Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
Kozák Péter: Szemelvények a vízgyűjtő-gazdálkodás magyarországi történetéből 23 Rajczi azonban nem ítélte elégségesnek csak a vízmérleg egyensúlyának biztosítását. A fejlesztésnél az egyéb területi lehetőségek figyelembevételét is hangsúlyozta. Ehhez kapcsolódóan felülvizsgálatot javasolt a még a Földművelésügyi Minisztérium által öt tájegységre elkészített komplex mezőgazdasági vízhasznosítási tervekre vonatkozóan is (Rajczi 1954). 4. ábra. Rajczi Kálmán az Országos Vízügyi Főigazgatóság első vezetője (Forrás: www.ovf.hu) Figure 4. Kálmán Rajczi, the first Director General of the General Directorate of Water Management (Source: www.ovf.hu) A tervezési kérdések mellett igazgatásszervezési kérdéseket is felvetett. Az államosított vízitársulatok működésével kapcsolatban kritikával illette az érdekeltekkel való kapcsolattartás elmaradását. A vízügyi szerveink súlyának megalapozását igen sürgős és fontos feladatként írta le, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló kormányhatározat végrehajtásához kapcsolódóan. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges vízgazdálkodási intézkedéseket az alábbiakban határozta meg: 1. Ár- és belvízveszély esetén a személy szerinti közvetlen felelősség fokozása; 2. Helyes vízgazdálkodással a talaj termőerejének megőrzése és fokozása; 3. Rizstermelés fokozása; 4. Halastavak építése; 5. Aktív vízgazdálkodási beruházások megvalósitása; 6. Ipari- és ivóvízszolgáltatás, csatornázás, víziközlekedés, vízienergia nyerés. Hazánkban vízkészletgazdálkodási tervezési módszertan került kidolgozásra, melyre alapozva az ország területére vonatkozó regionális kerettervek kidolgozása indult meg. Elsőként néhány súlyponti iparvidékre került kidolgozásra az Országos Vízgazdálkodási Hivatalban Mosonyi Emil irányításával (5. ábra). 5. ábra. Dr. Mosonyi Emil (Forrás: www.hidrologiu.hu) Figure 5. Portrait of Dr. Emil Mosonyi (Source: www. hidrologa. hu) A gondos tervezési munka eredményeként 1964-ben jelent meg az első, az ország teljes területét lefedő Országos Vízgazdálkodási Keretterv az Országos Vízügyi Főigazgatóság gondozásában (OVF 1964). A tervdokumentáció térképi formátumban feldolgozva mutatta be hazánk vízgazdálkodási állapotát, elsődlegesen vizkészlet-gazdálkodási megközelítésből, de szakterületi bontásban rendkívül értékes vízminőségi jellemzőkre alapozott elemzésekkel kiegészítve. A dokumentáció elsődlegesen a rendelkezésre álló készletek állapotát mutatta be. A feldolgozások az alábbi tematikai bontásban kerültek publikálásra: • A talaj - és a víz mennyiségi, minőségi kapcsolata. A talajok vízgazdálkodási tulajdonságai külön térképen kerültek feldolgozásra a hozzáférhető öntözővizek minőségével (sótartalom). • Talajeróziós viszonyok. • Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat. • Hidrológiai észlelőhálózat. • Felszíni vízkészletek a folyók és vízfolyások esetében. Az igénybe vehető vízkészletek a tenyészidőszaki mértékadó kisvízhozam értékével (Qsn% augusztus) jellemezve. • A felszíni vizek sókoncentrációja és nátriumszázaléka. • Felszíni vizek minősítése általános közegészségügyi szempontból. A felszíni vizeket négy szennyezettségi kategóriába sorolva ábrázolva. • Talajvíztérkép. A talajvíztükör átlagos terep alatti mélysége került bemutatásra. • Talajvízkészlet. Feltüntetésre került a felszíni vízvezető réteg típusa, a tájegységek talajvízforgalma, illetve az áramlásban résztvevő dinamikus talajvízkészlet. • Hasznosítható réteg- és karsztvizek. A hasznosítható fajlagos értékkel jellemezve. • Ásvány-, hév- és gyógyvizek. Az igénybe vehető vízadók elhelyezkedésével jellemezve. • Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása. A meglévő védelmi művek és az 1980-ig tervezett fejlesztések feltüntetésével jellemezve. • Síkvidéki vízrendezés (6. ábra). Feltüntetésre került a belvízlevezetés fajlagos értéke az ! 960. évi állapotnak megfelelően, illetve az 1980-ig előirányzott elvezetési fejlesztés, valamint az 1980- ig és az azt követő évekre előirányzott többcélú vízgazdálkodási létesítmények. • Hegy- és dombvidéki vízrendezés. Feltüntetésre kerültek a fokozottan talajvédelemre szoruló területek, illetve az 1960-ig befejezett és az 1980-ig előirányzott vízfolyás rendezések. • Öntözés, halászati vízhasznosítás. Feltüntetésre kerültek az alkalmazott öntözési technológiák, illetve az igénybe vett vízforrások. • Ivó- és ipari vízellátás. • Települések és ipartelepek csatornázása. Feltüntetésre kerültek a folyók, vízfolyások szennyezettségi kategóriái, a meglévő és a távlatilag üzembe lépő ipari és kommunális szennyvízbevezetések, valamit az 1960. évi állapotnak megfelelő meglévő és tervezett szennyvíztisztítótelepek.
