Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 3. szám

46 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. • EGR-001 • EGR-007 • EGR-008 • EGR-009 Felnémet .GR-003 • EGR-010 EGR-006 • EGR-011 • EGR-012« 1. ábra. Mintavételi helyek az Eger-patakon Figure 1. Map of the study area and location of the sampling sites EGR-004 Eger EGR-013* EGR-014 Andomaktálya « EGR-015 r~K Adatok elemzése Az urbanizációs index értékeit és a vízkémiai adato­kat log(x+l), a medermorfológiai változókat arcsine%, míg az egyedszámadatokat Hellinger-transzformációval standardizáltuk (Legendre és Gallagher 2001). A vízi makrogerinctelenek abundancia adatai és a környezeti változók adatai esetében redundanciaanalízist (RDA) vé­geztünk. A környezeti változók szezonális különbségeit ANOSIM módszerrel elemeztük. A vízi makrogerinctelen közösségek taxonómiai összetételénél a faj számot, az egyedszámot, a Shannon diverzitási mu­tatókat vizsgáltuk. A funkcionális csoportoknál az EPT% (Ephemeroptera (kérész), Plecoptera (álkérész), Trichoptera (tegzes) taxonok), EPTCOB% (Ephemeroptera, Plecoptera, Trichoptera, Coleoptera (ví­zibogarak), Odonata (szitakötők), Bivalvia (kagylók) taxonok) és a funkcionális táplálkozási csoportok válto­zásait elemeztük. Az egyes mintavételi pontokon a vízfo­lyás állapotának értékeléséhez a Hungarian Multimetric Macrozoobenton Index (HMMI) minősítési rendszert al­kalmaztuk. Az urbanizáció mértékének a növekedésére adott válaszreakciók alapján (hogy az adott csoport mi­lyen érzékenyen reagál az urbanizáció mértékének a nö­vekedésére) értékeltünk minden taxonómiai és funkcio­nális csoportot. Az analízisekhez a CANOCO 5 (Tér Braak és Smilauer 2012) és a PAST (Hammer és társai 2001) szoftvercsalád programjait használtuk. EREDMÉNYEK Faunisztikai eredmények A mintavételezések során 48 881 vízi makró-gerinc­telen egyedet gyűjtöttünk, melyek 82 taxonhoz tartoznak. Legtöbb esetben (74) faji szintig történt az azonosítás, azonban egyes esetekben (túl fiatal vagy sérült egyed) a faj szintű azonosítás nehézségekbe ütközött, így maga­sabb taxonómiai szinten (genus, család) volt lehetséges a besorolás. Faunisztikai szempontból kiemelhetők a Halesus radiatus és az Athripsodes cinereus tegzes fajok, melyek előfordulása a Bükk-hegységben ritka, a teljes fajlista Csercsa és társai (2015) által írt cikkben megte­kinthető. Környezeti változók Negatív kapcsolatot találtunk a környezeti változók és az urbanizációs index között (Lineáris regresszió, R2=0.293). A mért környezeti változók adatsorában szig­nifikáns különbséget mutattunk ki a két évszak között (ANOSIM módszerrel, euklideszi távolságot alkalmazva, p<0.05; 2. ábra). o o 2. ábra. A környezeti változók közötti szezonális különbségek vizsgálata ANOSIM módszerrel (zöld pontok a tavaszi, míg a barna pontok az őszi mintavételi helyek adatait tükrözik) Figure 2. Seasonal difference of the environment data analysed by ANOSIM method (green points refer to the spring data, while brown points refer to the autumn data.) Fajszám, egyedszám, EQR, Diverzitás Mind a faj szám, az egyedszám és az EQR értékeinek változása hasonló tendenciát mutat a vízfolyás mentén végig haladva. A vízfolyásnak a városba való belépését követően az értékek növekednek (EGR005 mintavételi pontig), majd egy csökkenés tapasztalható, és a városból kilépő vízfolyásban ismét növekvő értékek figyelhetők meg. A mintavételi pontokon a Shannon diverzitási érték ettől a tendenciától eltér. Azokon a mintavételi szakaszo­kon a legnagyobb diverzitás, ahol bár kisebbnek tekint­hető a faj szám, de a közösségben nem figyelhető meg egy vagy kevés faj egyedszámbeli dominanciája, így a közös­séget alkotó fajok relatív abundancia értékei alig külön­böznek (J. ábra). EGR012 ♦ EGR011 EGR010 EGR011 *#EGR015 EGF^IO EGR014 i,,,-..., EGR013 :GR008 CGR007 EGR006 «EG I EGf^>3 EGR001 EGR005 EGR004 5R002 •EGR014 EGR015 • EGR007 • 4 EGR005 • •• EGR003 EGR002 . • EGR001 EGfStM EGR008 EGR006-0.8 1.0

Next

/
Oldalképek
Tartalom