Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
38 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. mációk szintén megtalálhatók korábbi munkánkban (Csitári és társai 2018). A törzseket 97%-os 16S rRNS gén szekvencia hasonlóság felett faji szinten azonosítottnak tekintettük (Tindall és társai 2010). A szekvenciákból filogenetikai fát készítettük maximum likelihood módszerrel MEGA7 szoftver (Kumar és társai 2016) segítségével. A törzsek szekvenciáit a GenBank adatbázisban helyeztük el az MK504260-MK504333 azonosítókkal. Az azonosított törzsek közül 88-cal sótolerancia tesztet végeztünk. A törzsek fel szaporításához azok tiszta tenyészetéből egy-egy oltókacsnyi mennyiséget oltottunk 5 mL olyan nutrient (DSMZ médium 1, www.dsmz.de) táplevesbe, amelyet szikes-sós alappal egészítettünk ki. A törzseket 5 napig szobahőmérsékleten inkubáltuk. Az eltérő ionösszetétel vizsgálatának céljából különböző sókoncentrációjú kloridos és karbonátos tápleveseket állítottunk össze az 1. táblázat szerint, a különböző töménységű oldatok pH-ját 4M NaOH-al korrigáltuk. A tiszta NaHCCh oldhatóságának korlátja miatt a kísérleti összeállításunknál maximálisan mezoszalin kategóriát jelentő sókoncentrációjú táplevest tudtunk előállítani. A sók mellett az elkészült táplevesek egyszeres töménységű nutrientet tartalmaztak. A kísérlet összeállítása során ügyeltünk arra, hogy a sóoldatok tömegre és anyagmennyiségre nézve is összehasonlíthatók legyenek (az 1. táblázat 3. és 4. oszlopaiban a tömegpár értékek emiatt 1,45-öd részükre csökkennek a következő sorban, így a táblázat utolsó oszlopát eggyel felfelé tolva a különböző összetételű oldatok anyagmennyiség szerint is párba állíthatók). 1. táblázat. A sótolerancia teszthez készített nátrium-(hidrogén-)karbonát (O) és nátrium-klorid (L) tartalmú táplevesek jellemzői tömeg (zöld nyíl) és anyagmennyiség (piros nyíl) szerint rendezett párokban Table 1. Mass (green arrow) and molar pairs (red arrow) of sodium (hydrogen) carbonate (O) and sodium chloride (L) containing media used for salt tolerance tests (Pirossal jelöltük a mintavétel időpontjára jellemző és a törzsek felnövesztéséhez használt táplevesre jellemző sókoncentrációt. A só jelentős kihígulása miatt a 8. sorozatot kihagytuk a vizsgálatból.) Mezosz aliu Szubszalm Hiposzaliu Szalinitás atm Kód M(H)C03 (mol L) Mci (mol L) 33.75 01; L1 0.400 Gí tv => 0,580 23,28 02; L2 0.276 ^ a 0.400 16,05 03; L3 0,190 0,276 11,07 04: L4 0,131 0,190 7,64 05; L5 0,090 0,131 5,27 06: L6 0,062 0,90 3,63 07; L7 0,043 0,062 2,50 08; L8 0,030 0,043 1,73 09; L9 0,020 0,030 A baktériumteny észetek szuszpenziójának abszorbancia értékeit egységesre (OD 0,2-0,3) állítottuk a felnövesztéshez használt steril táplevessel BIOLOG-21906 abszorbancia mérő műszer segítségével. Ezt követően a különböző sókoncentrációjú táplevesekből 300-300 pl-t mértünk a 96 lyukú mikrotitráló lemez csöveibe, amelyhez aztán 10 pl baktériumszuszpenziót adtunk. Sómentes kontrollként steril nutrient táplevest alkalmaztunk. A szikesekből izolált baktériumtörzsek mellett törzsgyűjteményi referencia törzseket és korábbi munkákból származó szikes törzseket is bevontunk a vizsgálatba, amelyek a következők voltak: Staphylococcus aureus ATCC 6538, Eoetvoesia caeni PB3-7Br (=DSM 25520T), Quisquiliibacterium transsilvanicum CGI-09T(=DSM 29781T), Escherichia coli ATCC 11775T, Nitrincola schmidtii R4-8T (=DSM 100788T) és Belliella sp. R4-6 (Korponai és társai 2015). A mikrotiter lemezeket 20°C- on inkubáltuk. A táplevesek zavarosságát (OD590) Tecan Sunrise abszorbancia mikrotiterlemez olvasóval mértük. A leolvasás a beoltást követő 3., 6., 9. és 12. napon történt. A 6. napot követően egyes törzsek esetében az abszorbancia értékek nem növekedtek jelentős mértékben tovább, míg a 3. napon mért adatok alapján több baktériumtörzs még nem indult növekedésnek, ezért a 6. napon mért értékeket használtuk fel a kiértékelés során. A sótolerancia adatokból készített hőtérkép létrehozásához a Microsoft Excel és CorelDRAW progamokat használtuk. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A mintákra vonatkozó, helyszínen és a laboratóriumban mért fizikai és kémiai paraméterek értékeit a 2. táblázatban foglaltuk össze. A tavak szubszalin és alkalikus karaktere, valamint a többi mért változó értéke is jól illeszkedett a kiskunsági szikes tavak esetében korábban már megismert fizikokémiai környezethez (pl. Boros és társai 2013, 2014 és 2017, Korponai és társai 2016). 2. táblázat. A vizsgált szikes tavi minták fizikai-kémiai paraméterei Table 2. Physico-chemical parameters of the studied soda pan samples Helyszín Vízmélység (cm) Secchimélység (cm) Hőmérséklet (°C) X a Szalinitás (g/L) Lebegőanyag tartalom (mg/L) Pt-szín (mg/L) Szárazanyag tartalom (%)* Szervesanyag tartalom (%)* Zab-szék 15 2,5 10,8 9,6 5,0 588 308 24,4 4,2 Sós-ér 22 10,5 11,0 9,3 7,2 54,6 2076 21,1 6,8 * üledékmintákra vonatkozó értékek
