Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
44 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. Az urbanizáció hatása vízi makrogerinctelen közösségekre az Eger-patakon Bozóki Tamás*, Csercsa András** ***, Krasznai-Kun Eszter Ágnes**, Várbíró Gábor* **, Boda Pál* ** * MTA ÖK GINOP Fenntartható Ökoszisztémák Csoport, 8237 Tihany Klebeisberg Kuno u. 3. ** MTA Duna-kutató Intézet Tisza-kutató Osztály, 4026 Debrecen, Bem tér 18/c. *** University of South Bohemia, Faculty of Science, Department of Ecosystems Biology, Branisovská 31, 370 05 Ceské Budéjovice, Czech Republic Kivonat A városok megjelenése és fejlődése a társadalom szempontjából számos előnnyel jár, azonban a városokban jelenlevő élővilágra káros hatásai lehetnek. Az urbanizált területeken keresztülfolyó vízfolyások vízi makrogerinctelen közösségét a legtöbb esetben kis térléptékben vizsgálták, ezért munkánk fő célja volt feltárni a városok hatását a vízi makrogerinctelen közösségek tér- és időbeli mintázatára, nagy térléptékben. A vizsgálati terület urbanizáltságának becsléséhez az UrbanizationScore software-t alkalmaztuk. Az urbanizáció mértékének változása meghatározza a közösség faj összetételét, emellett negatív kapcsolatot mutattunk ki az urbanizáció mértékének változása és az érzékeny makrogerinctelen csoportok (EPT%) között. Az urbanizáció mértékének növekedése egyedszámcsökkenést eredményezett szinte az összes táplálkozási csoport esetében. Vizsgálatunk során kimutattuk, hogy az urbanizáció negatív hatással van a vízfolyás biológiai minőségére. A Multimetrikus Macrozoobenton Indexcsalád (HMMI) alapján számított EQR értékeinek változása fordítottan arányos az urbanizáció mértékével. Azonban néhány esetben ez a hatás módosulhat, mert a városi környezet és a megváltozott körülmények, egy a vízfolyás többi szakaszához képest új jellegű élőhely létrejöttét eredményezik. Az itt jelenlevő makrogerinctelen közösségek fajgazdagsága megközelíti az alacsony minősítésű vízfolyásokét, azonban a városi vízfolyások fajöszszetétele nagyban különbözhet a természetes vízfolyások fajösszetételétől. Kulcsszavak Urbanizáció, fajgazdagság, funkcionális táplálkozási csoportok, városi vízfolyás, EQR, biológiai minőség. Temporal and spatial dynamics in aquatic macroinvertebrate communities along a small urban stream Abstract Urbanization is an increasing threat to biodiversity. The effects of urbanization on the functional and taxonomic composition of macroinvertebrate assemblages were studied in two seasons along a small urban stream. Species composition was determined by urbanization. However, response of species richness could not be evidenced. Relative abundance of the sensitive macroinvertebrate groups (EPT%) was negatively related to urbanization. Almost all feeding groups showed a sharp decline in the number of specimens along the increase of urbanization. The study supports the view that urbanization has a negative effect on the biological quality of a stream, yet, this obvious impact can be overridden by different measures such as modification in streambed morphology. The altered conditions and new circumstances in urban environments lead to the creation of novel habitats, inhabited by macroinvertebrate communities with species richness approaching that of low impacted sites. However, species composition of these communities could be basically different from that of the natural ones. Keywords Urbanization, Species richness, Functional feeding group, City stream, EQR, Biological quality. Jelen cikk, az azonos szerzősorral megjelent angol nyelvű publikáció rövidített, magyar nyelvű változata (Ld. Bozóki, T. - Csercsa, A. - Krasznai-K, E.Á. - Várbíró, G. - Boda, P. (2018) Temporal and spatial dynamics in aquatic macroinvertebrate communities along a small urban streams. Environmental Earth Science, 77(15): 559). BEVEZETÉS Az urbanizáció egy globális jelenség, ami a közeljövőben várhatóan csak növekedni fog (Cheri és társai 2014). A társadalom szempontjából számos előnnyel szolgál a városok megjelenése és azok fejlődése, ugyanakkor káros hatással lehetnek a természetes élőhelyekre és az élővilágra nézve. Az eredeti (természetes) élőhelyek nagy változásokon mennek át a városok megjelenése és fejlődése következtében. A klíma, a talaj, a hidrológiai viszonyok, a fizikai és a kémiai változók lényeges különbséget mutatnak az urbanizált területek és az egyéb földhasználati területek között (Pickett és társai 2001). A városok folyamatos változása, fejlődése az élőlényeket alkalmazkodásra kényszeríti, mely nagy kihívást jelent számukra a változások rövid időperiódusai miatt. Az ökológusok által az urbanizált területeken megfigyelt folyamatok, hatások és válaszok együttes rendszerét „Urban Stream Syndrome”-nak nevezték el, ami nem más, mint a városi környezet fizikai, kémiai és biológiai válasza az urbanizáció hatására (Meyer és társai 2005). A kisvízfolyások városi szakaszain is nagy változásokat okoz az Urban Stream Syndrome, hiszen megváltoznak a hidrológiai viszonyok és a medermorfológia, betöményednek a szennyezőanyagok és a tápanyagok. A változások következtében csökkenhet a biodiverzitás és előnybe kerülhetnek a nagy toleranciájú fajok (Walsh és társai 2005). A vízi makrogerinctelenek különböző trofikus szinteken helyezkednek el a vízi élőlényközösségekben. Emellett jól ismertek az ökológiai igényeik, és életciklusuk elég
