Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 3. szám

52 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. kolónia) számoltunk meg fordított mikroszkóp segítségé­vel (Utermöhl 1958). A sejtek térfogatának kiszámításá­hoz a rájuk legjobban hasonlító geometriai formát hasz­náltuk (Hillebrand és társai 1999). Az egyedek lemérését követően a biomassza meghatározása a Counter 2 szoft­EREDMÉNYEK A fitoplankton összetétel vizsgálata során a hat tóban 72 taxont sikerült azonosítani, amelyek 17 Reynolds-féle funkcionális csoportba (FG) sorolhatók. A tóban Chrysophyta ciszták is jelen voltak 18 pgL'1 biomasszával. A Viorica tóban 16 algafajt azonosítottunk. A felszíni minta biomasszája 48 pgL1, míg 5 méter mély­ségben 57 pgL1 volt. A tóban az X2 és X3 kodonok domi­náltak, mely csoportokat a Pseudokephyrion tatricum, il­letve a Chrysochromulina parva képviselte (1. táblázat). A tóban Chrysophyta ciszták 39-98 pgL'1 közti biomasz­­szával fordultak elő. Az Ana tóban összesen 23 fitoplankton fajt azonosítottunk. A felszíni mintában 434 pgL'1, az 5 méter mélyen vett mintában 328 pgL1, míg 10 méter mélyen 73 pgL'1 volt a biomassza. A tóban az Y, L0 és F kodonokba tartozó fajok domináltak. Legnagyobb ver segítségével, a 1 mm3L‘I=l mgL"1 konverziós faktort felhasználva történt. A fajokat ezután funkcionális cso­portokba soroltuk (Reynolds és társai 2002, Padisák és társai 2009). Az adatok elemzése, főkoordináta analízise (PCoA) R környezetben (R Core Team 2015) történt. A Florica tóban 17 taxont határoztunk meg, a biomasz­­sza pedig 37 pgL-1 volt. A tóban az X2 kodon volt domi­náns, melyben a Chrysochromulina parva fordult elő leg­nagyobb mennyiségben (1. táblázat). biomasszával a Cryptomonas sp., Gymnodinium cnecoides és Peridinium cinctum rendelkezett (2. ábra). A vizsgált tavak közül az Ana tóban azonosítottuk a legtöbb zöldalga fajt, melyben az Elakatothrix fajok (E. genevensis, E. gelatinosa) domináltak (1. táblázat). Chrysophyta ciszták mennyisége 4-23 pgL-1 közötti volt. A Lia tó 26 fitoplankton taxonnal rendelkezett, a biomasz­­sza pedig 47 pgL'1 volt. Ebben a tóban szintén az X2 kodon volt a domináns funkcionális csoport, melyet több­nyire a Chrysochromulina parva képviselt (1. táblázat). Emellett a tóban Chrysophyta ciszták hasonló biomasszá­val, 23 pgL'1 mennyiségben voltak jelen. A Bucura tóban 1. ábra. A vizsgált tavak elhelyezkedése, illetve azok legnagyobb mélysége és tengerszint feletti magassága (tszj) (Megjegyzés: a térkép forrása Google Maps) Figure 1. Location, depth and altitude of investigated lakes (Note: Source of map is Google Maps) 1. táblázat. A teljes biomassza minimum 5%-át adó fajok mennyisége a Florica, Viorica, Ana és Lia tavakban Table 1. Biomass of species that give at least 5% of the total biomass in Lakes Florica, Viorica, Ana and Lia Faj neve kodon Florica Viorica Ana Lia felszín felszín 5 m felszín 5 m 10 m felszín biomassza (pgL1) Elakatothrix gelatinosa Wille F­­­­-10,0-Elakatothrix genevensis (reverdin) Hindák F­­­­-7,8-Sphaerocystis schroeteri Chodat F­­­­-4,8-Chrysochromulina parva Lackey X2 22,6 5,4-­­-25,0 egyéb chrysoflagellata X2-­­­­-4,3 Chromulina sp. X3 8,0 5,3 7,9-­­-Pseudokephyrion tatricum (Juris) Starmach X3-18,9 27,2-­­­Cryptomonas sp. Y-4,5 15.4 250,2 211,1 42,4-Gymnodinium cnecoides T. M. Harris Y­­-34,1 27,2-­Peridinium cinctum L„­­-112,8 67,9--Teljes biomassza (pgL1) 37 48 57 434 328 73 47 Taxonszám 17 15 14 16 15 17 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom