Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
26 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 2. sz. 2013-as árhullám Kilép a modellből Átlagos árhullám Összes belépő víz 93 414 m3/d Evapotranszspiáció Összes kilépő víz 93 045 m3/d Kilép a modellből Összes belépő víz 92 849 m3/d P=12 563 R=27308 Összes kilépő víz 92 891 m3/d 5. ábra. A modell vízmérlegei a tetőzés előtti két napos periódusra, [m3/d] Figure 5. Water balances for the periods of 2 days before the peak, [m3/d] 518 000 m3/d és 778 000 m3/d közötti hozamok adódtak a vizsgált 3,2 km hosszon. Ez kb. 20-szor több, mint az általunk számolt mennyiség. Több, mint Budapest vízfogyasztása. Ennyit a Szentendrei-szigeten kb. 40 km hosszú partszakaszon tud termelni a Fővárosi Vízművek, pedig ott a termelő létesítmények és a folyó között nincs vízrekesztő fal. ÖSSZEFOGLALÁS Folyómenti területeket néha nem csak a felszíni elöntés ellen kell (gátakkal) védeni, hanem a megemelkedő talajvízszintek miatt is - főként belterületeken. Ilyenkor a védelmet ki keli egészíteni a felszín alatti vizek mozgását célszerűen befolyásoló elemekkel is (vízrekesztő fal, szivárgó). Ez utóbbiak tervezéséhez figyelembe kell venni a terhelést jelentő árhullám tartósságát, illetve alakját. Olyan árhullám-alakra lenne szükség, amelyik valamilyen tervezési cél szempontjából mértékadó. Előállítottunk - eddig előfordult árhullámok alapján - egy átlagos árhullámot, és összehasonlítottuk ennek talajvízszintre gyakorolt hatását a 2013-as tényleges árhullámmal. A Csillaghegyi-öblözet területére megállapítottuk, hogy az átlagos árhullám kb. 1 m-rel magasabb, veszélyesebb talajvízhelyzetet eredményez. Átlagos árhullámot vagy árhullám-alakot többféle módszerrel is számítani lehet. Mivel nem várható, hogy egy mértékadó árhullám meghatározására - jogszabályban - sor kerül, ezért a védőrendszer méretezése továbbra is a tervezői felelősség keretében marad. Lényeges, hogy az árhullámok dinamikáját a tervezés mindenképpen vegye figyelembe, mert az általános gyakorlat, a folyamatosan MÁSZ szintű árvíz alkalmazása jelentős túlméretezésekhez, felesleges költségekhez vezet. IRODALOMJEGYZÉK Nagy I. (2018). Tévúton a magyar árvízvédelem? Hidrológiai Közlöny, 98. évfolyam 2. szám, pp. 67-74. BME (2017). Összehasonlító szakértői értékelés a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi fejlesztésének kérdéseiről. BME Geotechnika Tanszék. https://bit.ly/2RFzHTk Trischler (2013). Parti szivárgási vizsgálatok a Római parton, Csillaghegyen, Mocsároson végzett talajvízszintmérések alapján. Trischler Kft., Szakértői jelentés, Budapest, 2013. július. Kézirat. Völgyesi I. (2004). Árvédelmi töltések szivárgáshidraulikai modellezése. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízügyi Hivatala: Árvízvédekezés a gyakorlatban, Budapest, 2004. http://volgyesi.uw.hu/dokuk/toltszivhidr.pdf A SZERZŐ VÖLGYESI ISTVÁN oki. geológus mérnök (1962), oki. vízépítő mérnök (1976), egyetemi doktor (1983). A Víziterv, majd az Aquarius Kft. munkatársa 1998-ig. Azóta saját vállalkozásban tervezőként, szakértőként dolgozik. Több évet töltött Mongóliában és Algériában hidrogeológusként. Főbb működési területei: szivárgáshidraulikai modellezés, felszínalatti vízkészletek, felszíni víz - talajvíz kölcsönhatások gyakorlata és elméleti vizsgálata.
