Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
3 Lehet-e integrált vízgazdálkodás intézményi integráció nélkül? Ijjas István Professor Emeritus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék (ijjas.istvan@epito.bme.hu) Kivonat Az ENSZ 2030-ig terjedő Fenntartható Fejlődési Célprogramja 17 fenntartható fejlődési célt és ezeken belül 169 részcélt fogalmazott meg. A 6.5 részcél „Integrált vízgazdálkodás minden szinten, beleértve a határokon átnyúló vízgazdálkodást (ha az adott területen az értelmezhető)”. Az integrált vízgazdálkodás alkalmazásának mértékét az alkalmazás fokával jellemzik, amelyet az integrált vízgazdálkodás négy dimenziója között megoszló 33 kérdés alapján határoznak meg. A második dimenzió az „Intézmények és a társadalom részvétele a döntésekben”. Ez a dimenzió kapcsolódik a legszorosabban ennek a tanulmánynak a témájához. A cikk néhány kulcskérdést vizsgál, amelyeket tanulmányozni kell ahhoz, hogy a címben megadott kérdésre válaszolni lehessen. Röviden bemutat három projektet, amelyek a vízgazdálkodás intézményi kereteinek összehasonlításával foglalkoztak, beleértve az elemzéseket a magyar vízgazdálkodás erősségeiről és gyengeségeiről a múlt század végén és az utóbbi években. A cikk röviden bemutatja az SDG 6.5 részcél elérésének folyamatát vizsgáló első monitoring jelentés legfontosabb következtetéseit. A folyamat előrehaladását indikátorokkal mérik. Az integrált vízgazdálkodás alkalmazásának jelenlegi mértékéről készült 6.5.1 jelentés szerint Magyarország az országok felső húsz százalékába tartozik, mert az integrált vízgazdálkodás alkalmazásának foka elérte a 70 százalékot, a „magas” alkalmazási szint határértékét. A cikk megállapítja, hogy a vízgazdálkodás intézmény rendszerének változatossága világszerte magas. Még az EU tagállamai között sincs két olyan ország, amelynek egyforma lenne a vízgazdálkodási intézményrendszere. A tanulmány utal arra, hogy az integrált vízgazdálkodás alkalmazásának kulcskérdése az intézményi integráció. Megállapítja, hogy az integrált vízgazdálkodás intézményi kereteinek reformjával kapcsolatos bármiféle döntésnek a különböző intézményi keretek erősségeinek és gyengeségeinek gondos vizsgálatán kell alapulnia. Kulcsszavak Integrált vízgazdálkodás, vízgazdálkodási intézményrendszer, határokon átívelő vízgazdálkodás, nemzetközi vízgazdálkodás, fenntartható fejlődési célok. Do we need institutional integration for IWRM? Abstract The UN 2030 Agenda for Sustainable Development comprises 17 Sustainable Development Goals and 169 targets. Target 6.5 is to „Implement IWRM at all levels, including through transboundary cooperation as appropriate”. The level of the implementation of IWRM is measured on the degree of implementation using 33 questions, organized into four main dimensions of IWRM. The dimension 2 of IWRM is „Institutions and participation”, the major topic of this paper. The paper discusses some key issues to be studied for the right answer on the question in the title of the paper. Three projects on the comparative studies on institutional frameworks of water management are shortly presented, including the strengths and weaknesses of Hungarian water management at the end of the last century and today. Conclusions of the first monitoring reports on the progress towards SDG target 6.5 are briefly presented. The progress is measured by indicators. According to the 6.5.1 indicator on the degree of IWRM, Hungary belongs to the top 20 percent of countries that achieved high level of IWRM implementation. The paper concludes that the diversity of water management institutions throughout the world is high. Even among the Member States of the EU, there are not two having the same institutional set up for managing their water resources. The paper suggests that institutional integration is critical to the successful implementation of IWRM and concludes that any decision on the reform of institutional framework for IWRM should be based on the studies on the strengths and weaknesses of the different institutional frameworks of water management. Keywords Integrated water management, water management institution system, cross-border water management, international water management, sustainable development goals. BEVEZETÉS A tanulmány a Hidrológiai Társaság 36. Vándorgyűlésén, Gyulán, 2018. július 4-én, a „Fenntartható fejlődési célok a hazai vízgazdálkodásban” szekció keretében elhangzott előadás anyagát tartalmazza, kiegészítve néhány újdonsággal. A hatodik fenntartható fejlődési célhoz, az SDG 6-hoz („Tiszta víz és alapvető köztisztaság mindenkinek”) nyolc részcélt fogalmaztak meg. Ezek közül az ötödik, az SDG 6.5 részcél „2030-ra az integrált vízgazdálkodás megvalósítása minden szinten, beleértve
