Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 2. szám

64 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 2. sz. KÖVETKEZTETÉSEK Azon törekvésünk, hogy bebizonyítsuk, 3D, majd 2D szi­mulációs eljárásokkal vizsgálni tudjuk az összetett geomet­­riájú CALTROPe idomok hatását, sikeres volt. 3D szimulá­ciós eljártásokkal elő tudtuk állítani az áramképet és a fenék­csúsztatófeszültség mezőket mind áramló közegnek, mind hullámterhelésnek kitett esetekben. Ezek az eredmények felhasználhatóak egy későbbi mozgómedrű szimuláció felparaméterezésére, valamint a jövőbeni részletes 2D szi­mulációk validálására. Kimutattuk, hogy az idomegyüttes környezetében hol várhatóak medermorfológiai váramlások (a peremfeltételek függvényében), ez által az idom geomet­riai kialakítása finomítható, egy újabb változat tesztelése a bemutatott módszerekkel vizsgálható és értékelhető. A szi­mulációk reprezentatív-szerepe, hogy az összetett geometri­­ájú szerkezetek körüli áramlási viszonyok vizsgálata ma­napság már megoldható a modem CFD szoftverekkel és ma­tematikai eljárásaikkal. Ezek vizsgálata a jövőben az össze­tett műtárgyak analízisét és gyakorlati implementálását se­gítik elő. A CALTROPe esetében jelen tanulmány jól mu­tatja, hogy maga komplex idom önmagában milyen jól be­tölti az egyébként mangrovecsoportosulásokkal feltöltött­nek képzelt rendszert. Belátható, hogy a várt hullámzáscsil­lapító hatás és hordalék kiülepedés javulni fog a cserjék be­ültetésével. Ezek laboratóriumi és szimulációs vizsgálata szintén a jövőbeni kutatási feladatok egyike. A Shields-diagram bevezetésével előzetes becslést tet­tünk az erózió mértékére. Az ehhez tartozó számítások ala­csony részecske-Reynolds számot és igen magas kritikus Shields-feszültséget eredményeztek, melyek alapján az ér­tékpárok a Shields-görbe felett helyezkednek el. Ezen ma­gas feszültségértékek alapján joggal következtethetünk a mederanyag kimozdulására, azonban a jövőben helyszíni mérések alapján felépített, illetve valós hullámspektrum­mal paraméterezett modellel újra megvizsgálandóak a szi­mulációs eredmények. A 2D szimulációk bemutatták, mik a lehetőségek és mik a korlátok egy CALTROPe-hoz hasonló komplex rendszer 2D szimulációba való implementálása során. Megállapítottuk, hogy az idomlábak helyén végtelen ma­gas hengerek modellbe építése jobban közelíti a 3D szimu­láció eredményeit, mint ugyanott nagy érdesség beállítása. Mindezek ugyanakkor kis vízmélységek esetén helytál­lóak, a jövőben ezek kiindulási alapul szolgálnak összetett idomösszeállítások helyettesítésének kikísérletezéséhez. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Időt és energiát nem spórolva egyengette kutatásaimat, se­gítette a modellezést és a számításokat Dr. Baranya Sándor és Fleit Gábor, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tan­szék munkatársai, ezúttal köszönök nekik minden segítsé­get, támogatást. Köszönet illeti ezen túl Dr. Józsa Jánost a tanácsaiért és a szakmai megbeszélések gördülékennyé té­teléért, Baróthy Annát a CALTROPe-pal való megismer­­kedtetésért, Cansu Özyamant a laboratóriumi mérésekben való segédkezésért. IRODALOMJEGYZÉK Admiraal D. M, García M. H. (2000). Laboratory measurement of suspended sediment concentration using an Acoustic Concentration Profiler (ACP), Experiments in Fluids 28(2). pp. 116-127. Afzal M. S., Bihs H., Kamath A., Amisen 0. (2015). Three-Dimensional Numerical Modeling of Pier Scour Un­der Current and Waves Using Level-Set Method. Journal of Offshore Mechanics and Arctic Engineering. 137(3). 7. Ahmad N, Bihs H., Kamath A., Arntsen 0. A. (2015). Three-dimensional CFD Modeling of Wave Scour Around Side-by-Side and Triangular Arrangement of Piles with REEF3D. Procedia Engineering. 116. pp. 683-690. Ahmad N.. Bihs H., Kamath A.. Arntsen 0. (2016). 3D Numerical modelling of pile scour with free surface profile under waves and current using the level set method in model REEF3D. The 8th International Conference on Scour and Erosion, pp. 69-76. ANSYS (2019). R1 Capabilities, (brossúra) Ashwin S. P, Ahhijith P. A., Arunakumar H. S., Pruth­­viraj U., Árun K. (2017). Numerical Modelling and Cor­roboration of Wave Interaction with Coastal Vegetation us­ing Open Source CFD Tool: REEF3D. International Jour­nal of Engineering Technology Science and Research. 4(8). pp. 237-243. Baranya S., Józsa J., Napoli E. (2010). Field and nu­merical study of river confluence flow structures. Fifth in­ternational conference on fluvial hydraulics, River Flow. pp. 233-241. Baranya S., Olsen N. R. B.. Stoesser T. Sturm T. W. (2012) . Three-Dimensional Rans Modeling of Flow Around Circular Piers using Nested Grids. Engineering Applications of Computational Fluid Mechanics. 6(4). 648-662. Baranya S., Olsen N. R. B., Stoesser T, Sturm T. W. (2013) . A nested grid based CFD model to predict bridge pier scour. Proceedings of the Institution of Civil Engi­neers - Water Management, 167(5). pp. 259-268. Bihs //., Kamath A., Chella M. A., Aggarwal A., Arn­­sten 0. A. (2016). A new level set numerical wave tank with improved density interpolation for complex wave hy­drodynamics. Computers and Fluids. 140. pp. 191-208. Chanson H. (2008). Acoustic Doppler Velocimetry (ADV) in the Field and in Laboratory: Practical Experi­ences. International Meeting on Measurements and Hy­draulics of Sewers IMMHS'08, Summer School GEM­­CEA/LCPC, Bouguenais, France, 19-21 August 2008. 49- 66. University of Queensland, Department of Civil Engi­neering. Courant R., Friedrichs K, Lewy H. (1967). On the par­tial difference equations of mathematical physics. IBM Journal of Research and Development. 11 (2). pp. 215- 234. Fleit G., Baranya S., Bihs H. (2017). CFD Modeling of Varied Flow Conditions Over an Ogee-Weir. Periodica Polytechnica Civil Engineering. 62(1). pp. 26-32. FleitG.. Baranya S., Krämer T, Józsa J. (2015). Hajók keltette hullámzás hatásának terepi feltárása a litorális zónában. Hidrológiai Közlöny. 95. évf. 3. szám. pp. 29-36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom