Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 2. szám

Könyvismertetés 81 aztán bizonyos szócikkeknél előfordul, hogy egyes életpá­lyák összefoglalása sokkal szegényebbnek tűnik a valósá­gosnál. A terjedelmi korlátok nagyon megkötötték a szer­kesztő kezét! Ezért a szerkesztő az érintettek elnézését kéri! Persze nem minden kiküldött kérdőívre érkezett a megadott határidőn belüli vagy egyáltalán valamilyen vá­lasz. Szerencsére a több mint nyolcszázas létszámból ezek a kollégák a töredéket képviselték. Tekintettel arra, hogy a szócikkek a beküldött adatokra épültek, előfordulhat, hogy az évszámok, helyszínek, munkák tekintetében hibák csúsztak be a szövegbe. Ezért a következő lexikon majdani szerkesztőjének munkáját sokban megkönnyíti, ha az érin­tettek az MHT Titkárságára beküldik a javításokat, kiegé­szítéseket. Annál is inkább, mert Társaságunk tervezi az adatállomány megjelenítését az MHT honlapján, s ott a korrekciókra lehetőség nyílik! Aztán - elenyésző számban - olyanok is akadtak, akik nem kívántak bekerülni életrajzukkal a lexikonba, őket szintén csak a felsorolásszerü részben tüntettük fel. A kötetet szerkesztő lényegében a centenárium évében, 2017-ben zárta le az adatgyűjtést, de esetenként frissebb történéseket is rögzített, hogy ezzel is naprakészebb legyen adatállománya. De ez csak esetlegesen és nem mindenre kiterjedően történt! Mindent egybevetve, jelen lexikon tar­talmazza az előző két kötet (1992, 2000) valamennyi ér­demi adatát, akár korrigált formában is, ezért jelenleg ez a kiadvány a legteljesebb, amely élő és már elhunyt hazai tagtársaink életrajzi tényeit tartalmazza. A korábbiaktól eltérően mostani kötetünk már fényké­pekkel jelenik meg, ahol a képek egyfelől az érintettektől származnak, egy részüket a Magyar Vízügyi és Környe­zetvédelmi Múzeum (Duna Múzeum) szívességéből ad­juk közre, néhányat a szerkesztő készített az évek során, sokakat - elsősorban a külföldieket - pedig az internet­ről sikerült begyűjteni. De nem mindenkiről rendelkez­tünk arcképpel, ennek teljessé tételére továbbiakban is kérjük az érintettek, ill. hozzátartozóik, barátaik, isme­rőseik segítségét! Itt, e helyen kell új fent megemlékezni az előző kötet szerkesztőjéről és sok esetben írójáról, Marczell Ferencről, az MHT Vízügyi Történeti Bizottságának egykori elnöké­ről, aki már szintén a túlvilágról szemléli lexikoníró utó­dainak gyönyörűséges kínlódásait! A mostani kötet szerke­zetében és tartalmában az általa kitaposott úton készült, s vált többnyire teljessé. Köszönet illeti az adatok összegyűjtésében Társasá­gunk Titkárságának Hamar Barbara által vezetett munka­társait; továbbá Búzás Zsuzsát és dr. Domokos Miklóst, akik a külföldi tiszteleti tagok adatainak begyűjtésében se­gítettek, valamint a következő kollégákat, akik az egyszeri feladatukon túl további adatszolgáltatással segítségére vol­tak a szerkesztőnek: dr. Borsányi Mátyás, Forstner Simon, Horváth István, Jaksa Bianka, Kiss József Mihály, dr. Koch Ildikó, Nádor István, Radács Attila, Szálkái Tímea, Szamos Ferenc, Tóth Emese, Vizy Zsigmond. Végezetül, de nem utolsósorban megköszönöm Társaságunk elnöké­nek, dr. Szlávik Lajosnak, a kötet lektorálását, adatokkal való kiegészítését! Dr. Szlávik Lajos Fejér László az MHT elnöke szerkesztő Vízrajzi Évkönyv 2015 Szalai József ismerteti a közelmúltban megjelent Vízrajzi Évkönyv CXX. kötetét, amely a 2015-ben üzemelt vízrajzi mérési és észlelési hálózat, valamint Magyarország hidrológiai és hidrometeorológiai viszonyait jellemző legfontosabb adatokat tartalmazza. Magyarország egyik leghosszabb múlttal rendelkező, évente rendszeresen megjelenő szakmai kiadványa az or­szág legfontosabb tárgyévi hidrometeorológiai és hidroló­giai adatait közreadó Vízrajzi Évkönyv. Rendkívüli időjárási és vízrajzi eseményekről, szélső­ségekről, hidegekről, hőségekről, aszályokról és árvizekről évszázadokra visszamenőleg ismertek adatok és feljegyzé­sek, azonban ezek feldolgozása és értelmezése esetenként hosszabb levéltári kutatómunkát igényelhet. Számos eset­ben csak e feljegyzések egykori létezésének ténye ismert, maguk a dokumentumok nem elérhetőek, mert hozzáfér­hetetlenek, elkallódtak vagy elpusztultak. Egyes térségekből hosszabb-rövidebb időszakot lefedő, szigetszerű mérési adatok (pl. hőmérséklet) is ismertek, azon­ban rendszerezett formában csak a XIX. század első felétől állnak rendelkezésre adatállományok. A század második felé­től pedig már központi szakmai irányítás mellett, szervezetten történt a vízrajzi adatok gyűjtése és közreadása. Az ármentesítő és lecsapoló munkálatok következ­tében megváltozott vízrajzi környezetben, a XIX. szá­zad második felében levonuló, pusztító árvizek után fel­erősödő szakmai és társadalmi elvárások hosszas parla­menti csatározásokhoz vezettek, majd végül a Köz­munka- és Közlekedésügyi Minisztérium szervezeti ke­retében felállított Vízrajzi Osztály megszervezését (1886. május 1.) eredményezték, ami megteremtette a vízrajzi évkönyvek elődjének tekinthető adatgyűjtemé­nyek - Vízállások - szerkesztésének és közzétételének lehetőségét is. A vízrajzi adatokat, illetve azok egy részét az 1888 óta évente rendszeresen megjelenő kötetek - előbb a „Vízállá­sok” kiadvány-sorozat, majd 1930-tól a „Vízrajzi Év­könyv” - tartalmazták, tartalmazzák. Az elmúlt 130 esz­tendő alatt a Vízrajzi Évkönyvek szerkezete, tartalmi fel­építése a vízrajzi adatok köre bővülésének megfelelően módosult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom