Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
54 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 2. sz. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzők köszönettel tartoznak a projekt finanszírozásában közreműködő szervezetnek (Európai Unió HORIZON 2020 kutatás és fejlesztési program, 689450 támogatási számú AquaNES projekt). A projekt összes finanszírozása 7,8 millió euró volt. IRODALOMJEGYZÉK Bertelkamp C., Reungoat J., Cornelissen E.R., Singhal N., Reynisson J, CaboA.J., van der HoekJ.P. és Verliefde A.R.D. (2014). Sorption and biodegradation of organic micropollutants during river bank filtration: A laboratory column study. Water Research 52, 231-241. Caldwell, T. G. (2006). Presentation of data for factors significant to yield from several riverbank filtration systems in the U.S. and Europe, In: Hubbs S.A. (Ed.): Riverbank Filtration Hydrology — Impacts on System Capacity and Water Quality, Springer, Dordrecht, pp. 299-344. Davidesz JDebreczeny L. (2009). Partiszűrésü vízbázisok hosszú távú fenntarthatósága, rendelkezésre állás és kapacitások szempontjából, MAVIZ Konferencia, Sopron, 2009. Hiscock K.M. Grischek T. (2002). Attenuation of groundwater pollution by bank filtration. J. of Hydrology, 266. 139-144. ICPDR (2002). Joint Danube Survey. Technical Report of the International Commission for the Protection of the Danube River (Eds.: Literáthy, P; Koller-KreimefV.; Liska, I.). Vienna, Austria. ICPDR (2005). http://www.icpdr.org/main/resources/map-5-significant-point-sources-pollution ). ICPDR (2008). Joint Danube Survey 2. - Final Scientific Report, (Eds.: Liska, I.; Wagner, F., Slobodnik, J.). Vienna, Austria. JDS3 (2014). Joint Danube Survey 3. Quantity and Quality of Dissolved Organic Matter Date: 29. 10. 2014. Version I. ICPDR. (http://www.danubesurvey.org/jds3/jds3-files/nodes/documents/quantity_and quality_of_dom.pdf) és Chapter (Full Report on: General physico-chemical determinands and nutrients. Date: August 2014 Version 2. (http://www.danubesurvey.org/jds3/jds3- files/nodes/documents/general_phys_chem.pdf). Kim, S.B.; Corapcioglu, M.Y. (2002). Contaminant transport in riverbank filtration in the presence of dissolved organic matter and bacteria: a kinetic approach, Journal of Hydrology, pp. 266, 269-283. László F. (2003). The Hungarian experience with riverbank filtration. In Proc. 2nd International Riverbank Filtration Conference, Riverbank Filtration: The Future Is NOW! Melin, G., Ed., Cincinnati, Ohio, USA, September 16-19. 2003. National Water Research Institute (VITUKI) Scheurer, M., Storck, F.R., Graf C., Brauch, H.-J., Ruck, W., Lev. O. és Lange, F.T. (2011). Correlation of six anthropogenic markers in wastewater, surface water, bank filtrate, and soil aquifer treatment. Journal of Environmental Monitoring 13(4) pp. 966-973. Schubert, J. (2006). Significance of hydrologic aspects on RBF performance, In: Hubbs S.A. (ed.) Riverbank Filtration Hydrology - Impacts on System Capacity and Water Quality. Springer, Dordrecht, pp. 1-20. Sung K.M., Ameda E., Sharma S.K., Grützmacher G. és Amy G.L. (2010). Organic micropollutant removal from wastewater effluent-impacted drinking water sources during bank filtration and artificial recharge. Water Research 44. Issue 14. 4003-4014. A SZERZŐK NAGY-KOVÁCS ZSUZSANNA 2006-ban végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki karán okleveles biomémökként. Ezt követően a Fővárosi Vízművek Zrt. Víztermelési osztályán helyezkedett el. Munkája során részt vesz az ivóvíz-biztonsági munkacsapat támogatásában, a vízbiztonsági terv felülvizsgálatában és különböző hazai és nemzetközi projektek szakmai koordinációjában. Jelenleg az Óbudai Egyetem doktorandusz hallgatója, 2018-ban három tudományos cikke jelent meg a Water szaklapban. Érdeklődési köre a vízminőség kémiai, mikrobiológiai változásaira, a parti szűrés folyamataira, valamint a klímaváltozás hatásának vizsgálatára terjed ki első sorban. Tárgyalási szinten beszél angol és francia nyelven. FLE1T ERNŐ 1981-ben szerzett oki. biológus diplomát az ELTE TTK-n. Ezt követően a VITUKI Vízminőségvédelmi Intézetében dolgozott szennyvíztechnológiai és ökotoxikológiai kutatóként. 1985-ben Hollandiában (Delft, IHE) szerzett környezetmérnöki posztgraduális fokozatot, majd 1989-ben egyetemi doktori címet a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen. 1990-1992 között posztdoktorális kutatóként dolgozott a kanadai McMaster Egyetemen. Hazatérését követően a VITUKI-ban volt tudományos munkatárs, fő szakterülete az ökotoxikológia és a fejlett szennyvízkezelési módszerek fejlesztése. 2001-től 2013-ig egyetemi docensként a BME Víziközmű Tanszékének oktatója volt. 2013 őszétől 2017 februárjáig a bajai Eötvös József Főiskola általános rektorhelyettese. Ezt követően több hazai K+F projektben szakértő, illetve vezető kutató. Dr. Fleit Ernő 2018-ban csatlakozott a Fővárosi Vízművek projektteamjéhez. Feladata az Európai Uniós és a hazai K+F projektek megvalósítása, szakmai koordinációja. LÁSZLÓ BALÁZS 1998-ban szerzett okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök diplomát. 1998-2010 között az MTA vízgazdálkodási kutatócsoportjában, majd a BME Víziközmű és Környezetmérnöki tanszékén dolgozott, ahol K+F projektekben vett részt. 2010 óta a Fővárosi Vízművek víztermelési osztályán dolgozik víztechnológusként. Feladatai között szerepel a FV konténeres víztisztító technológiáinak fejlesztése, beüzemelése, továbbá különböző K+F projektekben vesz részt.
