek, a kapcsolódó, integrált jogi és szervezeti háttér kidolgozását, • támogatják az ENSZ 2015-ben elfogadott Fenn­tartható Fejlesztési Terveinek, különösen a köz­ponti jelentőségű vizes céloknak (SDG 6, SDG 11.5) az elérését, • aktív részesei kívánnak lenni a fejlesztési tervek, különösen a 2021 - 2027 közötti EU fejlesztési ciklus finanszírozási kereteinek a kidolgozásá­ban, különös tekintettel az olyan kiemelt problé­mák megoldására, mint a víziközmüvek rekonst­rukciója és az ország vízmegtartó képességének a növelése, • az egyre fokozódó munkaerő- és szakemberhiány ellensúlyozására támogatják a korszerű oktatás és képzés fejlesztését, valamint az ágazat felelőssé­géhez igazodó bér- és jövedelemviszonyok kiala­kítását. Az együttműködés keretében: • ez irányú tevékenységeiket egyeztetik, • a tudomásukra jutó különböző tervekről, intézke­dési programokról, jogszabályi vagy más változta­tásokkal kapcsolatos elképzelésekről kölcsönösen tájékoztatják egymást és törekszenek közös állás­pont kialakítására, illetve érvényesítésére, • a nemzetstratégiai fontosságú, a korszerű európai normáknak megfelelő, jogilag, pénzügyileg és szervezetileg megfelelően alátámasztott vízgaz­dálkodás megvalósításához szorgalmazzák, hogy a vízgazdálkodási tudományos kutatás és fejlesz­tés, valamint a felsőoktatás kapjon megfelelő súlyt és erőforrásokat, • elősegítik a vízzel foglalkozó személyek és szer­vezetek társadalmi elismertségének javítását. A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV1L Országos Vándorgyűlésén, Pécsett, 2019. július 3-án

Next

/
Oldalképek
Tartalom