Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - SZAKCIKKEK - Somlyódy László: Vízminőség-szabályozás: Fejlődéstörténelem
iszap és a baktériumok szerepére. Angliában vassókat adagolnak és speciális vas-M-7 baktériummal oltják be a rendszert. A fej- lesztéseknek nagy lökést ad a meghatározó szerepet játszó ötletgazdag dr. Fowles (MU) látogatása a lawrence-i állomáson, ahol különböző elrendezések mellett alga és mikroorganizmusok jelenlétében végeznek levegőztetési kísérleteket. Hazatértével hasonló kutatási programot javasol E. Ardern és W. T. Locket részvételével. Ők felismerik a biológiai iszap aktív szerepét: visszaforgatása a levegőztetőmedencébe gyorsítja a lebontást (vagy fokozza annak mértékét), és lehetővé válik a (részleges) nitrifikáció is. A kísérletek szerint a nyers szennyvíz teljes Somlyódy László: Vízminőség-szabályozás: Fejlődéstörténelem oxidációja nem igényel 24 órát sem. A keletkező biológiai iszapot - jobb híján, referenciaként - „activated sludge”-nek (AS) nevezik el (a magyar szakkifejezés roppant találó: „eleveniszap”): megszületik a ma is legszélesebb körben alkalmazott biológiai szennyvíztisztítási eljárás, amit a szerzők 1914 áprilisában a Society of Chemical Industry konferenciáján ismertetnek, majd három cikkből álló sorozatban foglalnak össze {Ardern és Locket 1914 a és b, 1915). 2014 az AS-technológia éve, a századik születésnapot nemzetközi IWA-konferencia (International Water Association) keretében ünnepük {Jenkins és Wanner 2014). _________________________________________________________9 1. táblázat. Mérföldkövek a vízminőség-szabályozásban (Forrás: RCWP-Royal Commission on Water Protection, Jenkins és Wanner 2014) Év Események Következmények Megjegyzés 1596 Öblítéses vécé felfedezése Nincsen kereslet 1831 Egyesült Királyság: első kolerajárvány Oka ismeretlen Tudatlanság? 1851 Öblítéses vécé a londoni világkiállításon Nő a kereslet. Hozzá- járul ajárványhoz Később globális elterjedés 1854 Londoni kolerajárvány Felismerés: vízzel terjed Megoldás: vécé + csatornázás 1858 „Great Stink” a Temzén Nagy a baj. Döntés az RCWP létrehozásáról Gyors reakció + előrelátás 1865 RCWP Nincsen Túl korai lépés 1866 Utolsó járvány Londonban Snow gyakorlati igazolása 1876 Szennyezésmegelőzési törvény Nincsen Túl korai 1878 (1866) London új csatornarendszere üzemel Pozitív hatások Megoldás szenny- víztisztításnélkül 1898 Royal Commisson Sewage Disposal Döntés: BOl5-módszer ki- fejlesztése Szennyvíztisztítás kívánalmai 1970-ig 1908 BOl5: kész a módszer Szennyvíztelepek Jó döntés. Globálishatás 1912 Határértékek: 20mg BŐI, 30 mg SS + teljes nitrifikáció Jogi szabályozás, határértékek. Érvényben 1970-ig Nincsen alkalmas technológia 1914 Eleveniszapos szennyvíztisztítás Technológiai megoldás Globális 1914/15 Ohio River: átfogó monitoring Vízminőségmegértése 1925 Streeter-Phelps-modell Terhelhetőség Folyó vízminősége 1936, 1968 Lángoló folyó az USA-ban - ipari szennyezés Clean Water Act kidolgozásának kezdeményezése Későn, gyors cselekvés 1972 CWA Időben A laboratóriumi kísérleteket üzemi mérések, majd a tényleges megvalósítás követi. A sikert szemlélteti, hogy már 1920-ban, csupán Angliában 10 eleveniszapos telep üzemel {Jenkins és Wanner 2014). Ezt alapos lassulás követi. Az egyik, magától értetődő ok a második világháború, a másik okot a nem mindig átlátható licenciaviszonyok, a perek és bírságok nagy száma jelentik - „az akadémiai kutatás jogi realitása” nemritkán ad fel nehéz leckéket. Úgy tűnik, a változó igények és feltételek mellett az AS-technológia tartja népszerűségét. A klasszikus elrendezést továbbfejlesztik a nitrifikáció elvégzésére (kis terhelésű rendszerek), majd P és N eltávolítására, a helyigény csökkentésére, és kombinálják más eljárásokkal: vegyszeradagolás, biofilm, membrán stb., miközben növekvő szerepet kap az energiahatékonyság növelése és az önfenntartó telepek megvalósítása. A STREETER-PHELPS-MODELL 1914-ben a US Public Health Service (USPHS - az Egyesült Államok Közegészségügyi Szolgálata) programot indít az Ohio folyó szennyezésének és öntisztuló képességének jobb megértése érdekében. A folyó a nagy és gyorsan növekvő térség szinte egyetlen ivóvízkészlete. A hasznosítás előfeltétele a vízminőség szabályozása, specifikusan a megengedhető bakteriológiai és szervesanyag-terhelés előírása. Az elvárás az, hogy a folyó oldott oxigén (DO) szintje sehol se essen a telítési érték 70%-a alá. A valóságnak megfelelően sok kibocsátót, mel-
