Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
Nagy László: Árvízvédelem rövid története Hollandiában 75 1. táblázat. A tíz legsúlyosabb tengerparti árvíz Table I. The ten most destructive storm surges flood Árvíz Hely Időpont Áldozatok St. Stephen árvíz Friesland, Groningen 838. december 26. 2 437 St. Michael árvíz Zeeland és Flandria 1014. szeptember 29. ezrek Tengeri földrengés árvize Zeeland 1134. október 1. ismeretlen St. Juliana árvíz Északi part 1164. február 17. ezrek Észak-Hollandia 1212. 60 000 St. Lucia árvíz Friesland, Groningen 1287. december 14. 50 000+ St. Elizabeth árvíz Flandria, Zeeland és Holland 1404. november 19. ismeretlen Második St. Elizabeth árvíz Zeeland, Holland és Flandria 1421. november 18. 10 000+ Mindenszentek árvíz Zeeland 1570. november 1. 20 000 Karácsonyi árvíz Northeast coast 1717. december 25. 14 000 1953. évi árvíz Zeeland és Flandria 1953 február 1. 1 836 A partvédelmet segítik a dűnék is. Egyes helyeken, különösképpen a holland partszakaszon Hoek van Holland és Den Helder között ezek jelentik az egyetlen védelmet. Másutt, mint például Zeelandban és némelyik Észak-Fríz szigeten a dűnéket gátakkal erősítették meg. Ezeket manapság homoknáddal telepítik be, hogy így akadályozzák meg a víz és szél által okozott eróziót, valamint a dűnék vándorlását. Különösen nagy erőfeszítést igényel a delta-torkolatok védelme Hollandiában és a homokos part megőrzése Syltnél. A hollandiai tenger árvizek bemutatásánál nem szabad elfelejteni, hogy hasonló tengerárral kell megküzdeniük a szomszéd országoknak is Belgiumnak és Németországnak, sőt Dániának és Angliának. Belgium tengerparti kiépítése a Sigma Project az 1972. évi árvíz után kezdődött, és 512 km gátat kell megerősíteni. Németországban az 1962. évi árvíz 337 áldozatttal járt, 141 gátszakadáson keresztül öntötte el a tengervíz Hamburgot és a környező településeket. HANSJE BRINKER A holland árvízvédelem megható története, hogy Hansje Brinker nyolcéves kisfiú az ujjával tömte be a gáton a csurgást árvíz idején, amíg segítségért kiabált. A történet jól mutatja, hogy a hollandok már gyerekkorukban is tisztában voltak az árvíz veszélyességével. Bár vannak, akik szerint csak egy mese, de akkor is kiválóan megfelel annak, hogy a gyermekek figyelmét ráirányítsa az árvízvédelem fontosságára. A történetet számos gyermek-könyv feldolgozta, sőt egy szobor is készül a történet kulcsepizódjáról (8. kép), melyet Harlingenben lehet megtekinteni. 8. kép Hansje Brinker szobor Hartlingenben Picture 8. Hansje Brinker sculpture in Härtlingen ÖSSZEFOGLALÁS A gátépítés hosszú holland tradíciójára történő rátekintés mutatja annak a kultúrába történő mély gyökerű beágyazódását. A történelemi események szerint akár egy nagy árvíz vagy egy kis kukac, de a nemzeti boldogulásba vetett hatalmas hit konzekvenciákhoz és az árvízvédelmi rendszer összeomlásához vezethet. Hollandia fejlett vízgazdálkodással rendelkező ország, mely megtapasztalta az árvizek szenvedését, kitanulta az árvizek viselkedését és adekvát válaszokat ad ezekre a kihívásokra. Az évszázadok alatt felgyülemlett árvízi tapasztalatok alapján a fejlesztéseket a folyó- és területgazdálkodással, valamint más vízgazdálkodási ágakkal harmonizálva végzi. Bepillantva a történelmi múlt eseményeibe az mondható, hogy az írásbeliség fejlettsége összekapcsolódott az árvíz elleni védelemmel és a politikai környezettel. Csak a cikkben bemutatott néhány szempontot összehasonlítva a hazai eseményekkel, megállapítható az a kulturális örökség, ami a vízgazdálkodás 800-1000 éves történetét jellemzi. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program támogatta, a BME FIKPVIZ tématerületi programja keretében. IRODALOMJEGYZÉK Boetzelaer, M. és Schultz, B. (2005). Historical Development of Approaches and Standards for Flood Protection along the Netherlands Part of the Rhine River. ICID 21st European Regional Conference 2005, 15-19. May 2005, Frankfurt (Oder) and Slubice, Germany and Poland, Integrated Land and Water Resources Management in History, ISBN 3-8334-2463-X. Floodsite (2006). Flood Risk Analysis for the River Scheldt Estuary. Report Number T25-06-01, Revision Number 1_0_P01, Co-ordinator: HR Wallingford, UK. Gottschalk, M.K.E. (1971, 1975, 1977). Stormvloeden en rivieroverstromingen in the Nederland, Deel I, II en III (Storm surges and river floods in the Netherlands, part I, II and III), Van Gorcum, Assen, The Netherlands, ISBN 90- 232-0717-3, -1193-6 and -1491-9. Kuks S. (2002). The Evolution of the National Water Regime in the Netherlands. University of Twente (UT),
